A második kérdésre adott válasz az idő függvényében változik. Volt idő, amikor Opera-rajongó  voltam, aztán szinte észrevétlenül Firefoxot kezdtem használni, őszintén szólva, magam sem tudom miért, csak így alakult… Persze lehet, hogy azért, mert akkoriban még volt az Operában reklám (ezért maradhatott ingyenes), és eléggé idegesített ahhoz, hogy kipróbáljak valami mást.
Aztán belekóstoltam a Chrome-ba, sokáig használtam, de még nagyon béta volt, így visszatértem a Firefoxhoz. Azóta pedig általánosságban elmondható, hogy mindig van legalább három böngésző a gépemen.

Nem vagyok tehát egyik „tábor” elkötelezett híve sem - verziószámtól függően azt a böngészőt használom, amelyik éppen a legjobban megfelel, vagy egyszerűen csak tetszik benne egy-egy funkció, apróság. Sőt, bármilyen szentségtörésnek is hangzik, nincs semmi bajom az Internet Explorerrel sem – nem a legjobb vagy a leggyorsabb, de ha nincs más kéznél, akkor tökéletesen elvagyok vele.

Mint „pártatlan” netizen, aki szinte az összes böngészőt használja és szereti, én kaptam a hálás feladatot, hogy eltöltsek a legújabb Operával (10.50-es verzió) egy hetet. Biztos, ami biztos alapon, Macintosh és Windows alatt is teszteltem a világ leggyorsabb(-nak kikiáltott) böngészőjét. Lássuk, hogyan boldogultunk, én és az Opera!

Sebesség, turbó, száguldás, vihar a biliben
Szinte kaján élvezettel vagyok képes figyelni a Firefox/Chrome/Opera hívők csatáit a fórumokon és blogokon, főleg a sebesség tekintetében. A kaján mosoly annak a ténynek szól, hogy fogalmam sincs, valójában miről is vitatkoznak.

Napjainkban egy átlagos otthoni internetelérés is elég gyors, ha pedig van egy közepesen jó szolgáltatónk és csomagunk, akkor kb. tizenöt perc alatt „lerántunk” egy gigát, ha pechünk van, akkor húsz perc alatt. Ennek fényében, egy maximum pár MB-os weboldal (és ha pár MB, akkor bizony már jó zsúfolt „junk html” oldalról beszélünk) kb. kettő és hat másodperc alatt töltődik be, bármilyen böngészőben, attól függően, hogy az ő szerverük és kapcsolatuk milyen.

Ha sokan nézik a szóban forgó oldalt, akkor Opera turbó ide-vagy oda, Firefox vagy Chrome, vagy bármi más, az oldal lassan fog lejönni, mivel az adatokat felénk közvetítő szerver lassú. Ha pedig nem, akkor gyorsan jön le, még Internet Explorerben is.

Ebből következik, hogy a teszt alatt bár bőszen kapcsolgattam az Opera turbó gombot (szerencsére van egy kis gomb hozzá a bal alsó sarokban), nem vettem észre semmi különbséget. Persze állhattam volna stopperórával a kezemben két Opera instance felett, egyik turbó, másik nem, és véreres szemmel nézhettem volna, hogy vajh, hány tizedmásodpercet spórolok a turbóval – ez azonban elég beteges lett volna, így az olvasó utólagos engedelmével most ettől eltekintünk.

 Az egyetlen különbség, ami a turbó kapcsolgatás során feltűnt, hogy némely (főleg JPG) képek turbóval agyontömörített, homályos minőségben jelennek meg, valamint hogy sok weboldalról „eltűnnek dolgok”, mint például a képen látható blogspot oldalon: turbóval a jobb oldali mező szinte üres, turbó nélkül a szokásos blogspot dolgokat látjuk. Mindkét esetben kb. egy másodperc alatt töltődött be a szóban forgó blog, a különbség inkább csak a végeredményben volt látható.

A sebességről tehát ennyit: lassabb netkapcsolat esetén a turbó valóban hasznos, a lassú netkapcsolat azonban egy kihalóban lévő állatfajta. Szerény véleményem szerint a sebességet ne a böngésző szolgáltassa, tegye ezt sávszélesség és a stabil, sok felhasználót kiszolgálni képes, gyors gerinchálózaton lévő szerverek. Inkább.

Funkciók, funkciók és további funkciók tömkelege
Még „operás korszakomból” emlékszem, hogy többek között azért imádtam ezt a böngészőt, mert annyi, de annyi minden volt benne, a kockulni hajlamos felhasználó úgy érezheti magát, mint kiskölyök a cukorkás boltban! Nincs ez másként most sem: luxus tekintetében, az Operával semmi nem versenyezhet. Ha a felhasználó szereti kényeztetni magát, akkor Operát használjon!

