Az almásfüzitői timföldgyár hosszú évekkel ezelőtt befejezte a működését, azóta a Tatai Környezetvédelmi (TK) Zrt. - a Komárom Megyei Környezetvédelmi Egyesülés utódja - végzi a melléktermékként keletkezett és a timföldgyár által elhelyezett vörösiszap tározóinak környezeti mentesítését. Egészen pontosan hét tározón, az I-VII. számúakon dolgoznak, mert a nyolcadik Neszmélyen található, és azt más cég kezeli.

A tataiak olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek a timföldgyáriak korábbi próbálkozásainál jobb eredményre vezettek. A gyár ugyanis egy ideig maga próbálta fedni és rekultiválni a lerakókat, de a vörösiszap olyan agresszív anyag, hogy minden növényzet elpusztult rajtuk, és a rárakott - túl vékonynak bizonyult - talaj is gyorsan elszikesedett. Minderről Hídvégi Imrével, a TK igazgatójával beszélgettünk. Ők új módszert fejlesztettek ki, amelynek lényege az, hogy egy átlagosan két méter vastag, humuszhoz hasonló rekultivációs anyagot terítenek el a vörösiszap felszínén. Ez az anyag egy komposztszerű készítmény, amit szennyvíziszapból, vázképző és egyéb biológiailag bontható anyagokból állítanak elő. A TK Zrt. nem kap állami támogatást a vörösiszap-tározó fedéséért, ennek költségét az átvett anyagok ártalmatlanítási díjából gazdálkodja ki.

Komposztot terítenek a vörösiszapra

A komposztot a vörösiszap felületén terítik el, erre néhány centiméter vastag meddő talajt raknak (ami a csírázás kezdeti szakaszát könnyíti meg), majd egy különleges fűkeveréket használnak a terület befüvesítésére. Így sikerült növényzettel borítaniuk a tározókat. Ezeken védett növények is megtelepedtek. A hvg.hu munkatársai a vörösiszap lefedett részein is jártak, amit könnyen megtehettek, mert a tataiak szabadalmaztatott és alkalmazott eljárása nyomán 30-40 tonnás gépek is rá tudnak hajtani a tározóra.

Munkagépek az almásfüzitői tározón

Stiller Ákos

A vörösiszapot több tározóban helyezték el Almásfüzitőn, a tározók teljes felülete körülbelül 200 hektár. Mi a legnagyobb, 70 hektáros, 10-11 millió tonnát tartalmazón jártunk, ezt jelenleg nagyjából 55 százalékban mentesítették a porzástól. Az I-VI. számú lerakókat már lefedték, így mára az Almásfüzitőn található vörösiszap-tározók felszíne 85 százalékban fedett.

Paradicsom és nyírfa nő a vörösiszapon

Amikor rámentünk a félig borított tározóra, meglepve láttuk, hogy nemcsak a „tervezett” növények vannak a már rekultivált területen, hanem magán a vörösiszapon is nőnek növények. Így például láttunk egy magányos nyírfát, valamint különböző gyomokat. Hídvégi Imre elmondta, hogy van néhány meglepő növény, amely elég extrém körülmények között is kihajt, ilyen például a paradicsom. De a tározó még fedetlen területén előszeretettel nő és burjánzik a seprűfű is.

Nyírfa nőtt ki a vörösiszapból

Stiller Ákos

A nyírfa különösen ellenálló a savas és a lúgos kémhatással szemben egyaránt. Savas kémhatású talajon, Gyöngyösoroszi környékén szintén ez az első fa, amelyik környezetidegen fajként megjelent az egykori cinkbánya során kitermelt meddők tetején, illetve az egykori „szennyezési csóvákon” - magyarázza Hídvégi. (A TK Zrt. az egykori ércbánya rekultivációs munkáiban is részt vesz.)

