Ez egy "világ", de legalábbis egy civilizáció összeomlását is jelentette, bár Róma ekkor már nem volt a Római Birodalom központja. (A Nyugat-Római Birodalmat Ravennából kormányozták, a keletit, a későbbi Bizáncot pedig Konstantinápolyból, az egykori Büzantion nevű görög gyarmatvárosból.)

Az ókor egyik leghatalmasabb államának összeomlását jelképezte a barbárok Róma elleni támadása - erről most a BBC szakértője, David Willey emlékezett meg. Willey felidézi, hogy a támadók nem jártak sokkal jobban, mint a kirablott város polgárai: Észak-Afrika felé vették a rablás után az irányt, azonban hajóik viharba kerültek, és a rablóvezér, a vizigót Alarik is hamarosan meghalt. (A vizigótok nevében nem a magyar víz szót kell keresnünk, hanem az ógermán "wise" - nyugat - jelentésű szót, vagyis a nyugati gótokról van szó.)

Róma eleste azonban azt mutatta: 800 év után ismét elfoglalhatták idegen csapatok a birodalom névadó városát. A keresztények a birodalom számos pontján siratták a pogány vallás központjának számító Rómát, amely később mégiscsak a nyugati kereszténység központja lett. (Más kérdés, hogy 1527-ben aztán protestáns német és katolikus spanyol zsoldosok együtt rabolják majd ki a várost újra, ekkor már V. Károly zászlaja alatt küzdve, a pápa pedig az Angyalvárban keresett menedéket ekkor.)

Visszatérve a vizigótokra, ők korántsem voltak olyan barbárok, amilyeneknek ma hisszük őket. Sokszor szövetségesei is voltak Rómának, és a város kirablása inkább egy zsarolási akció része volt: nem kapták meg a zsoldjukat Rómától, hát rátámadtak a gazdag polgárokra. Az eredmény kétes: az ókorban egymilliós lélekszámú város pár század múlva 30 ezres népességű kistelepüléssé vált Itália közepén.

Nemrégiben német, angol, amerikai és svájci történészek tanácskoztak Róma ókori kirablásáról, és ekkor kérdezte Willey az egyik szervezőt, a német Philipp Von Rummelt arról, hogy tekinthető-e a vizigótok támadása az ókor szeptember 11-éjének. Rummel azt válaszolta: sokkal több volt ez, hiszen az ókori eseményről még ma is beszélünk, miközben ki tudja, hogy kétezer év múlva emlékszik-e majd valaki a New York elleni merényletre.