A mai emberek, a neandervölgyiek és az indonéziai Flores szigetén egykor élt aprócska Homo floriensis mellett Szibériában most találtak egy olyan csonttöredéket, amelynek alapján 3egy negyedik hominida ág is létezhetett. A gyenyiszovai ember részletesebb genetikai vizsgálata azonban még hátra van.
Egy mindezidáig ismeretlen, nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt a mai Szibéria területén élt emberféle, amelyet egy csonttöredékben lelt aprócska DNS-maradvány segítségével azonosítottak, az emberi faj történetének eddig ismeretlen, mára kihalt ágát jelenti - áll egy szerdán kiadott tanulmányban. Ezt a hominidát - amelynek ujjpercéből találtak egy csontdarabot - 2008-ban találták meg az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban.
Egyidőben élt a neandervölgyiekkel és a modern emberrel, azonban mindeddig ismeretlen típushoz tartozik - mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet evolúciós antropológusa, aki munkatársaival a csonttöredék mitokondriális (a sejt energiaszervében található) DNS-ét elemezte. A sejtmagban lévő DNS-t még nem elemezték, így nem egyértelmű, hogy milyen nemű volt a most megtalált hominida, ennek ellenére az intézet genetikai részlegének igazgatója, Svante Pääbo "X nőként", "X woman"-ként említi az emberfélét - a ScienceNews szerint.
Egymillió évvel ezelőtt élhetett a közös ős?
Az örökítőanyagok összevetése alapján legkevesebb egymillió évvel ezelőtt élhetett a gyenyiszovai emberféle, a neandervölgyi és a mai ember utolsó közös őse - mutatnak rá a kutatók a Nature címjű tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. "Rendkívül meglepő" - kommentálta a felfedezést egy telefoninterjúban Pääbo, aki szerint meg kell várni a sejtmagban található DNS analízisének eredményét, mert ezzel dönthető el teljes bizonyossággal, hogy a "gyenyiszovai ember" egy másik fajhoz tartozik-e, vagy csak egy másik ágat képvisel valamely emberfélén belül.
A most megtalált hominida valószínűleg szintén az afrikai kontinensről származik, azonban nem abban az időben vándorolt el onnan, amikor a neandervölgyiek vagy a Homo sapiens ősei. Az első migrációs hullám 1,9 millió évvel ezelőtt zajlott, ekkor a Homo erectus hagyta el Afrikát. A gyenyiszovai barlangban talált emberféle nem származhatott ebből a hullámból, mivel ez a kiáramlás mintegy 900 ezer évvel előzte meg - a neandervölgyivel és a szibériaival - közös ősünk megjelenését. A paleontológiai és genetikai adatok arra utalnak, hogy ezt a nagy elvándorlási hullámot még legalább kettő követte: a neandervölgyiek ősei 300-500 ezer évvel ezelőtt, majd a mai ember elődei 50 ezer évvel ezelőtt mondtak búcsút a kontinensnek.
Nemcsak a mai ember ősei és a neandervölgyiek éltek a Földön
A közelmúltig élt az a feltevés, hogy 40 ezer évvel ezelőtt az emberi nemnek mindössze két képviselője, a mai ember és a neandervölgyi élt, ám ezt a teóriát megdöntötte a 2003-ban az indonéziai Flores szigetén talált aprócska hominida, a nagyjából mindössze 13 ezer évvel ezelőtt élt Homo floresiensis maradványainak felfedezése. A genetikai vizsgálatok szerint a gyenyiszovai emberféle lehet a negyedik faja a hominidák nemének, ez pedig "az eurázsiai népesség eddig ismert történetének felülvizsgálatát" követeli meg - jegyezte meg Terence Brown, a Nature-ben közölt kommentárjában.
A "gyenyiszovai ember" a leletek körül található barlangi talaj vizsgálata alapján nagyjából 30-48 ezer évvel ezelőtt élt. A kutatók szerint valószínűleg együtt élt a neandervölgyiekkel, akiknek jelenlétére az Altáj-hegységben számos bizonyítékot találtak a gyenyiszovai barlangtól legfeljebb 100 kilométernyire.
Kételkedők is vannak
Ugyanakkor nem mindenki van meggyőződve arról, hogy egy ujjcsonttöredékből következtetni lehetne egy eddig teljesen ismeretlen hominida-ágra. Erik Trinkaus, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológusa szkeptikus az új genetikai adatok kapcsán. "Nem tudom, mit lehet ebből csinálni, legalábbis addig nem, amíg további érdemi fosszilis anyag nem áll rendelkezésre, az ujjcsonttöredéken kívül" - mondta a ScienceNews kérdésére. Szerinte "lehet, hogy túl messzire mentek" a kollégái, amikor máris "egy új hominidának" kiáltották ki a most megtalált emberféle maradványait.
Pääbo elismeri, hogy bonyolult kérdésekről van szó, amikor mitokondriális DNS-t vizsgálnak, de hozzátette, hogy óriási a különbség az X woman, illetve a modern ember, valamint a neandervölgyiek genetikai állománya között.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
