szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az olvadó és újra megszilárduló gyémánt óceánokat alkothat az Uránusz és a Neptunusz bolygókon - feltételezik kutatók a Discovery News szerint.


Különös kísérletet végeztek a Nature Physics szaklap cikke szerint nemrégiben tengerentúli kutatók. Sikerült megolvasztaniuk és újra megszilárdítaniuk a gyémántot, és így olyan darabokat nyertek, amelyek folyékony gyémántban úsztak.

A kísérlet azért különleges, mert normál körülmények között, a Földön nem lehet cseppfolyósítani a gyémántot. A szénnek ez a tiszta vegyülete ugyanis nem olvad meg alapesetben, hanem előbb grafittá alakul, aztán válik folyékonnyá - melegítés hatására. (Mind a grafit, mind a gyémánt szénatomokból áll, de a kristályszerkezetük teljesen más, ezért is különbözik egymástól a két anyag.)

Ha azonban nemcsak magas hőmérsékleten olvasztják, hanem óriási nyomásnak is kiteszik ezt az anyagot, akkor sikerülhet folyékony állapotú és újra megszilárdítható gyémántot kapniuk a tudósoknak, anélkül, hogy grafittá változna a másik szénvegyület.

© AP

Ilyen körülmények pedig az Uránusz és a Neptunusz bolygókon is előfordulhatnak, vagyis könnyen lehet, hogy gyémántóceánokon gyémántjéghegyek úsznak Naprendszerünk távoli planétáin.

A Nature Physics-ben leírt kísérlet tanúsága ugyanis az volt, hogy a parányi megolvasztott gyémánt hasonlóan viselkedik a vízhez. A víznek ugyanis a szilárd változata (jég) a folyékony vizen úszik, mert a jég sűrűsége kisebb. Pontosan ugyanez a helyzet a gyémánttal, csakhogy körülbelül 50 ezer Celsius fokon, és a földi légnyomásnál, egy atmoszféránál 11 milliószor nagyobb nyomáson viselkedik így ez az anyag. 

A gyémánt olvasztása már korábban is sikerült a Sandia Nemzeti Laboratórium kutatóinak, de ők nem tudták megállapítani, mekkora hőmérsékleten vált cseppfolyóssá a szénvegyület. A mostani kísérletben azonban sikeresebbek voltak a kutatók, és a nagy nyomással megakadályozták, hogy grafittá alakuljon a gyémánt.

Ilyen extrém körülmények az Uránuszon és a Neptunuszon is előállhatnak, márpedig a folyékony gyémánt megmagyarázná e két bolygó furcsa mágneses tulajdonságait. E két planéta mágneses pólusai ugyanis 60 százalékkal eltérnek a földrajzi-geológiai pólusoktól. (Olyan, mintha a Földön nem az Északi-sark és a Déli-sark közelében lenne a két mágneses pólus, hanem például az egyik Texasban volna.)


VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!