Magyar Bálint az unió új innovációs intézetéről

Magyar Bálint © Túry Gergely

Magyar Bálint : Mindenképpen hozzájárulhat a kutatás-fejlesztés terén mutatkozó lemaradás felszámolásához. Igaz, hogy költségvetése csak 309 millió euró, ám a 2013-ig tartó időszakban az EIT a tervek szerint 2,4 milliárd eurót (550 milliárd forintot) tud mobilizálni a magántőke illetve uniós források bevonásával. Az EIT ugyanis menedzseli a kutatásokat, összehozza az egyetemi oktatókat, diákokat és üzletembereket a kutatókkal, vagyis a felsőoktatás, a kutatás és az üzletileg értékesíthető innovációk „tudásháromszögében” működik. A háromféle résztvevő – az EU várakozásai szerint tudásalapú innovációs közösségekbe (Knowledge Innovation Community, KIC) tömörül, amelyek azután önálló életet élnek. A tervek szerint 2013-ig hat ilyen közösséget hoznak létre, az első már 2010-ben működőképes lesz. Finanszírozásukról kezdetben elsősorban az EU gondoskodik, később saját lábra állhatnak, és az értékesített innovációkból származó bevételből tarthatják el magukat. E kközösségek elsősorban a kommunikációs és infotechnológiák új generációjával, a klímaváltozással, illetve a megújuló energiaforrásokkal összefüggő kutatásokat végzik majd.

hvg.hu: Az EIT irányító testületében ön képviseli Magyarországot. Ki jelölte erre a tisztségre?

M.B.: A testület tagjait nem az EU egyes államai, illetve kormányai jelölték, úgy, ahogy ez bevett gyakorlat az EU politikai intézményeiben, hanem José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke négy elismert szakemberből jelölő bizottságot állított fel, kifejezetten abból a célból, hogy az EIT irányító testületének összeállítása ne legyen az államok közötti alku tárgya. A bizottság elnöke a német Günter Stock, de egy svéd és egy francia tudományos személyiség mellett részt vesz benne a magyar Boda Miklós is. A 18 tagú irányító testületbe engem is beválasztottak, azt hiszem értékelték, hogy politikusként mindig nagy súlyt helyeztem a kutatás és a fejlesztés előmozdítására, és komoly tapasztalatot szereztem ezen a területen: miniszterként azon dolgoztam, hogy teljesen átalakuljon a magyar kutatás és fejlesztés intézményrendszere. 2003-ban. Létrehoztuk az innovációs törvényt, mely nagyfokú szabadságot és új lehetőségeket biztosított a hazai tudományos kutatás számára. Erre alapozva jött létre az Innovációs Alap és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH).

hvg.hu: Ennek élére Boda Miklóst nevezte ki, aki most önt ajánlotta az EIT irányító testületébe.

M.B.: Boda Miklós sok konfliktussal járó, eredményes munkát végzett, ehhez kétség sem férhet. Az NKHT jelenleg mintegy évi ötven milliárdos összeg felett rendelkezik, melyet kutatási programok finanszírozására fordítanak. Reformot sikerült végrehajtani, melynek lényege az volt, hogy szakítva az addigi gyakorlattal, felszámoltuk a kutatásra szánt összegek elaprózódását, és nagy szabadságot biztosítottunk a kutatóknak, akiknek legalább a kétharmada, ha nem több, egyetemi oktató. Az NKHT létrehozásával lényegében “kiszerveztük” a hazai kutatást és új forrásokhoz juttattuk. Létrehoztuk a regionális egyetemi tudásközpontokat, melyeket sikerült milliárdos nagyságrendű támogatáshoz juttatnunk. Sikerült csökkenteni az évtizedek alatt kialakult “belterjességet” is a tudományos pályázatok elbírálásában, ugyanis az NKHT-hez benyújtott pályázatok jelentős részét nemzetközi zsűrik bírálták el. Ezzel követtük az EU-ban sikeres, a kutatásban és fejlesztésében jelentős eredményeket produkáló országok, például Írország gyakorlatát.

hvg.hu: Magyarországon is erős az euroszkepticizmus: az EU intézményeit bürokratikusnak , rossz hatásfokúnak és elidegenedettnek tartják. Kérdés, attól, hogy az EU intézményei közül végre egynek, az EIT-nek a székhelye Budapest lesz, ahol majd elbírálják a tagállamokból benyújtott pályázatokat, bekövetkezhet valamilyen változás?

M.B.: Szögezzük le: Magyarország nagyon jól járt az EIT-vel. Annak ellenére így van ez, hogy működésétől nem jönnek nálunk létre tömegesen kutatóhelyek. Mégis,  az EIT-nek áttételesen jelentős hatása lehet, két vonatkozásban is. Egyfelől talán jobban odafigyelünk a kutatást és fejlesztés előmozdító további reformok végrehajtására, szinkronba hozzuk hazai intézményrendszerünket a nemzetközi követelményekkel. Továbbá az EIT működése önmagában is a figyelem középpontjába helyezheti az országot, kutatásokat vonhat hozzánk, illetve serkentőleg hat a nemzetközi együttműködésre.

hvg.hu: Ezzel együtt Magyarországon, a GDP arányát tekintve még mindig nagyon alacsony összeg jut kutatásra és fejlesztésre, más EU-országokhoz képest.

M.B.: A GDP-arányos költségvetési támogatásban csak kisebb mértékben vagyunk elmaradva. Gondjaink onnan fakadnak, hogy a magánszektor keveset fordít kutatásra és fejlesztésre. Reméljük ezen a téren lesz áttörés. Az EIT létrehozása mindenképpen lépést jelent a hátrány felszámolása felé. Átmeneti székhelye valószínűleg Lágymányoson, a Budapesti Műszaki Egyetemhez csatlakozó “infóparkban”, a “K+F negyedben” lesz. Az új intézménynek remélhetőleg sikerül számos területen összehozni a kutatást, a felsőoktatást és az innovációt, és ezzel ösztönözni a gazdaságok korszerűsítését mind az EU-ban, mind pedig hazai viszonylatban. Magyarországon új korszak nyílhat e területen, és a természettudományos és műszaki képzését megújítva, feltámaszthatjuk nagyszerű huszadik századi hagyományainkat.

P.J.