Nem sokáig élnek meg

A vörösiszapon azonban sokáig nem élnek meg ezek a növények, elpusztulnak a lúgos környezetben. Ideig-óráig azért élhetnek itt fák, mert gyökerük nem hatol túl mélyre, és a felület lúgossága - miután az iszap itt helyenként már évtizedek óta áll - a felsőbb rétegekben csökkent némileg. A növényzet csak akkor marad meg tehát ezen az iszapon, ha megfelelő vastagságú humuszos réteggel fedik be. Tiszta földet nem tehetnek ide, hanem csak humuszt képző anyagokat - magyarázta Hídvégi, a humuszlerakást ugyanis jogszabályok tételesen tiltják.

A TK Zrt. folyamatosan felügyeli és kezeli a tározókat körülvevő gátakat és a felületüket. A gáton kinövő fákat rendszeresen kivágják, mert gyökereikkel veszélyeztetik a stabilitást. A tatai cég a talajerózió megakadályozására a füvesítést választotta (ellentétben a Mosonmagyaróváron alkalmazott olajfűzekkel). A gyeptársulás szerintük a talajképzés szempontjából is sokkal előnyösebb, mivel a gyep alatt képződnek a legértékesebb humuszsavak.

Madarak a vörösiszapon

Hídvégiék egyelőre a vörösiszap felületének 85 százalékát fedték le, a szabadon maradt területeken egyébként madarakat is láttunk. A madarak a vörösiszap felületén a csapadék következtében kialakult kisebb vizek környékén csoportosultak. A vonuló és rendszeresen megjelenő madarak nagy populációja azért érdekes, mert egyébként közel van a Duna és a naszályi halastórendszer is. Hídvégi érdekességként elmondta, hogy kollegája korábban vizsgálta, miért tartózkodnak a vörösiszapon a madarak. Kiderült, hogy az enyhén lúgos folyadékban, a vörösiszap felületén csapadékvízből létrejött tócsákban élő sórákokkal és egyéb primitív ágascsápú rákokkal táplálkoznak a madarak. Az utóbbiak szervezetében nincsenek elváltozások, mutatta ki az elejtett állati tetemek belső szerveinek vizsgálata.

Füvesített vörösiszap

Stiller Ákos

Amikor az iszaptározó környezetvédelmi kockázatairól kérdeztük, Hídvégi a gát stabilitásáról elmondta, hogy rézsűsen alakították ki ezt a védművet, amely az iszapot fogja meg, nem olyan magas, mint az ajkai, amelynek alapozása egészen más volt. Az almásfüzitői gát egyébként agyagból készült, az árvízvédelmi gáttal együtt helyenként két vagy három árvízvédelmi minőségű gát védi a Dunától.

Hat ellenőrzés után

A gátat kezelő telepet és a TK Zrt. területen végzett tevékenységét Hídvégi szerint az elmúlt hetekben hat hatósági ellenőrzésnek vetették alá, és mindent rendben találtak a vizsgálódó szervezetek, a vízügytől kezdve a katasztrófavédelmen át a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségig. A gát stabilitását segíti az is, hogy viszonylag szilárd anyag van benne, nem folyékony már az iszap. A folyadékok nyomása ugyanis oldalirányba is közel ugyanakkora, mint lefelé, a szilárdabb anyagok oldalirányú nyomása viszont kisebb, vagy nem is létező - Hídvégi szerint ez olyan, mint amikor felfújható úszómedencébe vizet raknak, az kifeszül, míg ha földet, vagy más nem folyékony anyagot, akkor továbbra sem lesz feszes.

A gáttal kapcsolatban folyamatos kockázat a Duna közelsége, hiszen a tározó gyakorlatilag a folyó partján van. Ezzel kapcsolatban Hídvégi elmondta: nem a Tatai Környezetvédelmi Zrt. rakta ide a tározót, ők csak megpróbálják csökkenteni a káros hatásait. A lefedés eddig sikeresen zajlott, de támadások mindig érik őket, és bár hulladéknak minősülő anyagokat is használnak fel a talajképzéshez, minderre megvannak a szükséges engedélyeik, melyeket a hatóságok is ellenőriznek.

