© Asahi Shinbun

A híradásban említett vizsgálat gyakorlatilag a szigetország első kísérlete az emberi tesztalanyokon végzett invazív, azaz sebészeti beavatkozást igénylő agy-számítógép interfészek témakörében. A kutatást Tosiki Josimine, az osakai egyetem orvosi iskolájának agysebész-professzora vezeti, ennek célja pedig az, hogy a mozgássérülteknek hozhassanak létre valós időben, aggyal kontrollált robotikus végtagokat, hangzott el az Aicsi prefektúrában tartott, április 16-i szimpóziumon.

Míg az agyhullámokat a fejbőr felületén is lehet mérni, sokkal pontosabb és erősebb jelhez lehet jutni akkor, ha a szenzorokat közvetlenül az agy felületére illesztik, ehhez viszont sebészeti beavatkozás szükséges (az elektróda-lap a központi barázdán lenne elhelyezve) és emiatt nehezebb önként vállalkozó tesztalanyokat találni. Az osakai egyetem etikai bizottságával történt egyeztetés után a kutatók olyan érintetteket keresnek, akiknek epilepsziájuk vagy egyéb betegségüket miatt egyébként is agyi elektródákat kell hogy kapjanak.

A kutatók eddig négy tesztalany kar-, könyök- és ujjmozgatásokon alapuló agyhullámos aktivitását rögzítették. Az Advanced Telecommunications Research Institute kutatóintézetével közreműködve egy olyan agyhullám-elemző módszert fejlesztetettek ki, amely 80 százaléknál biztosabban képes detektálni, hogy az illető éppen mit akar csinálni. A kutatás következő állomása során az összegyűjtött adatokkal a tokiói egyetem precíziós műszerészeti tanszékén kifejlesztett robotokarokat fogják majd irányítani.