Zöldáram termelés 2008-ban

Miből lesz a biogáz?

Magyarországon a zöldáram hálózati betáplálásáért fizetett ellentételezés kedvezőtlen irányban tér el a többi európai uniós ország gyakorlatától, amely jelentős kihatással van a megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelés elterjedésére és a megújulók részarányának növekedésére. Támogató szabályozás nélkül nem zárható ki, hogy Magyarország az EU felé tett, a megújuló energia 13%-os részesedésére vonatkozó  vállalását sem fogja 2020-ig megfelelően teljesíteni.

Dr. Kovács Attila, az első Magyar Biogáz Kft. ügyvezető igazgatója szerint a biogázból megtermelt elektromos áram átvételi árait illetően Magyarországon mintegy 9-10 eurocent (26,46 forint) jár egy biogázból megtermelt „zöld” kilowattóráért, míg Horvátországban 16 eurocentet kapnak a termelők, Csehországban pedig 14-15 cent körül jár ugyanez. Szélenergiából betáplált áram esetén a magyar átvételi ár szintén 26,46 forint. Kifejtette továbbá, hogy Magyarország az EU-ban az egy főre eső biogáztermelést illetően jelenleg az utolsó helyen áll, míg Németországban 3800 biogáz üzem működik. A magyar elmaradás indokolatlan, mert a belföldi lehetőségek kiemelkedőek. Hangsúlyozta, hogy a biogáz termelés szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a szabályozási környezet a jelenleginél kiszámíthatóbb legyen. 

Stelczer Balázs, a kulcsi szélerőművet üzemeltető EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft. ügyvezetője szerint mindemellett hangsúlyos különbséget jelent az a 2008 januárjától érvényes hatósági előírás, amely másfél hónapra várja el előre – negyedóránkénti bontásban - az egyes részidőszakokban termelt áram betáplálásának ütemtervét, mind  a szélenergiából, mind pedig a biogázból termelt villamosenergia esetén. Ellenkező esetben, a betáplálást illető (időjárási vagy egyéb tényező miatti) eltérés 5 forint kilowattóránkénti büntetést von maga után. Erre máshol nem látni példát.

Így a jelenleg hatályos szabályozás a banki finanszírozási hátteret is bizonytalanná teszi, gátolva a szélerőművek megtérülését, fenntarthatóságát és elterjedését. A Magyar Szélenergia Társaság képviselői ezért jogi lépéseket is kezdeményeztek a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára.

A biogáz hazai potenciáljának kiaknázásának egyik első hazai képviselője a Pálhalmai Agrospeciál Kft. Az országban a negyedik biogáz létesítményként elindított pálhalmai biogáz üzem a tavaly decemberi üzem indítás óta immár 3 hónapja termel eredményesen. Az átadott gáztelep teljes kapacitáson mintegy százezer tonna biomasszát dolgoz fel, melynek 60 százaléka saját forrású, a fennmaradó rész pedig regionálisan gyűjtött mezőgazdasági és élelmiszeralapú hulladék. Ezen felül még pár ezer tonna tartalékkapacitással rendelkezik.

Az 1,7 MW teljesítményű üzem mintegy 6 millió köbméter biogázt állít elő évente, amiből (1,7x8000) 12.688 gigawatt áramot képesek kinyerni. Szárszó Tibor, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. biogáz üzemének környezetgazdálkodási osztályvezetője szerint az így megtermelt áram körülbelül öt-hatezer háztartás villamosenergia-ellátásához elegendő, miközben az előállított és hasznosított biogáz mennyisége töretlenül növekszik. A pálhalmai biogáz üzem éves szinten jelenleg kb. 35 000 tonna széndioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet.

2001 tavaszán felépült emellett Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre, a Duna partján fekvő Kulcs községben. A kulcsi szélerőmű működése nincs kapcsolatban a lakossági energiaszolgáltatással, mivel az erőmű nem a lakossági hálózatba, hanem a DÉDÁSZ  középfeszültségű (20 kV-os) középfeszültségű távvezeték rendszerébe kerül. Ez az egyetlen szélerőmű egy éves működése során 1 250 000 kWh villamos energiát állított elő, amely kb. 750 család éves energiaigényét fedezi.