A csokoládé finom majszolni való, és nehéz elképzelni, hogy veszélyeztetné a világ legnagyobb méretű bogarait, a góliátbogarakat. Pedig az emberek csokiszeretete miatt kerül egyre közelebb a kihaláshoz e ganajtúrófélék néhány faja.
Elérte a csúcspontját a dunavirágzás, a korábbi évhez képest jóval nagyobb számban rajzanak a fehér kérészek. A rovarokat magyar kutatók által kifejlesztett fénysorompók menthetik meg attól, hogy a hidak fölé repülve az aszfaltra csapódjanak a peték lerakása közben.
Keményebbek lesznek a fák levelei az éjszakai fények hatására, ami nehezebben rághatóvá teszi azokat a növényevő rovarok számára. Ez pedig a tápláléklánc többi tagjának is rossz hír lehet.
Valójában szenvednek a rovarok, amikor különböző módon keringenek a mesterséges fényforrások körül – mutat rá egy új tanulmány. Ezek a fények ugyanis tejesen összezavarják őket a tájékozódásban.
Egyesek szerint a rovarok már az olimpia megrendezését is veszélyeztetik.
69 százalék hallani sem akar arról, hogy olyasmit egyen, aminek kicsit is köze van a rovarokhoz.
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
Egyre több bizonyítékot találnak a szakemberek arra, hogy a rovarok is érezhetnek fájdalmat. Ez egészen más megítélés alá helyezheti a rovarirtószerek használatát, amelyek többnapos szenvedést, kínhalált okozhatnak.
Akár a populációjuk méretére is hatással lehet, hogy a közvilágítás összezavarja a rovarok tájékozódását. Egy új tanulmány most arra szolgálhat magyarázattal, miért láthatunk sok rovart a fényforrások körül.
Másoktól elkülönítve, külön jelzéssel kell kirakni a boltokban a rovarfehérjéből készült élelmiszereket.
Az ételek pirosas árnyalatáért és fényes hatásáért felelős, rovarokból kivont kármint és sellakot tartalmazó élelmiszereket nem kell külön polcra tenni, pedig a kormány ezzel az elkülönítéssel „védekezne” a rovart tartalmazó termékek ellen.
A hetvenes években sokan összerezzentek arra a gondolatra, hogy nyers halat egyenek, ma pedig az egész világ a szusiért rajong. Most ugyanígy idegenkedünk a rovaroktól, a magyar kormány meg egyenesen félti tőle az embereket – de vajon így lesz-e ez tíz év múlva is? A hvg.hu-nál a bátrak útjára léptünk: nyers és szárított rovarokkal felfegyverkezve főztünk egyet, aztán meg is kóstoltuk a végeredményt.
Egy székesfehérvári eseményen ehettek a gyerekek rovarlisztes palacsintát és szárított sáskákat más hasonló csemegék mellett. A kormány képviselői korábban hevesen kikeltek a rovarevés ellen.
A növények és a rovarok szimbiózisa évmilliók óta a természet része. Az elmúlt évtizedekben azonban valami megváltozott: agresszívebbekké, vagy inkább az eddigieknél jóval növényevőbbekké váltak a rovarok, amit egy friss amerikai kutatás is megerősít.
Elriasztó a nevük és a külsejük, mégis van valami közös tulajdonságuk, ami alkalmassá teszi őket, hogy a Magyar Rovartani Társaság év rovara jelöltjei lehessenek.
Maxim Adams, a Sydney-i Egyetem biológushallgatója a Lord Howe-szigetcsoporton dolgozott, amikor meglátott egy különös rovart. Utána derült csak ki, hogy egy rég kihaltnak hitt fajba botlott.
A körjegyű ardócnak és a pannóniai hevenyőcznek is nyoma veszett az utóbbi évtizedekben. Az átalakult tájhasználat okozhatta a nemes lepkék eltűnését.
Brit tudósok hallhatóvá tették egy olyan tücsökszerű rovar énekét, amelyet már másfél évszázada, egyetlen kivétellel, senki sem látott. Abban bíznak, hogy így majd könnyebb lesz megkeresni, hol is bujkál.
Bár az atlaszlepke elsősorban a meleg, páradús ázsiai régiókban él, legalább egy példánya az Egyesült Államokban is felbukkant.
