"A hazugságnak frekvenciái vannak"

GK1: szándékjelző repterekre?

Nemcsak repülőtereken és vámvizsgálatokon, hanem jól őrzött helyek további védelmére használható fel az LVA rendszerén alapuló GK1 szándékérzékelő is. A terrorcselekmények fényében már látszik: nem az elrejtett fegyverek megtalálása, hanem a mögöttes szándék kiderítése számít. A GK1 azonnal kimutatja azt az érzelmi állapotot, amellyel ki lehet szűrni a potenciálisan káros személyeket. Mindehhez egy maximum egy percig tartó vizsgálat kell, amely során 3-5 kérdést tesznek fel az egyes személyeknek. A rendszer riaszt az ismeretlen típusú, korábban nem észlelt érzelmi profilokra, képes tanulni mások mintáiból, hogy fokozza pontosságát, valamint képes megkülönböztetni azon fokozott állapotokat is (például az izgatottságot vagy fáradtságot), amelyhez nem kötődik rosszakaratú szándék.

A szakértők jól tudják: nincsen "igazi" hazugságvizsgáló rendszer. A megtévesztő kommunikációnak ugyanis több típusa létezik: egyesek saját magukat akarják megvédeni, vannak, akik szeretteiket akarják egy kegyes hazugsággal megóvni, vannak, akik pénzt vagy szívességet csikarnának ki másokból, egyes esetekben pedig egyszerűen csak a vicc kedvéért nem mondanak egyesek igazat. Látható tehát, hogy a különféle célok és motivációk miatt pusztán fiziológiai vagy pszichológiai alapokon nem lehet egy szöveg igazságtartalmát megállapítani. Az LVA azonban képes érzékelni a kimondott szavak mögött rejlő szándékot, így képes azonosítani és felfedni a mélyen rejlő logikai folyamatok eredményeképpen megjelenő hazugságot - indirekt módon.

Az LVA-i a vizsgálandó szöveget apró szegmensekre bontja, amelyek mindegyikéhez több mint 120 érzelmi paramétert köt. Ezek között szerepel a hangszín, a hangmagasság szintje és váltakozásai, a beszédhangok közti szünetek hossza, a beszéd tempója, illetve a beszéd frekvenciatartománya is - Kis György elmondása szerint régóta nem titok az sem, hogy a hazugságnak jellemző frekvenciái vannak - léteznek ugyanis olyan mély frekvenciatartományok, amelyek ha kimutathatóak az emberi beszédben, akkor nagy az esély arra, hogy az illető nem mond igazat.

A frekvenciaelemzés azonban csak egy apró része a teljes vizsgálatnak: a paramétereket kilenc, érzelmekhez köthető kategóriába sorolják, majd ezek alapján olyan formulákkal elemzik a beszédben rejlő érzelmi és agyi folyamatokat, amelyek az izgalmi szinthez, a figyelmi szinthez, a hazugság miatt kialakuló feszültséghez és más tényezőkhöz kötődnek, ezekből pedig visszakövetkeztethetünk az igazmondásra. Ezek továbbköthetőek olyan statisztikai tanulóalgoritmusokhoz, amelyekkel egy mondatban kimutatható, mekkora az esély a megtévesztésre vagy a csaló szándékra még azelőtt, hogy az illető személyt vagy annak vallomását bármilyen pszichológiai elemzésnek vetnénk alá.

A szoftver újabb típusai képesek érzékelni azt, ha valaki alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt állt-e, amikor beszélt, kérdésünkre pedig, hogy lehetséges-e a különbséget tenni az egyes drogok beszédre gyakorolt hatásai között, igenlő választ kaptunk: a jellegzetes hatásmechanizmusú szerek ugyanis jellegzetes hatást gyakorolnak a beszélőszervekre és az agyra.

A rendszert egy szimulált, körülbelül húsz perc hosszú munkainterjúval teszteltük, amely során ugyanazon kérdéseket kaptuk meg különféle kockázati tényezőkkel (többek között alkohol- és drogfogyasztással, munkahelyi lopással, diszkrécióval) kapcsolatban: élünk-e ezekkel, van-e környezetünkben olyan, aki ezekkel él, mit gondolunk erről, szóltunk-e már neki. A szoftver az interjú végeztével két elemzést is ad: az egyik beszédszegmensekre lebontva mutatja azt, hogy válaszaink közben milyen állapotban voltunk, mik azok a pontok, ahol további vizsgálatot vagy legalábbis figyelmet érdemlünk. A másik jóval látványosabb, egy grafikont ad, rámutatva arra, hogy hol vannak kockázati tényezőink és munkaadóinknak mikkel kapcsolatban nem kell aggódnia miattunk egyáltalán. Tesztünk végeztével szakértőnk megjegyezte, jellegzetesen "újságírós" grafikont sikerült produkálnunk - kérdésünkre, miszerint a kockázati tényezők tükrében vannak-e jellegzetes munkakörökhöz tartozó jellegzetes görbék, természetesen igennel felelt.

A rendszer azonban így sem teljesen száz százalékos, ismeri be Kis György. A viselkedésüket és beszédüket általában jól uraló, megfelelően kondicionált politikusok és színészek esetében más jellegű, jobb kontrollról beszélhetünk, így náluk nem feltétlenül mutatható ki minden. Még bonyolultabb a helyzet a skizofrén betegek esetében, akiknél elsivárodott érzelmeik, illetve a pszichózis blokkolja annak lehetőségét, hogy pontos összhang alakuljon ki a tények és a fejükben kialakult történet között - emellett a jelenlegi törvénykezés is tiltja esetükben az ilyen jellegű vizsgálatok lebonyolítását.

A rendszer működését, felügyeletét hiába őrzik hétpecsétes titkok, az elméleti alap a kellő szaktudás birtkában akár reprodukálható is, mondja Kis. Hiába az izraeli Nemesysco nevéhez fűződik az LVA rendszere, számos országban zajlanak hasonló jellegű kísérletek, amelyek az emberi hangból próbálják meg az érzelmi és agyi folyamatokat visszakövetni. Magyarországon is zajlanak hasonló, igen sikeres kísérletek, árulta el a szakértő, hozzátéve: ezek azonban bármennyire is ígéretesek, nem kapnak anyagi támogatást.


Bari Máriusz - Csikász Brigitta