Jó példa erre egy olyan egyszerű szolgáltatás, mint a gyorstárcsázás, azaz a Speed Dial. Van ilyen a Safariban is, bár ne lenne, látványos és használhatatlan, valamint kb. fél óra kell, mire az ember rájön, hogyan kell testre szabni. Végül, ha ezzel megvan, soha nem használja többet, mert el van rejtve és viszonylag lassú, viszont igazi Apple módra készült, nagyon látványos, izeg-mozog és persze tükröződik. Az Internet Explorerben nemes egyszerűséggel nincsen ilyesmi, a Chrome-ban van, de eléggé fapados. Bezzeg az Operánál! Szép megoldás, könnyen kezelhető, új fület nyitva rögtön bejön a gyorstárcsázás (a Safari erre is képtelen), és természetesen az egész megoldás és kivitelezés gyors. Testre szabni pedig egy álom: jobb klikk az oldal ikonján, és máris átírhatjuk, konfigurálhatjuk, tehetünk alá háttérképet, stb.

Szintén ilyen „kényeztető” apróság a böngésző jobb alsó sarkában található nagyitó ablak. Az összes böngészőben szenvedni kell valami kombinációval (Ctrl+egérgörgő, menüpontok, hasonlók), az Opera ezt úgy oldja meg, ahogyan kell (lásd kép).

Ugyanez, az „úgy van megoldva, ahogyan azt kell” érzés, több funkcióval kapcsolatban is elkapja a felhasználót. A bal oldali ikonsáv megvalósítása is ilyen. Egy kattintással elérhető a letöltések ablak (a Safariban mindig megőszülök, mire előbányászom, azután fogja magát és eltűnik… Explorerben meg nincs is), sőt jegyzetelhetünk, de itt a history (előzmények) és a világ legjobb könyvjelző-kezelője – sőt azt rakunk az oldalsávra, amit csak akarunk. Linkeket, widgeteket vagy éppen keresőmezőt, ha olyanunk van.

Szintén nagyon intelligens megoldás a kis kuka ikon a jobb felső sarokban, ezzel a bezárt ablakokat csalogathatjuk vissza. Az összes Opera funkcióról elmondható, hogy kézre áll, a felhasználó kényelmét szolgálja, és meglepő módon minden a megfelelő helyen van. Funkciókat tekintve nincs sok újdonság a 10-es verzió óta, a 10.50 inkább a sebességre, a Java/JavaScript optimalizálásra, és az új engine-kre (Presto, Carakan, Vega) helyezte a hangsúlyt.

Memória és processzor - zabáljuk vagy nem zabáljuk?
Memóriazabálás tekintetében a tesztelési módszerem fapados, ám célravezető. A dolog lényege: indítsunk el két (három) böngészőt, nyissuk meg ugyanazokat az oldalakat (ez kb. öt-tíz fület jelent), majd a maradék fülön kezdjünk el internetezni. De közben csinálhatunk bármit – filmnézés, „fotosoppolás”, játékok. A lényeg, hogy hagyjuk nyitva a böngészőket, és néha „kevergessük” meg őket, egy-két újabb weboldal, egy két újabb klikkelés. Majd tegyük a sütőbe, és tizenöt, húsz perc múlva… akarom mondani, nyissuk meg a taszkmendzsert (Macintosh esetén ActivityMon-t), és lássunk csodát!

Az Opera nem is tagadja, hogy a Macintosh esetében némi optimalizálásra szükség lehet. Nos, ezzel nem vitatkozunk, jelenlegi állapotában az Opera Mac alatt egyszerűen szólva nem ajánlott. Nem elég, hogy hiányos/bugos Java/Javascript támogatással döcög a böngésző (csak MAC esetében, Windowson szó sincs erről!), a processzort is leterheli. A képen jól látható, hogy egyszerre fut egy Safari és egy Opera: figyeljünk a kétmagos MacBook processzorkihasználtságára, majd szörnyülködjünk. Memória-kihasználás tekintetében Mac alatt az Opera ugyanolyan „éhes”, mint a memóriazabálásáról közismert Safari. A képen is látható, hogy kb. tíz perces használat után mindkét böngésző szépen elfoglalt magának majdnem 200 MB-ot fejenként – ezzel is ment majdnem fél GB a négyből, holott ezek csak böngészők, és nem raytrace-renderelés megy a háttérben…

Windows esetében ellenben az Opera jelesre vizsgázik: a képen jól látható, hogy a Firefox már több memóriát lefoglalt magának, mint pl. a lista alján látható  Photoshop CS4 (megpakolva pár nagyméretű RAW képpel), míg az Opera, csinálhatok én bármit, nem fog 96 fölé menni, egyszerűen „beállt”.

