Az osztrák-szlovák határ közelében található régészeti helyszín bepillantást enged abba, hogy miként élt az első anatómiailag modern ember Európában - olvasható a Discovery Channel hírei között.
Míg a közép-európai lakosság a szarvashúst preferálta, a felső paleolitikumban élt gravetti kultúra népe a komolyabb falatokat kedvelte. Jiri A. Svoboda, a Brnói Egyetem Régészeti Intézetének igazgatója és kollégái ugyanis a helyszínen egy nősténymamutnak és borjának a maradványaira leltek egy 120 centiméter széles (pecsenye)sütő gödör mellett. Ám ha mamut nem akadt, megfelelt a medve, a sarki róka, a rozsomák, ahogy a ló vagy a szarvas is.
"Úgy tűnik, hogy a felső paleolitikumban Morvaország területén élt közösségek étrendjében nagyon nagy szerepet játszottak a mamutok" - hangsúlyozta Svoboda a professzor. Mint a tudós elmondta: a húst gödrökben, betemetve sütötték. "Hevítő kövekre bukkantunk a gödörben és annak környékén."
A centrálisan elhelyezkedő (pecsenye)sütő gödör körül több főzőgödör helyezkedett el. Azt nem lehet tudni, hogy a térség korabeli lakosságának étrendjében milyen szerepet játszottak a tenger gyümölcsei, de a régészek számos kagylóhéjra bukkantak - némelyiken vágásnyomok látszanak, másokat vörös és fekete festékkel dekoráltak.
Felfedeztek rengeteg kőeszközt is - így késeket és fűrészeket, amelyek a mamuttetemek feldolgozására szolgáltak.
