szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A mai emberek, a neandervölgyiek és az indonéziai Flores szigetén egykor élt aprócska Homo floriensis mellett Szibériában most találtak egy olyan csonttöredéket, amelynek alapján 3egy negyedik hominida ág is létezhetett. A gyenyiszovai ember részletesebb genetikai vizsgálata azonban még hátra van.

Egy mindezidáig ismeretlen, nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt a mai Szibéria területén élt emberféle, amelyet egy csonttöredékben lelt aprócska DNS-maradvány segítségével azonosítottak, az emberi faj történetének eddig ismeretlen, mára kihalt ágát jelenti - áll egy szerdán kiadott tanulmányban. Ezt a hominidát - amelynek ujjpercéből találtak egy csontdarabot - 2008-ban találták meg az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban.

Egyidőben élt a neandervölgyiekkel és a modern emberrel, azonban mindeddig ismeretlen típushoz tartozik - mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet evolúciós antropológusa, aki munkatársaival a csonttöredék mitokondriális (a sejt energiaszervében található) DNS-ét elemezte. A sejtmagban lévő DNS-t még nem elemezték, így nem egyértelmű, hogy milyen nemű volt a most megtalált hominida, ennek ellenére az intézet genetikai részlegének igazgatója, Svante Pääbo "X nőként", "X woman"-ként említi az emberfélét - a ScienceNews szerint. 

Egymillió évvel ezelőtt élhetett a közös ős?

Az örökítőanyagok összevetése alapján legkevesebb egymillió évvel ezelőtt élhetett a gyenyiszovai emberféle, a neandervölgyi és a mai ember utolsó közös őse - mutatnak rá a kutatók a Nature címjű tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. "Rendkívül meglepő" - kommentálta a felfedezést egy telefoninterjúban Pääbo, aki szerint meg kell várni a sejtmagban található DNS analízisének eredményét, mert ezzel dönthető el teljes bizonyossággal, hogy a "gyenyiszovai ember" egy másik fajhoz tartozik-e, vagy csak egy másik ágat képvisel valamely emberfélén belül.

A most megtalált hominida valószínűleg szintén az afrikai kontinensről származik, azonban nem abban az időben vándorolt el onnan, amikor a neandervölgyiek vagy a Homo sapiens ősei. Az első migrációs hullám 1,9 millió évvel ezelőtt zajlott, ekkor a Homo erectus hagyta el Afrikát. A gyenyiszovai barlangban talált emberféle nem származhatott ebből a hullámból, mivel ez a kiáramlás mintegy 900 ezer évvel előzte meg - a neandervölgyivel és a szibériaival - közös ősünk megjelenését. A paleontológiai és genetikai adatok arra utalnak, hogy ezt a nagy elvándorlási hullámot még legalább kettő követte: a neandervölgyiek ősei 300-500 ezer évvel ezelőtt, majd a mai ember elődei 50 ezer évvel ezelőtt mondtak búcsút a kontinensnek.

Nemcsak a mai ember ősei és a neandervölgyiek éltek a Földön

A közelmúltig élt az a feltevés, hogy 40 ezer évvel ezelőtt az emberi nemnek mindössze két képviselője, a mai ember és a neandervölgyi élt, ám ezt a teóriát megdöntötte a 2003-ban az indonéziai Flores szigetén talált aprócska hominida, a nagyjából mindössze 13 ezer évvel ezelőtt élt Homo floresiensis maradványainak felfedezése. A genetikai vizsgálatok szerint a gyenyiszovai emberféle lehet a negyedik faja a hominidák nemének, ez pedig "az eurázsiai népesség eddig ismert történetének felülvizsgálatát" követeli meg - jegyezte meg Terence Brown, a Nature-ben közölt kommentárjában.

A "gyenyiszovai ember" a leletek körül található barlangi talaj vizsgálata alapján nagyjából 30-48 ezer évvel ezelőtt élt. A kutatók szerint valószínűleg együtt élt a neandervölgyiekkel, akiknek jelenlétére az Altáj-hegységben számos bizonyítékot találtak a gyenyiszovai barlangtól legfeljebb 100 kilométernyire.

Kételkedők is vannak

Ugyanakkor nem mindenki van meggyőződve arról, hogy egy ujjcsonttöredékből következtetni lehetne egy eddig teljesen ismeretlen hominida-ágra. Erik Trinkaus, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológusa szkeptikus az új genetikai adatok kapcsán. "Nem tudom, mit lehet ebből csinálni, legalábbis addig nem, amíg további érdemi fosszilis anyag nem áll rendelkezésre, az ujjcsonttöredéken kívül" - mondta a ScienceNews kérdésére. Szerinte "lehet, hogy túl messzire mentek" a kollégái, amikor máris "egy új hominidának" kiáltották ki a most megtalált emberféle maradványait.

Pääbo elismeri, hogy bonyolult kérdésekről van szó, amikor mitokondriális DNS-t vizsgálnak, de hozzátette, hogy óriási a különbség az X woman, illetve a modern ember, valamint a neandervölgyiek genetikai állománya között.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

A Közel-Keleten háziasították a kutyát

A mai kutyák ősei vélhetően a Közel-Keletről, nem pedig Kelet-Ázsiából származnak, amint azt korábbi kutatások alapján feltételezték - állapították meg genetikai vizsgálatok alapján amerikai kutatók.

MTI Kult

Kiderül, miért halt meg Caravaggio?

Az itáliai barokk festészet mesterének, Michelangelo Merisinek, avagy Caravaggiónak hat lehetséges rokonától vettek DNS-mintát a művész szülővárosában. A kutatók abban bíznak, hogy a vizsgálatok segítségével megoldik az alkotó halálát övező rejtély.