Az űrsikló 342 kilométeres magasságban, nagyjából Szingapúr felett kötött ki az ISS-nél, közép-európai idő szerint 4 óra 49 perckor. Közvetlenül a dokkolás előtt az Endeavour "bukfencet" vetett - a Columbia űrsikló 2003-as tragédiája óta mindig elvégzik ezt a műveletet -, hogy az űrállomás személyzete nagy felbontású fényképezőgéppel elkészíthesse a felvételeket az űrsikló "hasáról" is.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei e fényképek alapján tudják megállapítani, hogy indításkor érte-e olyan kár az űrsiklót, amely esetleg gondokat okozhat a Földön való leszálláskor. A földi indítás után 9-10 másodperccel az Endevour feltételezhetően "elütött" egy madarat. Az eddig megnézett fényképeken nem látszik ugyan becsapódás nyoma az űrsikló hőálló borításán, de az alapos vizsgálat néhány napot igénybe vesz.

A hét asztronauta magával vitte egy részekben szállítandó hatalmas japán laboratórium, a Kibo első elemeit. A laboratórium fő egysége a következő amerikai űrrepülőgéppel, májusban indul az ISS-re, míg a végső darab, a külső kísérletekhez szükséges "tornác" csak jövőre kerül a helyére. Az Endeavour az ISS-re szállította egy kanadai robotrendszer, a Dextre utolsó darabjait. Ez a robotkar kiegészíti az ISS több mint hét éve üzemben lévő másik, szintén kanadai robotkarját. Feladata, hogy átvegye az űrhajósoktól a világűrben végzendő fárasztó, aprólékos munka egy részét.

A NASA-nál a mostani az idei évre tervezett hat űrrepülés közül a második. Egy utat leszámítva mindegyiknek az ISS a célja. A mostani űrmisszió az eddigi leghosszabb: az űrhajó 12 napig lesz összekapcsolva az ISS-sel, és ennek során az űrhajósok ötször tesznek sétát a világűrben. Ezeknek a "kiruccanásoknak" az időtartama összesen eléri majd a 33 órát. A NASA 2010-es határidőig kell az ISS építését befejeznie, amikor is le kell selejteznie kiöregedett űrrepülőgép-parkját.