A Theszaloniki Egyetem közleménye szerint a lelet egy ősi város, az Athéntól 520 kilomáterre északra fekvő Aigai feltárása közben került napvilágra. Aigai volt az ókori makedón birodalom első fővárosa, ahol II. Fülöpöt (Philipposzt, Kr. e. 383-336), Nagy Sándor apját meggyilkolták.

A lelet igen szokatlan, mivel a jelek szerint az aranykincseket még az ókorban kivették a sírból, majd érthetetlen okokból újratemették a város piacterén, Eukleia istennő szentélyének közelében.

A tekintélyes méretű rézurna belsejében egy hengeralakú fedeles aranybögrére bukkantak az arany babérkoszorú és emberi csontok társaságában. A kutatók szerint a lelet a Kr.e. IV. századból - II. Fülöp és Nagy Sándor uralkodásának korából származik.

"A régészeknek magyarázatot kell arra találniuk, hogy ezek a tárgyak és csontok miért a kiterjedt királyi temetőn kívül voltak. Arra is kell keresniük a választ, hogy ennek az ismeretlen, ám nem jelentéktelen személynek a földi maradványait miért a város leglátogatottabb, s egyben a legszentebb helyén rejtették el. A Kr.e. IV. században meglehetősen szokatlan volt a temetőkön kívüli temetkezés" - áll az egyetem közleményében.

Az Aigaitól nyugatra fekvő Vergina királyi temetőjében a régészek 1977-ben arany és ezüst kincsleletre bukkantak. Az egyik monumentális sírkamrában az általánosan elfogadott nézetek szerint II. Fülöpöt helyezték örök nyugalomra.

Egy hatalmas, mozaikpadlós épületkomplexum maradványait Aigaiban II. Fülöp palotájaként azonosították.