Első ránézésre valóban úgy tűnik, amihez Steve Jobs és csapata hozzáér, az bizony arannyá (illetve...
Első ránézésre valóban úgy tűnik, amihez Steve Jobs és csapata hozzáér, az bizony arannyá (illetve részvényemelkedéssé) változik. Az iPod – kár lenne tagadni – forradalmasította a hordozható zenelejátszást, és tömegekkel ismertette meg az MP3 formátumot. Az iPhone, annak ellenére, hogy végül is „csak” egy mobiltelefon, óriási divatot, hisztériát, sőt szinte kultuszt teremtett (gondoljunk csak a különféle mágikus iPhone alkalmazásokra, vagy a rengeteg iPhone játékra). Most pedig itt az iPad! Ugyan sok minden hiányzik belőle, nem tudja a flash-t, nem ismeri a multitaszkingot, és olyan gagyi benne a hangszóró, mint gyermekkorom BRG-szalagos magnóiban volt… és mégis. Veszik, mint a cukrot – mert jó.
Ráadásul ott van az OSX és a különböző MAC konfigurációk – igaz, kishazánkban (főleg a mindannyiunk által ismert és megtapasztalt kereseti lehetőségek miatt) nem igazán elterjedt, a világ többi részén azonban igen. Elég ha arra gondolunk, hogy szinte minden hollywoodi filmben és filmsorozatban ilyen-olyan Macintosht használnak a szereplők (igen… még a 24-ben is…)
Ne tévesszen meg minket, hogy nálunk az Apple cuccok a „méregdrága” és luxus címszavakkal kerültek a köztudatba – külföldön ezek a ketyerék nem számítanak különösebben drágának. A 800 dolláros iPhone ára (kb. 150 000 forint), ha tekintetbe vesszük, hogy egy buszsofőr például 1900 dollárt (kb. 370 000 forintot) keres havonta átlagosan (worldsalaries.org), már nem is olyan vészes – igaz nem olcsó, de nem is luxus.
Az Apple termékek tehát népszerűek, mert innovatívak, divatot teremtenek (le a kalappal a reklámjaik előtt), és mindenki számára elérhetők. Ráadásul szinte minden Apple találmányt hihetetlen egyszerű kezelni – számítógép vagy mobil, zenelejátszó vagy tábla-PC; egyik sem igényel kézikönyvet, betanulási időt, de ironikusan szólva, még csak gondolkodást sem.
De hogyan éri el az Apple ezeket a sikereket? Vajon ők sosem hibáznak? Dehogynem! Csak nem reklámozzák annyira! Mi azonban nem voltunk szívbajosak, és kigyűjtöttük a legnagyobb Apple-bukásokat (a techradar.com segítségével). Lássuk, mi volt az, ami nem változott arannyá Steve Jobs mágikus érintése nyomán…
1. Pippin
A „Pippin” név a legtöbb olvasó számára valószínűleg semmit nem mond. Talán segít, ha egy kis felsorolásba illesztjük: Playstation, Nintendo, XBox, Pippin. Ez a kis lista arra elég, hogy kiszúrjuk a kakukktojást, azt a játékkonzolt, amiből „nem lett semmi”, pedig Apple termék volt a javából! Az Apple által gyártott, és a Bandai által forgalmazott konzol nem volt rossz: tulajdonképpen egy hagyományos Mac (PowerPc 603 RISC) volt, egy játékvezérlővel, monitor nélkül. 1996-ban dobták piacra, a konzolpiacon azonban ekkora már ott volt a Playstation, a Sega Saturn, és a Nintendo 64 is.
A Pippinből 100 ezer darabot gyártottak, amiből sikeresen eladtak 42 ezret (csak összehasonlításképpen: az iPad-ből az első 24 óra alatt több mint 50 ezer fogyott). Az Apple nem szívesen beszél a dologról, a játékkonzol piacra pedig azóta sem sikerült betörnie (az iPhone nem számít, hiszen alapvetően mobiltelefon). Persze nem adták fel – bár nem reklámozzák, de gőzerővel dolgoznak saját konzoljukon is, (iPlay) amiből vagy lesz valami, vagy nem. De tény, hogy az iPlay koncepció kinézetre nagyon szép (lásd alant).
2. A hokilabda
Ezt az USB-s egeret „hokilabda” néven emlegetik a hozzáértők. Érdekes a dizájn, maga az eszköz azonban kényelmetlen, hosszas használata árt a csuklónak, a rajta lévő gombokat elérni pedig egyenesen rémálom.
Ha ez nem lenne elég, még a zsinórja is rövid, hogy teljes legyen a negatív élmény. Pedig az „Apple USB Mouse” más néven M4848 nagy reményekkel indult: 1998-ban, az iMac megjelenéséhez időzítették piacra kerülését, Steve Jobs egyenesen a beviteli eszközök forradalmát vizionálta a hokilabda kapcsán. Gyors bukása után az M4848 rendkívüli hirtelenséggel eltűnt az üzletek polcairól, az Apple weboldalairól, és úgy egyáltalán mindenhonnan.
