szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A román nemzeti ünnep, december elseje délkeleti szomszédunkban az ország egyesítésére emlékeztet. Ez azonban a magyarok számára tragikus nap, hiszen Erdély elvesztését jelenti. A történelmi nézőpontok különbségéről, a ma is időnként érzékelhető feszültségről Zahorán Csaba történésszel, a Terra Recognita Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

hvg.hu: Mi a jelentősége december elsejének, az egyesítésnek? A román elnevezés, "újraegyesítés" – már önmagában is érdekes, erről írtak egy közös tanulmányban Kollai Istvánnal is.

Zahorán Csaba: A dák-római eredetre és kontinuitásra épülő román köztudatban a Nagy Egyesülés a történelmi „román országok” – azaz az idegen uralom alatt lévő (Erdély, Bukovina, Besszarábia) területek és a független Románia (Ókirályság) – tartósnak bizonyult egyesülése-újraegyesülése. A történelem során a románokat eddig csak egyszer egyesítette román uralkodó, a havasalföldi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul), de ő is csak átmeneti időre, 1600-ban. Mindenesetre a román nemzeti történetírás számára ez volt a későbbi egyesülés előképe, vonatkozási pontja.

hvg.hu: Hogyan látja ezt a mai román és a mai magyar közvélemény? Változott-e döntően például a korábbihoz képest a román vagy magyar felfogás?

Egy korábbi magyar-román közös kormányülés Nagyszebenben
© MTI - Kovács Tamás

Z. Cs.: Természetesen teljesen ellentétes módon látják, és ez gyakorlatilag mindmáig alig változott. Amikor 1990-ben törvény született Románia új nemzeti ünnepéről, a magyarok ezt eleve nem fogadták nagy örömmel. A magyar politikusok ünnepi beszédeikben rendszerint az 1918. december 1-jén elfogadott, méltányos nemzetiségi politikát kilátásba helyező Gyulafehérvári Határozatokra hivatkoznak, azok megvalósulatlanságát emlegetik fel, és jelzik, hogy bár tiszteletben tartják a románok érzéseit, ez a magyarok számára nem örömünnep.

Mi történt Gyulafehérváron?

1918. december elsejére az akkor nemrég alakult Román Nemzeti Tanács gyűlést hívott össze Gyulafehérvárra. A tömegrendezvényen kimondták, hogy Erdély egyesül Romániával. Így jött létre 1918-ban Nagy-Románia, amely a két háború között Erdélyt, Moldvát, Havasalföldet, Besszarábiát, Bukovinát és Dobrudzsát foglalta magába. E területek jelentős részét az első világháború győztesei ítélték meg Romániának a Párizs környéki békékben. Az 1918. december elsején Gyulafehérváron összegyűlt százezernyi résztvevő nemcsak az egyesítést fogadta el, hanem határozatot hozott a kisebbségek jogairól is. Később azonban ezt a román politikusok nem vették figyelembe. Ferdinánd román király is csak a Gyulafehérvári Határozatok első, Magyarország románok lakta területeinek Romániával való egyesülését kimondó pontját foglalta törvénybe.

hvg.hu: És hogy reagál erre a román közvélemény?

Z. Cs.: A magyar részvételt általában hiányolja a román média és a politikusok, például Sepsiszentgyörgy egykori polgármesterét rendszeresen kritizálták, hogy nincs jelen, illetve hogy meglehetősen gyér a város ünnepi díszítése – román zászlókkal. Időnként a nemzeti-nacionalista diskurzus középpontjába kerül az ünnep, mint például 2001-ben, amikor Csíkszeredán nagyszabású ünnepséget kívántak rendezni, mire a helyi magyar városvezetők gyászszalag viselésére hívták fel a lakosságot – ám ezt végül visszavonták. 

hvg.hu: Előfordult, hogy a magyar és a román kormányfő együtt próbált ünnepelni.

Z. Cs.: Érdekes kezdeményezés volt – vagy inkább lehetett volna – a 2002-es, budapesti Medgyessy-Nastase koccintás, akár a történelmi megbékélés egyik fontos gesztusa is lehetett volna, de szemlátomást erre még nem igazán érett egyik fél sem.

hvg.hu: Történészként hogy látja december elseje jelentőségét? Érdekes gondolatuk volt Kollai Istvánnal, hogy december elseje gyakorlatilag Trianonnal is összefonódik, ráadásul a szlovák nacionalizmus kiteljesedésének is az ünnepe, csak ezt ugye kevesen kapcsolják össze.

