szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az NDK illetékes vezetői és a szovjet vezérkar tisztjei még a 80-as években is kész tervvel rendelkeztek arra, hogyan rohanhatnák le katonai erővel Nyugat-Berlint − derül ki egy dokumentumfilmből, amelyet csütörtökön este sugároz a regionális RBB televízió.

A háromnapos villámháborút előirányzó terv része volt a városállam stratégiai pontjainak megszállása, a három repülőtér (Tempelhof, Tegel, Gatow) elfoglalása. Utóbbi révén akarták a kelet-berlini stratégák és szovjet barátaik megakadályozni, hogy Nyugat-Berlin − mint az 1948-ban a városállam köré vont szovjet blokád alatt − a levegőből kaphasson segítséget, illetve utánpótlást.

A tervben szerepelt vezető nyugat-berlini politikusok, rendőrtisztek, tisztségviselők, újságírók letartóztatása, a nyugatnémet márka helyett pedig egy "hadivaluta" bevezetése. A berlini falat "egy bizonyos ideig" nem bontották volna le.

A támadás egyszerre kezdődött volna 59 ponton. Első lépésben a keletnémet csapatok szétverték volna a Nyugat-Berlinben állomásozó szövetséges (amerikai, brit, francia) erőket; ezt követte volna az infrastruktúra főbb elemeinek elfoglalása, az ellenállás potenciális szervezőinek lefogása. A keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) 604 főállású ügynököt készült átdobni a város nyugati felébe azzal a feladattal, hogy haladéktalanul kezdjék meg egy elnyomó apparátus kiépítését. A Nemzeti Néphadsereg (NVA) hadászati főnökei 72 órában szabták meg a művelet időtartamát: háromnapos háborúra készültek.
 
Tény, hogy a Nyugat-Berlin körül állomásozó keletnémet és szovjet csapatok jóval nagyobb erőt képviseltek, mint a városállamban szolgálatot teljesítő, szinte csak jelképes amerikai, brit és francia egységek. Utóbbiak természetesen készek lettek volna megvédelmezni Nyugat-Berlint a túlerővel szemben, ám a küzdelem nyilván nem tartott volna hosszú ideig. A dokumentumfilmben megszólaló Egon Bahr –
 aki később Willy Brandt kancellár tanácsadója lett − úgy vélekedett, hogy a fegyveres ellenállás legföljebb 6-7 órán át tarthatott volna. Sokkal tovább a néhány tucat amerikai, brit és francia páncélos sem tudta volna tartani magát az utcai harcokban.

Mint Winfried Heinemann hadtörténész az adásban elmondja, szinte minden nyugat-berlini sejtette, hogy az NDK-ban készülnek az országba beékelődött "imperialista tüske" felszámolására. Szakemberek számára viszont meglepő tény, hogy a konkrét terv kidolgozása csak 1969-ben kezdődött - akkor, amikor a Brandt-kormány megalakulásával elindult a Kelet és Nyugat közötti enyhülés folyamata. Ennek bizonyítékát pedig az összeesküvési mániában szenvedő Erich Mielkének, a keletnémet állambiztonsági minisztérium főnökének egyik feljegyzése képezi.
 
Az NDK nemzetvédelmi tanácsának 1969 októberében tartott ülésén hozta szóba először egy hadseregtábornok a Nyugat-Berlin elfoglalását célzó tervet. Előadásának dokumentációja azonban - gyaníthatóan 1989 novemberében, a vértelen keletnémet forradalom idején - nyomtalanul eltűnt. Fennmaradt viszont Mielkének az ülésről kézzel készített írásos feljegyzése. Ez a bizonyítéka annak, hogy az NDK legfelső szintű vezetői konkrét háborús tervvel rendelkeztek Nyugat-Berlin lerohanására.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Nagyítás

Így omlott le a berlini fal - Nagyítás

Az Európa megosztottsága legfőbb jelképének tekintett berlini fal első darabját 1989. november 9-én döntötték le a keletnémet kommunista állampárt ellen tüntetők, amivel megnyitották az utat az NDK-ban élők felszabadulása és Németország újraegyesítése előtt.

hvg.hu Világ

Lech Walesa: hazugság, hogy Gorbacsov bontotta le a berlini falat

"Hazugság" azt állítani, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár bontotta le a berlini falat, a valódi érdem ugyanis a néhai II. János Pál pápát és a lengyel Szolidaritás szakszervezetet illeti - jelentette ki Lech Walesa volt lengyel államfő és szakszervezeti vezető hétfőn egy lengyel televíziónak adott interjúban.

hvg.hu Napi merítés

A berlini fal története

A berlini fal leomlásához vezető eseményeket csak akkor lehet mélyebben megérteni, ha vetünk egy pillantást a szovjetunióbéli Pecsengától a bulgáriai Rezovóig a politikai, ideológiai, gazdasági és katonai törésvonal mentén húzódó Vasfüggöny legkézzelfoghatóbb, legnyilvánvalóbb és legprecízebben kivitelezett szakaszának születésére és fennállása szűk három évtizedére – írja a húszéves évforduló alkalmából a Lemil.blog.hu.

hvg.hu Világ

Milyen messze hordták szét a berlini fal darabjait?

Miután 1989. november 9-én megindult a berlini fal lebontása, darabjait gyors ütemben kezdték széthordani a jó érzékű műkincskereskedők, turisták, ereklyegyűjtők. Mára a világ számos pontján felelhetőek a beton „vasfüggöny” egyes darabjai – ezek hollétét tárta fel a BBC.

Esterházy Péter születésének évfordulója alkalmából az író idézeteivel plakátolták tele a III. kerületet

Esterházy Péter születésének évfordulója alkalmából az író idézeteivel plakátolták tele a III. kerületet

Boris Johnson: Nem az oltások, hanem lezárás miatt csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma

Boris Johnson: Nem az oltások, hanem lezárás miatt csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma

Világhírű hollywoodi sztárséf nyit éttermet Budapesten

Világhírű hollywoodi sztárséf nyit éttermet Budapesten