Svájc szerint választ ad a nagy kérdésekre, a hawaii fizikusok szerint inkább elpusztítja a világot © CERN

Míg február elején a moszkvai Steklov Matematikai Intézet kutatói vetették fel, hogy a CERN júliusra tervezett részecskeütköztetési kísérlete feltépheti az univerzum szövetét, március 21-én Luis Sancho és Walter L. Wagner indított pert a CERN és annak amerikai tudományos munkatársai ellen.

Sancho és Wagner úgy tartja, hogy a CERN hadron-ütköztető gyűrűje olyan részecskéket szabadíthat fel, amelyek felfalhatják a földet. Az általuk csak strangeletnek nevezett elméleti szinten létező anyagcsomók veszélyesek lehetnek, ha stabil állapotban vannak, töltésük pedig negatív: a normális anyag atommagjait felfalva képesek azokat szintén "furcsa anyaggá" átalakítani, a kialakuló láncreakció következtében pedig az egész bolygót a részecskék falóhadjáratának maradéka lehet.

James Gillies, a CERN sajtóképviselője szerint nonszensz a részecskegyorsító ellen indított hadjárat, elmondása szerint a világ egy év múlva még mindig a helyén lesz. Szerinte ezt támasztja alá a svájci intézet 2003-as, online is megtalálható biztonsági jelentése is. A jelentés szerint az LHC nem jelent semmilyen veszélyt bolygónkra, bár van arra esély, hogy rövid ideig élő fekete lyukak, vagy az atomok protonjait elpusztító különleges mágneses jelenségek jelennek meg a kísérlet során - egyik eshetőség sem vezet krízishez.

Az LHC az ősrobbanás utáni fizikai körülményeket szimulálja azzal, hogy protonokat ütköztet egymásnak hatalmas energiával, a fizikusok pedig ezen esemény vizsgálatával keresnek választ azon kérdésekre, hogy a részecskéknek miért van például tömegük. Gillies szerint a részecskegyorsító által szimulált esetnél sokkal nagyobb energiájú ütközések fordulnak elő a természetben: a Hold például ötmilliárd éven át volt szemtanúja ilyen nagy energiájú történéseknek és sem fekete lyukak, sem strangeletek nem falták még fel.