Első ránézésre valóban úgy tűnik, amihez Steve Jobs és csapata hozzáér, az bizony arannyá (illetve részvényemelkedéssé) változik. Az iPod – kár lenne tagadni – forradalmasította a hordozható zenelejátszást, és tömegekkel ismertette meg az MP3 formátumot. Az iPhone, annak ellenére, hogy végül is „csak” egy mobiltelefon, óriási divatot, hisztériát, sőt szinte kultuszt teremtett (gondoljunk csak a különféle mágikus iPhone alkalmazásokra, vagy a rengeteg iPhone játékra). Most pedig itt az iPad! Ugyan sok minden hiányzik belőle, nem tudja a flash-t, nem ismeri a multitaszkingot, és olyan gagyi benne a hangszóró, mint gyermekkorom BRG-szalagos magnóiban volt… és mégis. Veszik, mint a cukrot – mert jó.

A geek szlengben Epic Fail - vajon az Apple is tud ilyet?

Ráadásul ott van az OSX és a különböző  MAC konfigurációk – igaz, kishazánkban (főleg a mindannyiunk által ismert és megtapasztalt kereseti lehetőségek miatt) nem igazán elterjedt, a világ többi részén azonban igen. Elég ha arra gondolunk, hogy szinte minden hollywoodi filmben és filmsorozatban ilyen-olyan Macintosht használnak a szereplők (igen… még a 24-ben is…) 

Jack Bauer is Mac-en hárítja a terrort...

Ne tévesszen meg minket, hogy nálunk az Apple cuccok a „méregdrága” és luxus címszavakkal kerültek a köztudatba – külföldön ezek a ketyerék nem számítanak különösebben drágának. A 800 dolláros iPhone ára (kb. 150 000 forint), ha tekintetbe vesszük, hogy egy buszsofőr például 1900 dollárt (kb. 370 000 forintot) keres havonta átlagosan (worldsalaries.org), már nem is olyan vészes – igaz nem olcsó, de nem is luxus.

Az Apple termékek tehát népszerűek, mert innovatívak, divatot teremtenek (le a kalappal a reklámjaik előtt), és mindenki számára elérhetők. Ráadásul szinte minden Apple találmányt hihetetlen egyszerű kezelni – számítógép vagy mobil, zenelejátszó vagy tábla-PC; egyik sem igényel kézikönyvet, betanulási időt, de ironikusan szólva, még csak gondolkodást sem. 

De hogyan éri el az Apple ezeket a sikereket? Vajon ők sosem hibáznak? Dehogynem! Csak nem reklámozzák annyira! Mi azonban nem voltunk szívbajosak, és kigyűjtöttük a legnagyobb Apple-bukásokat (a techradar.com segítségével). Lássuk, mi volt az, ami nem változott arannyá Steve Jobs mágikus érintése nyomán…

1. Pippin
A „Pippin” név a legtöbb olvasó számára valószínűleg semmit nem mond. Talán segít, ha egy kis felsorolásba illesztjük: Playstation, Nintendo, XBox, Pippin. Ez a kis lista arra elég, hogy kiszúrjuk a kakukktojást, azt a játékkonzolt, amiből „nem lett semmi”, pedig Apple termék volt a javából! Az Apple által gyártott, és a Bandai által forgalmazott konzol nem volt rossz: tulajdonképpen egy hagyományos Mac (PowerPc 603 RISC) volt, egy játékvezérlővel, monitor nélkül. 1996-ban dobták piacra, a konzolpiacon azonban ekkora már ott volt a Playstation, a Sega Saturn, és a Nintendo 64 is.

Apple játékkonzol - pár darabot azért eladtak belőle...

A Pippinből 100 ezer darabot gyártottak, amiből sikeresen eladtak 42 ezret (csak összehasonlításképpen: az iPad-ből az első 24 óra alatt több mint 50 ezer fogyott). Az Apple nem szívesen beszél a dologról, a játékkonzol piacra pedig azóta sem sikerült betörnie (az iPhone nem számít, hiszen alapvetően mobiltelefon). Persze nem adták fel – bár nem reklámozzák, de gőzerővel dolgoznak saját konzoljukon is, (iPlay) amiből vagy lesz valami, vagy nem. De tény, hogy az iPlay koncepció kinézetre nagyon szép (lásd alant).

 2. A hokilabda
Ezt az USB-s egeret „hokilabda”  néven emlegetik a hozzáértők. Érdekes a dizájn, maga az eszköz azonban kényelmetlen, hosszas használata árt a csuklónak, a rajta lévő gombokat elérni pedig egyenesen rémálom.

A hokilabda - kényelmetlen, de cserébe legalább ronda is.

Ha ez nem lenne elég, még a zsinórja is rövid, hogy teljes legyen a negatív élmény.  Pedig az „Apple USB Mouse” más néven M4848 nagy reményekkel indult: 1998-ban, az iMac megjelenéséhez időzítették piacra kerülését, Steve Jobs egyenesen a beviteli eszközök forradalmát vizionálta a hokilabda kapcsán. Gyors bukása után az M4848 rendkívüli hirtelenséggel eltűnt az üzletek polcairól, az Apple weboldalairól, és úgy egyáltalán mindenhonnan. 

Apple egerek - aki mutat egy szépet, nyer egy hangszórót.