Z. Cs.: December elseje a modern Románia legfontosabb napja, a román nemzeti törekvések betetőzése, legnagyobb diadala – hiszen Erdély „megszerzését” jelenti. És hogy az erdélyi románok - 1918-ban Erdély lakosságának többségéről van szó – kisebbségi státusa véget ért. Bár Nagy-Románia nem élte túl a második világháborút, Besszarábia, Észak-Bukovina, Dél-Dobrudzsa ismét elveszett, Erdély máig teljes egészében Románia része. Trianon, majd Párizs (1947-ben) mindezt békeszerződés formájában szentesítette. Az erdélyi magyarok számára azonban 1918. december elseje a kisebbségi lét kezdetét jelenti, ami a nemzetállamok korában nem éppen vidám sors. A román nemzetiségi politika nem igazán kedvezett a kisebbségek fejlődésének vagy fennmaradásának, például a romániai szász és sváb vagy a zsidó közösségek napjainkra szinte teljesen eltűntek. De az európai integráció és a demokratizálódás követketében 1989 után komoly pozitív elmozdulás történt. Bár sok még a teljesítetlen igény – magyar egyetem, autonómia, kisebbségi törvény –, a mai Románia már korántsem a két világháború közötti vagy a Ceausescu alatti ország.

hvg.hu: Hogyan készülnek idén a románok és a magyarok az ünneplésre?

Z. Cs.: Az ünnepségeknek általában majális jellegük van, katonai felvonulásokkal, ünnepi koszorúzásokkal, beszédekkel, majd a résztvevők eltáncolják a hagyományos román körtáncot, a hórát. Gyulafehérváron is nagy ünnepeket tartanak. Érzékenyebbek a székelyföldi ünnepek – például 2001-ben. Most pedig a Noua Dreapta (ND) nevű szélsőjobboldali nacionalista, a román fasiszta-vasgárdista hagyományokat vállaló szervezet idén a magyar szeparatizmus ellen, a „Székelyföld román föld” jegyében tervez felvonulást Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepség helyi román szervezői szokásos ünnepet terveznek, helyi és más városokból érkező népdal-együttesekkel, táncosokkal, és nincsenek kapcsolatban a ND akciójával.

hvg.hu: Mit szólnak ehhez a romániai politikai pártok?

Z. Cs.: A Demokrata Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt helyi politikusai gyorsan elhatárolódtak a ND tervezett felvonulásától, míg a magyar politikusok provokációként értelmezik a Noua Dreapta akcióját, és a rendőrség is felkészül az esetleges rendbontás megakadályozására. Ugyanakkor magyar készülődésekről (a csíkszeredai Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról) is vannak hírek.

hvg.hu: Mit hozhat a jövő? Lesz-e megbékélés, legalább a történészek szintjén?

Z. Cs.: Amíg két, szinte párhuzamos nemzeti történetírás és történelemszemlélet létezik egymás mellett, aminek két meglehetősen eltérő történelmi köztudat az eredménye, addig nehezen beszélhetünk megbékélésről, legalábbis ezen a szimbolikus területen. De a magyar és a román történészek együttműködése segíthet ezen, még ha ez a legjobb esetben is csak középtávon lehet érezhető. Ehhez persze sok közös projektre van szükség – ilyenek vannak is, például a História és a bukaresti Magazin Istoric együttműködése, vagy a különféle történészműhelyekben zajló közös munka. De miközben például magyar-szlovák viszonylatban jól halad egy közös történelemtankönyv vagy segédkönyv elkészítése, magyar-román vonatkozásban e területen sajnos nincs előrelépés. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hatmillió forintra büntették a Ferencvárost

Hatmillió forintra büntették a Ferencvárost

Rekordot döntött a fertőzöttek száma az Egyesült Államokban három nappal az elnökválasztás előtt

Rekordot döntött a fertőzöttek száma az Egyesült Államokban három nappal az elnökválasztás előtt

Átalakítják a Margit körutat is

Átalakítják a Margit körutat is