© Patrick Bordkind/Virtually Better |
"Ha van egy virtuális helyszínünk, benne egy bár vagy bármilyen más társas közeg, ahová el tudjuk helyezni a pácienst, a terapeuta pedig eközben meg tudja neki tanítani, hogy mit kell tennie, akkor úgy gondolom, hogy ugyanezek az emberek valóságos helyzetekben a megszerzett képességeiket át tudják emelni a virtuális valóságból a mindennapi életbe", mondta Bordnick.
A kísérlet során 40 alkoholfüggőre szereltek fel VR-sisakot és különféle, számukra vonzó helyszíneket tártak eléjük: többek között egy kisebb lakásban megrendezett partyt vagy egy alkoholos italokkal megpakolt konyhát. A résztvevőknek be kellett járniuk a virtuális teret, utána pedig értékelniük kellett, hogy mennyire érezték azt, hogy inniuk kell.
A kísérlet igazi érdekességét az jelentete, hogy nem csak látni és hallani lehetett ezeket a környezeteket, hanem megszagolni is. Bordkind elmondása szerint ez volt az első olyan alkalom, amelyek során illatokat is használtak: a páciensek például a pult mellett pontosan érezhették azon italok illatát, amelyek mellett elmentek. A nagyobb valósághűség érdekében a fejlesztők más illatokkal és szagokkal is ellátták a rendszert, így például egy erkélyre kisétálva meg is lehetett szagolni az ott elhelyezett virágokat. Bordnick szerint ez a fajta realizmus kötelező ahhoz, hogy a mindennapi életben is életképes reakciókat lehessen beindítani.
