szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A mesterséges élet előállításán fáradozó amerikai tudósok egy kiürített baktérium felhasználásával létrehozták az első olyan élő sejtet, amelyben ember alkotta DNS van – jelentették be csütörtökön Washingtonban.

J. Craig Ventner, a mesterséges DNS előállítója. Már máshogyan tekint az életre
©

A kutatók azt remélik, hogy a lecsupaszított baktériumokból kereskedelmi és tudományos célokra hasznosítható mikrobákat tudnak majd előállítani. „Ez a valaha is előállított első szintetikus sejt. Azért nevezzük szintetikusnak, mert a sejt egy teljes egészében szintetikus kromoszómától származik, amely négy üveg vegyi anyag segítségével egy kémiai szintetizátoron készült, egy számítógépes információból kiindulva” – jelentette ki Craig Venter, a genomkutatás úttörője, a kutatás vezetője. „Ez az első önreprodukáló faj ezen a bolygón, amelynek a szülője egy számítógép” – tette hozzá.

Az első szintetikus DNS-sel szaporodó baktériumok. Szintetizátorral írták a programjukat
©

Venter azt mondta, hogy szeretne olyan baktériumokat előállítani, amelyek üzemanyagot termelnek és olyan algákat tervezni, amelyek kiporszívózzák a szén-dioxidot a légkörből. A tervek között szerepel a jobb vakcinák előállítása is. „Ez egy nagyon hatékony eszköz ahhoz, hogy megtervezzük azt, amit a biológiától akarunk” – mondta a sajtóértekezleten Venter.

Hamilton Smith és Clyde Hutchison. Nélkülük nem jött volna létre
©

A Science folyóiratban közzétett tanulmányában Venter csapata azt állítja, hogy a Mycoplasma mycoides baktérium DNS-ének szintetikus változatát ültette át egy Mycoplasma capricolum nevű baktériumba, amely belsejének nagy részét eltávolították. Több kudarccal végződött kísérlet után az új mikroba életre kelt és laboratóriumi körülmények között szaporodni kezdett.

„Úgy gondoljuk, hogy ez mind filozófiai, mind pedig tudományos szempontból fontos lépés. Határozottan megváltoztatta a véleményemet az élet fogalmáról és működéséről” – jelentette ki Venter.

Egy magyar szakértő véleménye

A különböző élő szervezetek, például a baktériumok örökítőanyagának mesterséges összerakása óriási lehetőséget teremt arra, hogy a technika felhasználásával meghatározott feladatok ellátására specializálódott sejteket tervezzenek - emelte ki Pósfai György biokémikus annak a kutatásnak a jelentőségét, amelyben élő baktériumsejtet hoztak létre amerikai kutatók mesterséges DNS segítségével.

Az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója hangsúlyozta, a lépték az, amely különlegessé teszi az eredményt, hiszen az örökítőanyag kisebb darabjait már évtizedek óta sikeresen állítják össze molekuláris biológusok laboratóriumaikban szerte a világon. Ezúttal azonban egy sejt teljes DNS-ét sikerült összerakni a hírek szerint. "Venter arról nevezetes, hogy esélytelennek tűnő dolgokba fog, és ezeket meg is csinálja, ez a közlemény ismét ennek bizonyítéka" - kommentálta az eredményt. Megjegyezte, hogy a dolog régóta a levegőben lógott, mindenki várta a bejelentést, mégis van meglepetés is: Venterék ugyanis nem azt az organizmust állították elő, amelyre eddig elsősorban koncentráltak, hanem annak egy bonyolultabb rokonát.

Venter csoportja korábban a Mycoplasma genitalium baktériumot szintetizálta, amely igen egyszerű szervezet, alig félmillió betűből áll. "Csavar az új cikkben, hogy most nem ezt, hanem egy kétszer ekkorát raktak össze, nem tudtunk róla, hogy ezen is dolgoztak" - idézte fel Pósfai György.

Magyarországon egy másik baktériummal kísérleteznek

A magyar kutató kiemelte, hogy nem szervetlen anyagokból hoztak ezáltal létre életet, hiszen a technológiában az összeszereléshez is élő sejteket kell használni. "Egy ilyen nagy DNS-t összerakni és fenntartani azonban technikailag nem egyszerű dolog" - tette hozzá. Nagy jelentőségű a nagyobb baktériumra való áttérés abból a szempontból is, hogy a korábbi túl lassan szaporodik, hasznos feladatokra nem fogható, a Mycoplasma myocides azonban gyorsabban szaporodik, hasznos célfeladatok ellátására késztethető. Mint Pósfai kifejtette, Venterék technikai fejlesztéseivel el lehet érni, hogy tetszés szerint rakjanak össze géncsomagokat, létrehozhatnak például olyan sejtet, amely adott tápanyagokon növekszik, és célzottan bioüzemanyagot állít elő.

A magyar kutató úgy véli, az igen flexibilis új módszer hosszabb távon hoz majd hasznot, rövidebb távon több gyakorlati eredménnyel kecsegtet a másik irányból való megközelítés. Ennél természetes sejtből indulnak ki, annak örökítőanyagát szabják át úgy, hogy a felesleges vagy káros szakaszok kiessenek, és az így megalkotott, egyszerűsített szervezetet fogják be a tervezett célokra. 

A szegedi intézetben az eredetileg 4,5 millió betűs örökítőanyaggal bíró E. coli baktériummal dolgoznak. Pósfai elmondása szerint a feleslegesnek ítélt szakaszok eltávolításával mostanra sikerült 3,8 millió betűre csökkenteni, így javítva a sejt felhasználhatóságát különböző célokra. "A cél ugyanaz, tetszés szerint szabni-varrni az ilyen egyszerű sejtek örökítőanyagát" - foglalta össze az intézetigazgató.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Plázs

Egészséges babák két anyával és egy apával?

Ellentmondásos mesterséges megtermékenyítési eljárásról számoltak be brit kutatók: a folyamat során kicserélték két megtermékenyített emberi petesejt DNS-állományának egy részét az egészséges utód reményében.

MTI Tech

A kardszárnyú delfin nem egy faj, hanem több

Bár igen hasonlítanak egymásra, valójában nem egy, hanem több fajt alkotnak a kardszárnyú delfinek - állapították meg genetikai elemzések után amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Genome Research című szakfolyóirat csütörtökön megjelent számában tették közzé.

MTI/hvg.hu Tech

Mégsem volt zsákutca a Neander-völgy

Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.

hvg.hu Tech

Különleges helyeken találtak emberi géneket

Edward M. Marcotte olyan gyógyszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek úgy ölik meg a tumorokat, hogy megakadályozzák a vérellátásukat. Gyakorlatilag a véredények növekedését gátló szereket akarnak kifejleszteni a Texasi Egyetem austini részlegének kutatói. A New York Times szerint Marcotte-ék különleges helyen találtak rá a megoldásra: emberi gének után nyomozva eljutottak az élesztőgombákig.

Beiktatták Balog Zoltánt a püspöki hivatalába

Beiktatták Balog Zoltánt a püspöki hivatalába

Új, politikailag független szervezetet alapított 42 magyar operatőr

Új, politikailag független szervezetet alapított 42 magyar operatőr

Oxfam: A világ 10 leggazdagabb embere 500 milliárd dollárral gazdagodott a pandémia idején

Oxfam: A világ 10 leggazdagabb embere 500 milliárd dollárral gazdagodott a pandémia idején