Százharminckilenc kardszárnyú delfintől (Orca gladiator) vettek szövetmintákat a szakemberek a világ több pontján. A minták genetikai vizsgálata azt mutatta, hogy a gyilkos bálnának vagy orkának is nevezett állatfaj valójában legalább három különböző faj. A tudósok korábban is feltételezték, hogy így lehet, mert a hatalmas testű állatokon a fekete és fehér, illetve szürke és fehér mintázat eltérő, sőt táplálkozásuk is különböző.

A kardszárnyú delfin általánosságban nem számít veszélyeztetett fajnak, ám néhány meghatározott csoportja igen. A fajok pontos megkülönböztetése segíthetné a ritkább fajok megőrzésére és védelmére irányuló erőfeszítéseket.

Phillip Morin kutatásvezető, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán és Atmoszféra Hivatalához (NOAA) tartozó halászati kutatóközpont (La Jolla, Kalifornia) munkatársa elmondta, hogy az egyik újonnan elkülönített faj fókákkal táplálkozik az Antarktiszon, míg egy másik halat eszik.

Morin kutatócsoportja az orkák mitokondriális DNS-ét határozta meg, amely a teljes genetikai állománynak csak kis részét tartalmazza. A mitokondriális DNS - igen kevés kivétellel - csak az anyai vonalon öröklődik az utódra. Vizsgálata csak az új, sokkal nagyobb pontosságot biztosító genom-meghatározó technikák révén nyújt elegendő információt ahhoz, hogy fajokat különíthessenek el a belőle nyert információkra alapozva.

A 139 állattól származó minta mitokondriális DNS-szekvenciájának leírása azt mutatja, hogy az Antarktiszon két különböző faj él, valamint elkülönítettek egy, a Csendes-óceán északi részén élő "átmeneti", emlősevő gyilkos bálnát is. A kutatók úgy vélik, hogy további genetikai vizsgálatok minden bizonnyal még több fajt és alfajt különíthetnek el a kardszárnyú delfineken belül.