A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Spiegel című német magazin internetes oldalának pénteki jelentése szerint orvosszakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Rosa Luxemburg holtteste a berlini Charité orvosi intézetben pihen. A Charité régóta őriz egy több évtizedes fej nélküli vízi hullát, amelynek a kezei és a lábai is hiányoznak. Michael Tsokos intézetvezető azt gyanítja, hogy tetem a meggyilkolt Rosa Luxemburgé, a "holttest ugyanis megdöbbentő hasonlóságokat mutat a forradalmárnővel".
A tetem komputertomográfos vizsgálata során kiderült, hogy a nő halála idején 40 és 50 éves kor között volt, artrózisban (nem gyulladásos eredetű ízületi kopásban) szenvedett, és lábai eltérő hosszúságúak voltak. Rosa Luxemburg 47 éves volt, amikor meggyilkolták, csípőficammal született, ebből fakadóan pedig egyik lába hosszabb volt a másiknál.
Tsokos kétli, hogy az igazi Rosa Luxemburgot valaha eltemették volna. Állításait alátámasztandó a szakember felidézte a baloldali politikusnő vélt temetésekor készített anatómiai jelentést, amelyben a szakértők határozottan megállapították, hogy a temetés előtt álló holttesten nem észlelték csípőficam nyomát, és lábainak hossza sem tért el.
Rosa Luxemburgot 1919. január 15-én verte meg és lőtte fejbe egy katona, aki aztán csatornába dobta a holttestet. A lengyel születésű Luxemburg Karl Liebknechttel együtt a marxizmus és a demokratikus szocializmus nagy alakjának, és a baloldali politika egyik történelmi figurájának számít.
A tetem komputertomográfos vizsgálata során kiderült, hogy a nő halála idején 40 és 50 éves kor között volt, artrózisban (nem gyulladásos eredetű ízületi kopásban) szenvedett, és lábai eltérő hosszúságúak voltak. Rosa Luxemburg 47 éves volt, amikor meggyilkolták, csípőficammal született, ebből fakadóan pedig egyik lába hosszabb volt a másiknál.
Tsokos kétli, hogy az igazi Rosa Luxemburgot valaha eltemették volna. Állításait alátámasztandó a szakember felidézte a baloldali politikusnő vélt temetésekor készített anatómiai jelentést, amelyben a szakértők határozottan megállapították, hogy a temetés előtt álló holttesten nem észlelték csípőficam nyomát, és lábainak hossza sem tért el.
Rosa Luxemburgot 1919. január 15-én verte meg és lőtte fejbe egy katona, aki aztán csatornába dobta a holttestet. A lengyel születésű Luxemburg Karl Liebknechttel együtt a marxizmus és a demokratikus szocializmus nagy alakjának, és a baloldali politika egyik történelmi figurájának számít.
