Világszervezetté alakul a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), amely a jövőben Európán kívüli országokat is taggá fogad, amennyiben a jelentkezők megfelelnek a világ egyik legnagyobb tudásközpontja követelményeinek.
Az 56 éve működő szervezet eddig csak európai államokat fogadott sorába, noha kutatásaiban más térségek is képviseltették magukat. Jelenleg 20 tagja van, miközben mintegy 80 országból 8000 kutató dolgozik a szervezet programjaiban.
A tagság bővítése "hatalmas lépés a gyakorlati fizika számára, amely felismeri a terület növekvő globalizációját" - mondta Michel Spiro, a CERN tanácsának elnöke a hétvégén született döntésről.
A döntés nem feltétlenül jelenti azt, hogy több pénz érkezik az intézetbe, - amelynek többek közt a világhálót és a nagy hadronütköztetőt köszönheti a világ. A CERN jelenleg évi 8,7 milliárd euróból gazdálkodik.
A bővítés értelmében új társult tagsági státuszt hoznak létre, hogy lehetővé tegyék a még nem csatlakozott országoknak az intézményi kapcsolatok erősítését a CERN-nel. A társult tagság egyben feltétele lesz a későbbi tagság elnyerésének. A mostani megfigyelői státusz a jövőben csak a nemzetközi szervezetek részére lesz fenntartva.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
A pár egy podcastben reagált a pletykára, mondván, most legalább egy helyen vannak, mert ha nem, mindenki azonnal a válásukról kérdez.
