Az amerikai Colossal Biosciences nevű cég kutatói úgy alakították át az egerek génjeit, hogy azok hasonlóak legyenek a mamutok génjeire. Hasonló dolgot terveznek az indiai elefántokkal is.
Oroszország bemutatta hétfőn a nyáron Jakutföldön megtalált 50 ezer éves mamutborjú mumifikálódott tetemét. A kutatók szerint ez a valaha volt legjobb állapotban megtalált mamut.
Amerikai kutatóknak sikerült újraprogramozniuk az ázsiai elefántok sejtjeit. Ezek az állatok genetikailag 99,6 százalékban hasonlítanak a mamutokra.
Különleges műhúst készített az ausztrál Vow, egészen konkrétan a kihalt mamutét alkották meg egy húsgolyó formájában – azt azonban nem tudni, hogyan reagálna rá az emberi immunrendszer, így egyelőre senki nem ízlelte meg a végeredményt.
Eredetileg dodóhúst akartak készíteni, de az nem volt, így maradt a mamutfasírt. Egy múzeumban állítják ki.
Külföldi hírességek sora szeretné a nevét látni valamelyik kutatási eredmény mellett. Úgy tűnik, ehhez hasonló álmokat dédelget a CIA is.
Egyelőre csak találgatnak a régészek, hogy került elő az agyar egy neolit és bronzkori területen.
Egy lakóház építés emiatt végeztek ásatást, ekkor került elő pár érdekes csont.
A mumifikálódott mamut a feltételezések szerint több mint 30 ezer éves lehet.
Ez a második eset a világon, hogy a gyapjas mamut egy kifejletlen példányára bukkantak.
Adrienne Ghaly amerikai kutató az alaszkai Koyukuk folyó partján lett figyelmes egy partfalból kiálló agyarra.
Az ember egyértelműen istent játszik, mikor fel akarja éleszteni a mamutokat, de mennyi a realitása a Colossal nevű cég projektjének, amely hat éven belül mesterségesen létrehozna egy mamutra emlékeztető embriót? És ha sikerül a küldetés, hová tesszük majd az állatokat? Hogyan festhet egy sokezer évvel ezelőtt kihalt faj jövője a 21. században?
A Colossal nevű cég már össze is gyűjtött 15 millió dollárt a meghökkentő projektre. Nem teljesen mamutot hoznának létre, a feltámasztott állatnak elefánttól származó jegyei is lennének.
Élete során annyit gyalogolt, hogy kétszer is körbesétálhatta volna a Földet Kik, a több mint 17 ezer éve elpusztult gyapjas mamut – állapították meg kanadai kutatók. A kövületeken végzett vizsgálatok alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a klímaváltozás vagy az emberi tevékenység hozzájárult a faj kihalásához mintegy 12 ezer évvel ezelőtt.
Egy repülőtér építése közben bukkantak a gigantikus mamuttemetőre.
Egy gyapjas mamut szokatlanul jó állapotban megmaradt csontvázára bukkantak szibériai rénszarvaspásztorok. A csontok egy tóból kerültek elő, az egyiken az inak is látszódnak.
A mostanihoz hasonló lehetett a táj a mai Észak-Szibériában a jégkorszak idején, amikor még mamutok és gyapjas orrszarvúk lakták a területet – állapították meg a brnói Masaryk Egyetem botanikusai, a hatalmas növényevők gyomortartalmának elemzése révén.
A 21. században nem kell mélyre ásni a mamutagyarért, ezek a csontok ugyanis sokszor a felszín közelében, vagy már eleve a felszínen vannak. A globális felmelegedés pedig kifejezetten kedvez a mamutkereskedelemnek, szakértők szerint nem túlzás aranyláznak nevezni a mamutbizniszt. De ennek vannak árnyoldalai is.
Szibériában újfajta aranyláz tombol, a globális felmelegedés ugyanis kedvez a mamutagyar-vadászoknak. Itthon az ősmaradvány-gyűjtők a kavicsbányákban próbálnak szerencsét. Mamutcsontot találni – állítólag – ma már Magyarországon sem nagy kunszt; nagy pénzt érő agyarra bukkanni viszont igen. De vajon rendjén van-e, ha kiforgatjuk a föld mélyén tízezer éve szunnyadó csontokat, hogy aztán azok a kandalló fölé kerüljenek? Hogy lehet összebékíteni a profitorientált kincskereskedelmet a tudományos világgal?