3. MobileMe
Az ötlet nem volt rossz: szinkronizáljuk a fájlokat, naptárat, fotókat és zenéket számítógépünk és az iPhone között. Akkor mégis, mi sikerült félre? Nos, majdnem minden. Először is, a szolgáltatás nevetséges áron érhető el (50 font, azaz kb. 15 ezer forint), ez azonban csak az egyik fele a problémának.

MobilMe - drága, instabil, és legtöbbször a szerverek sem működnek.

 A másik nagy gond, hogy kezdetben semmi nem működött, és hosszas hibajavítások után is csak amolyan toldozott-foldozott béta állapotra sikerült felhozni a MobilMe szolgáltatásait. Cserébe viszont jó drága. Nem is használja senki, még a legelvetemültebb Mac-rajongók sem.

4. Apple Lisa
A nagyvárosi legenda szerint Steve Jobs lányáról kapta nevét az Apple leghíresebb (hírhedtebb?) gépe, a Lisa, más források szeretettel hivatkoznak a mókásan hangzó „Let's Invent Some Acronym” elnevezésre (az tényleg olyan Steve Jobs stílusú lenne) – a gép neve azonban az Apple hivatalos álláspontja szerint, valójában a  „Local Integrated Software Architecture” elnevezés rövidítése. Az hogy Jobs lánya Lisa névre hallgat, pusztán véletlen.

Local Integrated Software Architecture - a PC jóval olcsóbb volt.

A gép 1983-ban jelent még, és bár technológiai szempontból valóban hatalmas előrelépés volt (ezért is olyan híres), üzletileg igen erős bukásnak bizonyult: túl drága volt, ráadásul a piacot ekkor már a szinte fillérekért kapható PC-k uralták. Szegény Lisának esélye sem volt! Az Apple a személyi számítógépek piacára a Macintosh sorozattal tudott betörni – csak jóval a Lisa után.

5. Newton
A Newton névre hallgató PDA-val semmi gond nem volt, azaz mégis csak volt vele gond! Mégpedig az, hogy jelentősen meghaladta korát: kézírás-felismerés volt benne már akkor, amikor még azt sem tudtuk, mi az a PDA. 1998-ban kiadni egy ilyen szerkentyűt nagy merészség nek számított: a piac még nem állt készen (sőt, mondhatni nem is volt még PDA-piac), nem csoda, hogy a Newtonról, az Apple és a Sharp közös gyermekéről szinte senki nem hallott.

Ne kezdjünk el gyártani valamit, ha még nincs hozzá felvevőpiac.

6. ROKR
Bár a Motorola gyártotta, a koncepció és a forgalmazás az Apple területe volt: a kimondhatatlan nevű ROKR volt az első telefon, amit szinkronizálni lhetett az iTunes-ban tárolt zenékkel (egyfajta ős-iPhone). Sajnos azonban csak 100 zeneszámot tudott tárolni, cserébe viszont ronda volt. Nem sokat segített rajta az sem, hogy nagyon lassan másolt, 2005-öt írtunk, valamiért mégis USB1.1-et sikerült beleépíteni, holott már régen rendelkezésre állt az USB 2.  Íme, a bizonyíték, hogy az Apple sem elsőre húzta ki a varázskalapból az iPhone-t.

Azért jó, hogy nem ilyen lett az iPhone.

7. Apple TV
Nincs benne merevelemez, iszonyú  drága, ráadásul szintén meghaladta korát. 2007-ben kicsit korai volt még internet TV-ről beszélni. Nem is adtak el belőle sokat. Azóta már fejlesztgetik, így előbb utóbb lesz ebből az Apple TV-ből valami… csak nem kellett volna elkapkodni. 

Egy igen drága papírnehezék.

8. QuickTake
Az Apple megpróbálkozott fényképezőgép-gyártással is, de nem igazán jött be neki. Főleg a szokásos probléma miatt: a készülék ismét meghaladta a korát, tulajdonképpen ez volt az egyik első, a nagyközönség számára is elérhető digitális fényképezőgép. 1994-ben jelent meg, a felbontása 640x480, és 1 MB-os memóriát mondhatott a magáénak. A megjelenése után másfél évig forgalmazták. Amikor Jobs 1997-ben visszatért a céghez, az egyik első dolga az volt, hogy leállította a QuickTake gyártását és forgalmazását.

QuickTake - túl korán, túl kevés

9. Huszadik évfordulós Mac
Gyönyörű, és senkinek nincs a világon. Lehet valaki bármekkora Apple-rajongó, azért mégsem fog 8000 dollárért (kb. másfélmillió forint) venni egy gépet, bármilyen szép is legyen az. Ráadásul mindez 1997-ben történt, amikor a dollár még erősebb volt. 1998-ban le is álltak a gyártásával, majd később az árat is lecsökkentették 2000 dollárra, a speciális gép azonban így sem fogyott.

10. Még várat magára…
Sokáig arra tippeltünk, hogy az iPad lesz a tizedik helyen – erre a jóslatunkra azonban alaposan rácáfolt az Apple. Az idő azonban nekünk dolgozik – pár év múlva biztosan megint fel tudunk sorolni pár újabb almás bukást; és ez így van rendjén: hiszen a hibáiból tanul az ember (vagy cég). 

[források: techradar, wiki, apple archive]