A szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a maja városállamok közti háborúskodás vagy valamilyen környezeti katasztrófa nyomán indult hanyatlásnak Kr.u. 820 táján a maja civilizáció.

Juan Yadeun archeológus, aki a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Kutatóintézet képviseletében felügyeli a Chiapas tartomány déli részén lévő Toninai régészeti helyszínt, viszont azt mondja, hogy a sírban található, a tolték kultúrához kapcsolható műtárgyak más magyarázatot is kínálnak. Véleménye szerint a temetkezés a Kr.u. 840 és 900 közötti évekből származik.

"Teljesen világos, hogy egy új betelepülési hullámról tanúskodik ez a tolték típusú temetkezés. A csontok vizsgálata elárulhatja, hogy kik voltak ezek az emberek, akik a maják bukása után benépesítették a térséget" - közölte.

A tolték nép a korai középkor idején vonult be a mexikói magasföldre, majd a IX. században megalapította birodalmát, amelynek központja, Tula a mai Mexikóváros közelében volt. A birodalom a XII. században kezdett hanyatlani belső és külső támadások miatt.

A dzsungel borította térségben számtalan maja piramis és egyéb építmény található. Az egyik legrégebbi templom alapzata mellett leásva fedezték fel karbantartási munkák során a szűk földalatti üreget, és benne az "edényformájú" kőszarkofágot. A koporsóra súlyos kőlapot helyeztek. Ám míg az ilyen szarkofágtetőket a maják általában "feliratozták", a most felfedezetten nincs semmilyen írás. A maják egyébként civilizációjuk hanyatlásának kezdetén hagyták el bonyolult írásrendszerüket.

A szarkofágon kívül egy cserépurnára is bukkantak, sőt egy asszony földi maradványait is meglelték. Koponyáját deformálták - ez a szokás meglehetősen elterjedt volt a maják körében. Az antropológusok megkezdték a csontváz vizsgálatát, reményeik szerint sikerül megállapítani az asszony származási helyét is.

A sírkamrában arra is találtak bizonyítékot, hogy a maja civilizáció bukása után legkevesebb egy prehispán kultúrához tartozó csoport uralta a térséget. Az asszony földi maradványait ugyanis valószínűleg eltávolították a cserépurnából, helyére pedig "főtt" csontokat helyeztettek celtal (tzeltal) törzsfőnökök valamikor az 1400-as évek végén, közvetlenül a spanyol hódítás előtt.