szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Három űrügynökség szondájának eredményei támasztják alá a tényt: van víz a Holdon. Mindez nem csak tudományos szempontból érdekes, hanem azért is, mert az eredetileg embargós hír jóval hamarabb került ki a világhálóra, minthogy azt engedélyezték volna - olvasható a BBC, illetve a mediablog.hvg.hu oldalán.


Meglepő mennyiségű vizet találtak a Hold talajában, derül ki három űrügynökség szondáinak összevetett anyagaiból. Az indiai Chandrayaan-1 szonda műszerei szerint a Hold talajának részecskéit vízréteg borítja, ami mennyiségben már pont akkora, hogy a Holdra látogató asztronauták erőforrásként használhatnák fel. Larry Taylor amerikai holdkutató azt állítja, hogy egy köbméternyi holdtalajból akár egy liternyi vizet is össze lehetne gyűjteni.

Nincs értelme az embargónak
A hírrel kapcsolatos vita rámutat: manapság egyre kevesebb értelme van az embargónak, írja a mediablog.hvg.hu ezzel kapcsolatos cikke.

A NASA vélhetően ott vétett hibát, írja a BBC, hogy hétfőn közel 2000 újságíróval közölte: csütörtökön sajtóbejelentést tesz a Holddal és azzal kapcsolatos vízrejtéllyel. Ezek után számos újságíró és blogger kezdett el elméleteket gyártani, a mainstream hírforrások elkezdtek cikkezni a pletykákról, majd szerdán, még idő előtt az indiai The Hindu publikálta a hírt.
Az Apollo-küldetések során a Holdról visszahozott talajmintákon nedvességet találtak, de a tudósok korábban nem tudták kizárni annak lehetőségét, hogy a vízmolekulák azután kerültek a mintákra, hogy azok a laboratóriumokba kerültek. Ehhez képest óriási meglepetést okozott, hogy India első műholdja, a Chandrayaan-1 vizsgálataival bizonyította, hogy igazi víz van a Holdon, ezt pedig az amerikai Deep Impact, illetve az amerikai és európai együttműködésből született Cassini is alátámasztja.

Az észlelt víz mennyisége egyre több a Hold pólusai felé haladva, a kutatók pedig úgy vélik: a víz a napszél hatására jön létre, az űrből érkező sugárzás kémiai reakciót indít be, aminek hatására a talajban lévő oxigénatomok hidrogénatomokat kapnak, így jönnek létre a vízmolekulák.

A következő hónapban a NASA a Hold déli pólusához közel eső Cabeus A kráterbe ütköztet majd egy szondát, hogy megvizsgálhassa: a felvert porfelhőben és megmozgatott talajmintákban a földi műszerek ill. egy másik műhold képes-e vízgőzt érzékelni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!