A miniszterelnök, Orbán Viktor kérésére a hazai vörösiszap-tározók állapotának ellenőrzésére rendkívüli felülvizsgálatokat rendelt el Illés Zoltán - ezt maga a környezetvédelmi államtitkár erősítette meg a hvg.hu-nak. Az erről szóló jelentések elkészültek, de az államtitkár még nem látta ezeket, így részleteket nem kívánt elárulni az Almásfüzitőn és Mosonmagyaróváron tapasztaltakról.

Ugyanakkor Illés elmondta, nemcsak a tározókat, hanem a hulladékgazdálkodást is felülvizsgálják. Ennek során megnézik a cégek működését, hogy szabályszerűen dolgoznak-e. Ha nem megfelelően működnek, felfüggesztik vagy vissza is vonják az engedélyeiket - mondta Illés Zoltán. Mindezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy környezetvédők és több újság is felvetette, hogy Almásfüzitőn a veszélyes hulladékok lerakása a vörösiszap-tározóban esetleg nem megfelelően történik. Illés elmondta, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tevékenységét szintén vizsgálják a hatóságok, méghozzá nemcsak a vörösiszap-tározókban, hanem például a Gyöngyösoroszinál lévő két másik zagytározóban, a Száraz-völgyben és a Bence-völgyben is, ahol savas anyagok fordulnak elő, a cinkbányászat melléktermékeként. A környezetvédelmi felügyelőségek egyébként azt a feladatot kapták, hogy az ország összes zagytározóját vizsgálják meg. Ebbe beletartoznak a Mecsek oldalában lévő létesítmények, így az urános zagytározó is - mondta Illés.

Ilyen zagyvezetékeken érkezett a tározóba a vörösiszap

Stiller Ákos

Vizsgálják a céghálót is

Az államtitkár közölte, hogy a vizsgálatok kiterjednek a céghálózatokra is, hiszen például a felelősségbiztosítás miatt nem mindegy, hogy ki a tulajdonosa egy-egy kármentesítéssel megbízott cégnek. (A Tatai Környezetvédelmi Zrt. egy - az off-shore-cégek paradicsomaként ismert - Cipruson bejegyzett vállalkozás, a Wyatte Holdings Overseas Limited kezében van cégadatok szerint.)

Illés Zoltán elmondta azt is a hvg.hu-nak, hogy általában véve több jogszabályt is módosítani akarnak itthon és az Európai Unióban egyaránt. Így a vörösiszapot önmagában is veszélyes anyagnak akarják minősíttetni (ismét). Szintén tervezik, hogy a jegyzők hatásköréből kivonnák a zagytározók gátjainak építési engedélyezését. Ugyancsak a tervek között szerepel, hogy a veszélyes üzemeknél a kötelező felelősségbiztosítást bevezessék, és ennek a biztosításnak az összege elég nagy legyen ahhoz, hogy az esetlegesen bekövetkező károkat a jövőben érdemben enyhíteni lehessen.

Neszmélyt is ellenőrzik majd

Illés Zoltán elmondta, hogy a most átszakadt ajkai tározó mellett nemcsak Almásfüzitőn és Mosonmagyaróváron, hanem Neszmélyen is van egy vörösiszap-tározó. Ezt egy osztrák érdekeltségű cég tartja fenn, az ellenőrzés természetesen erre a vállalatra is kiterjed majd.

A vörösiszap mentesítésére hosszabb távon különböző anyagokat lehetne felhasználni, a meglévő tározókat pedig éveken belül biztonságosabbá kellene tenni. Hogy ez milyen megoldásokkal érhető el, egyelőre még nincs eldöntve, de Illés nem zárta ki, hogy a különösen veszélyeztetett helyekről el kellene esetleg szállítani a vörösiszapot vagy egy részét.

Technológiaváltásra van szükség

A hosszú távú biztonságos működés érdekében technológiaváltásra kell felkészülnie az alumíniumiparnak, illetve az ajkai timföldgyárnak Illés szerint. A lúgot centrifugálással kellene kivonni az iszapból, és így a pH-értéket a jelenlegi 13 körüliről 10-re csökkenteni a vörösiszapban, ahogyan ezt a nyugat-európai technológiák már lehetővé teszik szerinte.