A Stanford University kutatói által írt tanulmány becslései szerint volt olyan időszak, amikor a bolygón az emberi népesség száma kétezer főre csökkent és csak ezen kritikus érték elérése után kezdett el újra növekedni a kőkorszak kora időszakában.

"A tanulmány jól illusztrálja a genetika meglepő tulajdonságait, amelyek révén megvizsgálhatjuk fajunk történelmének fő eseményeit", állította egy nyilatkozatban Spencer Wells, a National Geographic Society kutatója és a genetika eszközeit az antropológiai kutatások során felhasználó Genographic Project igazgatója. Wells szerint a korai emberiség kemény környezeti körülmények által elszeparált apró csoportokból állt, akik gyakorlatilag a halál torkából jöttek vissza, hogy újra benépesíthessék a világot.

A korábbi tanulmányok szerint az anyai ágon örökölt úgynevezett mitokondriális DNS vizsgálata révén jutottak el ahhoz az első nőhöz, a "mitokondriális Évához", aki Afrikában élt körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt és akitől  az összes mai ember kizárólag női ágak mentén származik.

Az új tanulmány a dél-afrikai Khoi és San népcsoportok mitokondriális DNS-ének vizsgálata révén állapította meg azt, hogy az emberek még a kőkorszak előtt kisebb csoportokra szakadtak szét, ezek az apró populációk pedig a kőkorszakban keveredtek újra össze, akkor is kezdtek el újra gyarapodni és más területekre vándorolni. Kelet-Afrikában súlyos aszályperiódust állapítottak meg, amely 135 ezer éve kezdődött és körülbelül 90 ezer évvel ezelőtt fejeződött be - a kutatók szerint ez a klimatológiai változás volt az oka a népességszám csökkenésének és emiatt is fejlődtek egymástól függetlenül az izolált csoportok.