A Harvard Egyetem tudósai arra jöttek rá, hogy a férfiak teste épp úgy reagál a kihívásokra, mint az ember legközelebbi rokonaié, a csimpánzoké vagy a bonobóké. Amíg a domináns szerepre törő, "macsó" típusú férfiak szervezete - akárcsak a csimpánzoké - tesztoszteront termel, ha versenyhelyzetbe kerülnek, addig a visszafogott, metroszexuális (külsejükre sokat adó, nagyvárosi) férfiak testében a kortizol hormon szintje emelkedik, mint a bonobóknál - ismertette az amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent tanulmányt a Telegraph.

A béke és szeretet majmai

A csimpánzok csoportjait a hímek irányítják, kivívott státusuk megtartása a legfontosabb a számukra, a hímek közötti agresszió pedig gyakran végződik halállal. A bonobóknál viszont mindig egy nőstény a csoport legdominánsabb tagja, az állatok közötti tolerancia pedig sokkal rugalmasabb együttműködést (például élelemelosztást) tesz lehetővé. Ezért gyakran nevezik őket a "béke és szeretet" majmainak.

A tudósok régóta kutatják, vajon magyarázhatók-e - legalábbis részben - a versenyhelyzetben tanúsított viselkedésbeli eltérések az adott helyzetekben megnyilvánuló fiziológiai válaszokban mutatkozó különbségekkel. A Harvard kutatói ennek tisztázására olyan kísérletet hajtottak végre, amelynek során egy-egy csimpánz- és bonobópár nyálából vettek mintát azelőtt, illetve azután, hogy eléjük tettek egy halom ételt.

Tesztoszteron vs. kortizolszint

Mindét faj hímjénél hormonális változást tapasztaltak az élelem megszerzése miatt kialakult versenyhelyzet hatására, de a bonobókban másféle hormon szintje emelkedett meg, mint a csimpánzokban. Az utóbbiakban a tesztoszterontermelés ugrott meg, amely a versengésre vagy a harcra készíti fel az állatokat. Ezzel szemben a hím bonobókban a kortizolszint nőtt, amit más állatoknál korábban a stresszel és a passzívabb közösségi stratégiákkal hoztak összefüggésbe.

"A csimpánz hímek a státusukat fenyegető veszélyként reagáltak a versenyhelyzetre, míg a bonobók stresszhelyzetként élték meg a lehetséges versengést, amit a kortizolszintjükben bekövetkezett változás is jelzett" - fejtette ki Victoria Wobbler, a tanulmány vezető szerzője.
Voltak férfiak, akiknél versenyhelyzetben a kortizolszint növekedését figyelték meg a tudósok. Ugyanakkor az erősen motivált vagy dominanciára törő férfiak esetében a tesztoszteronszint emelkedését tapasztalták.

Egyedi férfiak

A kutatónő szerint ez azt sugallja, hogy ebben a tulajdonságukban a férfiak osztoznak a majomelődökkel.

Bár a versengés előtt egyes férfiak a bonobókra, mások a csimpánzokra hajaznak, az azonban csak az emberre jellemző, hogy a versenyben aratott győzelem esetén a férfiak tesztoszteronszintje megugrik, míg ha alulmaradnak, tesztoszteronszintjük csökken. Ezt a jellegzetességet nem észlelték sem a csimpánzoknál, sem a bonobóknál a vetélkedés után.
Mint Brian Hare, a Duke Egyetem antropológusa fogalmazott: "Izgalmas, mivel úgy látszik, valamiképpen a bonobókhoz, és valamiképpen a csimpánzokhoz hasonlítunk. Ugyanakkor egy olyan része is megmutatkozott biológiai működésünknek, amely teljességgel egyedi".