A processzor-terhelést nem igazán tudja megmutatni a Windows taszkmenedzsere - talán a Windows 8-ban, vagy később eljutnak oda, ahol a Mac-es taszkmenedzser van. No de ezért van az EF monitor.

Windows alatt tehát erősen ajánlott az Opera, persze sok-sok fület megnyitva (fejenként tíz flash-játékkal) az Opera is megfekteti a gépet, a mindennapi böngészéshez azonban jóval stabilabb és kevésbé memóriaigényes, mint a Firefox.

A teszt részletesen: mindkét böngésző  kiürített gyorsítótárral és sütikkel, a következő PC-n futott (a Mac teszt egy MacBook Pro segítségével zajlott):

-  Intel Core 2 Q6600 @ 2.4 GHz
- 4 GB, DDR2-800 (3.2 GB címezhető)
- 2x 500 GB Western Digital HD, RAID-0
- NVIDIA GeForce 8800 GTX, 640 MB
- Windows XP SP3 (igen, régimódi vagyok, nem kell a hetes és a Vista…)
- Firefox: összes kiegészítő  kikapcsolva
- Opera: Unite és szinkronizálás kikapcsolva

A betöltött oldalak: Techline.hu, Index, Origó, CNN, Gametrailers, Youtube (főlap), Gmail, iGoogle, Armorgames (aloldal egy játékkal), Ign, Zdnet. Valamint egy „custom” fül, ahol csak úgy véletlenszerűen webezgettem, húsz percig.

A végeredmény átlaga: Firefox átlagosan 344,488 K. Opera átlagosan 291,808 K. Processzor: Firefox átlagosan 34%, Opera: 26%.

A teszt természetesen elég szubjektív: hiszen minden felhasználónak más gépe, más konfigurációja és persze másképpen „tuningolt” (vagy éppen tönkretett) operációs rendszere van. Ugyanez a teszt, a már említett 4GB RAM-mal rendelkező, dual (Intel) processzoros MacBook Pro esetében:

Firefox átlagosan 240,388K, Safari 340,114K (szörnyű!), Opera 290,080K. Processzor: Firefox 16%, Safari 0.9%, Opera 24%.

És végül érdekességnek: ugyanezen a MacBook-on, Parallels alatt futtatott WinXP-ben:
Firefox 290,113K, Opera 125,288K. Processzor: Firefox 48% (Jézus! Mentségére szóljon, hogy ez nem igazi Windows, csak emulátor), Opera 39%. 

Opera 10.50 – maradjon, ne maradjon?
Kicsivel több, mint egy hét használat után úgy érzem, a windowsos gépen valószínűleg rajta marad a legújabb Opera. Bár egy hét nem sok idő, ahhoz azonban mégis elég, hogy az ember megszokja a kényelmet – a nagyítás, a kézre álló funkciók, a tökéletes testre szabhatóság, valamint a tény, hogy a használat során egyszer sem találkoztam szabálytalan művelet ablakkal, erősen az Opera további használata mellett szól. A sebesség, mint az első pontban kifejtettem, nem igazán szempont (vagy csak én vagyok ráérős), a szuper gyorstárcsázásról és az átlátható könyvjelzőkről (nem is beszélve a szuper letöltésvezérlőről) nehéz lenne már leszokni.

Igaz, a Firefoxból is kihozható mindez, egy-két kiegészítő telepítésével, de minek telepítgessek kiegészítőket, ha az Opera alapból tudja ugyanazon dolgokat? Ráadásul, ha a turbót nem kapcsolom be, akkor kompatibilitási gondok sincsenek, minden oldal úgy jelenik meg, ahogyan kell (legalábbis nem futottam bele olyan oldalba, ami helytelenül jelent volna meg).

Macintosh esetében még várnunk kell pár verziószámot, igaz, a Unite és pár extra funkció vonzó lehet, a Mac-es Opera azonban még nem igazán kiforrott, azonban a fejlesztők ígérete szerint nemsokára a Mac-es Java/Javascript támogatás és memóriakezelés is javítva lesz. 

Egyetért? Vitatkozna? Mázsányi szavazógép áll rendelkezésére ehhez, szokásos "Döntsön az Olvasó" cikkünkben, ahol ezen a héten a böngészők sebességéről szavazunk!