3. MobileMe
Az ötlet nem volt rossz: szinkronizáljuk a fájlokat, naptárat, fotókat és zenéket számítógépünk és az iPhone között. Akkor mégis, mi sikerült félre? Nos, majdnem minden. Először is, a szolgáltatás nevetséges áron érhető el (50 font, azaz kb. 15 ezer forint), ez azonban csak az egyik fele a problémának.
A másik nagy gond, hogy kezdetben semmi nem működött, és hosszas hibajavítások után is csak amolyan toldozott-foldozott béta állapotra sikerült felhozni a MobilMe szolgáltatásait. Cserébe viszont jó drága. Nem is használja senki, még a legelvetemültebb Mac-rajongók sem.
4. Apple Lisa
A nagyvárosi legenda szerint Steve Jobs lányáról kapta nevét az Apple leghíresebb (hírhedtebb?) gépe, a Lisa, más források szeretettel hivatkoznak a mókásan hangzó „Let's Invent Some Acronym” elnevezésre (az tényleg olyan Steve Jobs stílusú lenne) – a gép neve azonban az Apple hivatalos álláspontja szerint, valójában a „Local Integrated Software Architecture” elnevezés rövidítése. Az hogy Jobs lánya Lisa névre hallgat, pusztán véletlen.
A gép 1983-ban jelent még, és bár technológiai szempontból valóban hatalmas előrelépés volt (ezért is olyan híres), üzletileg igen erős bukásnak bizonyult: túl drága volt, ráadásul a piacot ekkor már a szinte fillérekért kapható PC-k uralták. Szegény Lisának esélye sem volt! Az Apple a személyi számítógépek piacára a Macintosh sorozattal tudott betörni – csak jóval a Lisa után.
5. Newton
A Newton névre hallgató PDA-val semmi gond nem volt, azaz mégis csak volt vele gond! Mégpedig az, hogy jelentősen meghaladta korát: kézírás-felismerés volt benne már akkor, amikor még azt sem tudtuk, mi az a PDA. 1998-ban kiadni egy ilyen szerkentyűt nagy merészség nek számított: a piac még nem állt készen (sőt, mondhatni nem is volt még PDA-piac), nem csoda, hogy a Newtonról, az Apple és a Sharp közös gyermekéről szinte senki nem hallott.
6. ROKR
Bár a Motorola gyártotta, a koncepció és a forgalmazás az Apple területe volt: a kimondhatatlan nevű ROKR volt az első telefon, amit szinkronizálni lhetett az iTunes-ban tárolt zenékkel (egyfajta ős-iPhone). Sajnos azonban csak 100 zeneszámot tudott tárolni, cserébe viszont ronda volt. Nem sokat segített rajta az sem, hogy nagyon lassan másolt, 2005-öt írtunk, valamiért mégis USB1.1-et sikerült beleépíteni, holott már régen rendelkezésre állt az USB 2. Íme, a bizonyíték, hogy az Apple sem elsőre húzta ki a varázskalapból az iPhone-t.
7. Apple TV
Nincs benne merevelemez, iszonyú drága, ráadásul szintén meghaladta korát. 2007-ben kicsit korai volt még internet TV-ről beszélni. Nem is adtak el belőle sokat. Azóta már fejlesztgetik, így előbb utóbb lesz ebből az Apple TV-ből valami… csak nem kellett volna elkapkodni.
8. QuickTake
Az Apple megpróbálkozott fényképezőgép-gyártással is, de nem igazán jött be neki. Főleg a szokásos probléma miatt: a készülék ismét meghaladta a korát, tulajdonképpen ez volt az egyik első, a nagyközönség számára is elérhető digitális fényképezőgép. 1994-ben jelent meg, a felbontása 640x480, és 1 MB-os memóriát mondhatott a magáénak. A megjelenése után másfél évig forgalmazták. Amikor Jobs 1997-ben visszatért a céghez, az egyik első dolga az volt, hogy leállította a QuickTake gyártását és forgalmazását.
9. Huszadik évfordulós Mac
Gyönyörű, és senkinek nincs a világon. Lehet valaki bármekkora Apple-rajongó, azért mégsem fog 8000 dollárért (kb. másfélmillió forint) venni egy gépet, bármilyen szép is legyen az. Ráadásul mindez 1997-ben történt, amikor a dollár még erősebb volt. 1998-ban le is álltak a gyártásával, majd később az árat is lecsökkentették 2000 dollárra, a speciális gép azonban így sem fogyott.
10. Még várat magára…
Sokáig arra tippeltünk, hogy az iPad lesz a tizedik helyen – erre a jóslatunkra azonban alaposan rácáfolt az Apple. Az idő azonban nekünk dolgozik – pár év múlva biztosan megint fel tudunk sorolni pár újabb almás bukást; és ez így van rendjén: hiszen a hibáiból tanul az ember (vagy cég).
[források: techradar, wiki, apple archive]
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
