szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megtalálták Cseng Ho (1371-1492) császári főeunuch, a XV. századi kínai földrajzi felfedezőutak vezetőjének sírhelyét. A főeunuch a korai Ming korban irányította a Délkelet-Ázsiába és Kelet-Afrikába szervezett expedíciókat.

A sírt munkások fedezték fel véletlenül Nankingban, a Cutang hegy közelében, ahol más Ming korabeli eunuchok sírjai sorakoznak - olvasható a People's Daily angol nyelvű kínai lap online kiadásában.

Cseng Ho 1371-ben született a délnyugati Jünnan tartományban, Kunjang városban muszlim családban.
Apja és nagyapja elzarándokolt Mekkába, s a szent városba tett utazásaik nagy hatással voltak Cseng Hóra, aki megtanult arabul, sok ismeretet szerzett kora földrajzi helyzetéről és a nyugati világról.

Amikor a kínaiak 1382-ben megdöntötték a mongol uralmat, gyermekként került fogságba és kasztrálták. Csu Ti herceg udvarába került, aki az első Ming császár, Csu Jüan-csang negyedik fia volt. Cseng Ho a herceg katonai tanácsadója lett, s kulcsszerepe volt a lázadásban, amely a herceget Jung Lö néven császárrá tette.

A sír 8,5 méter hosszú, 4 méter széles, s kék téglákkal kövezték ki. Mint a régészek rámutatnak, Cseng Ho korában ilyen téglákat csak a tisztségviselők építményeiben használtak. Ám a szakértők meggyőződése szerint a császári főeunuch földi maradványai valójában sosem nyugodtak a díszes sírban, mivel Cseng Ho Nankingtól távol, Indiában hunyt el 1433-ban.

1403-ban rendelte el Csu Ti az állami flotta felállítását, amely később a Kincses Flotta néven vált nevezetessé, a hajóhad irányításával Cseng Hót bízta meg. A Cseng Ho által épített flottában 62 óriáshajó volt, a kísérő egységek közt voltak 110 méteres gyorshajók, 85 méteres szállítóhajók és 55 méteres hadi dzsunkák is.

Kincses flotta

A Kincses flotta feladatául tűzték, hogy kereskedelmi és politikai kapcsolatokat teremtsen távoli országokkal. Azt is feltételezik, hogy a császár unokaöccsét, a trónról letaszított elődjét kerestette a tengeren túl. A hajók selymet, porcelánt, pénzt vittek magukkal, s fűszereket, drágaköveket, kelméket és állatokat vittek haza. 1405 végére értek Vietnamba, majd Jáva és Szumátra, ezután Sri Lanka és az indiai Malabár-part következett. Hazafelé, a
Malaka-szorosban megütköztek a kantoni kalózzal, Csen Cu-jival, aki 5000 embert vesztett a csatában. A kalózvezért elfogták és később Nankingban kivégezték.

Az admirális 1405 és 1433 között hét expedíciót vezetett Délkelet-Ázsiába és Kelet-Afrikába. Az utak több szempontból is sikeresek voltak: az expedícióknak köszönhetően gyors fejlődésnek indult a távolsági áruforgalom. Diplomáciai szempontból is eredményesek voltak az expedíciók: Cseng Ho utazásainak köszönhetően Kína befolyása Délkelet-Ázsiában Jung Lö uralkodása alatt volt a legnagyobb.


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Aranyat keresett a kínai nagy Falban, börtönbe került

Három év börtönt kapott négy évre felfüggesztve az a két kínai férfi, aki aranyat keresett és közben két gödröt, valamint négy árkot ásott, illetve fúrt a kínai Nagy Fal kétezeréves szakaszába az észak-kínai Belső Mongóliában - tájékoztatott az autonóm terület ügyészsége csütörtökön.

Szegő Iván Miklós Tech

Muzulmán eunuch volt Kína legnagyobb tengerésze

Az idei sanghaji világkiállítás kapcsán nem először fedezték fel újra Kínában a nagy középkori utazónak, Cseng Hónak a jelentőségét. A sokáig szinte feledésbe merült, hosszú ideig meg sem említett hadvezér muzulmán gyerekből lett a kínai császári udvar eunuchja, majd a birodalom egyik legnagyobb felfedezője. Cseng Ho mára viszont a nagyhatalmi Kína egyik jelképéve vált – erről ír a Time magazin.