Ha elterjed a módszer, a kísérleti egerek és patkányok akár 80 százalékát kiválthatják a sokkal olcsóbb és rövidebb életciklusú rovarokkal. Ez költségcsökkenést jelentene a gyógyszerek kifejlesztése során, és korábban juthatna egy-egy új szer a páciensekhez.

"Ma rutineljárás, hogy az új gyógyszerek kezdeti tesztjeihez rovarokat használnak, majd egereken folytatják az állatkísérleteket" - mondta el Kevin Kavanagh, az ír állami egyetem biológusa, aki kutatási eredményeit az Általános Mikrobiológiai Társaság edinburghi találkozóján ismertette.

"Ez az eljárás sokkal olcsóbb és gyorsabb is, mert a rovarkísérletek eredményei 48 óra alatt elkészülnek, míg az egértesztek általában négytől hat hétig tartanak" - tette hozzá Kavanagh. A kísérleti egerek elhelyezése, táplálása, gondozása 1-2 nagyságrenddel többe kerül, mint a laboratóriumi rovarok tartása.

A biológus munkatársaival úgy találta, hogy mikróbafertőzésnél az emlősök immunrendszerének részét képező neutrofil elnevezésű fehérvérsejtek hasonlóan reagálnak, mint a rovarokban a hematocitáknak nevezett sejtek. A rovarok és az emlősök sejtjei hasonló szerkezetű vegyületeket termelnek, amelyek a sejtek felszínén elpusztítják a behatoló kórokozókat. Az immunrendszer sejtjei aztán bekebelezik, majd lebontják az elpusztított kórokozót.

Kavanagh emlékeztetett rá, hogy az emlősök veleszületett immunrendszere mintegy 90 százalékos hasonlóságot mutat a rovarokéval, ezért a muslicák, molylepkék és hernyóik alkalmazhatók az új antimikrobiális szerek próbáinál, vagy annak megítélésére, hogy egy kórokozó gomba mennyire virulens.

A biológusnak mintegy 14 ezer kísérleti egérre lett volna szüksége egy brit gyógyszercéggel való közös kutatáshoz, amelyben 700 potenciális hatóanyag-molekulát teszteltek. Ehelyett a próbák jelentős részét rovarokon végezték el, így szűkítették le a használható vegyületek számát 35-re, melyekkel aztán egérkísérletekben vizsgálódtak tovább. A teljes tesztsor így 80 százalékkal kevesebb egeret igényelt, mint a tervezetben szereplő szám.