szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyarok többsége nincs tisztában az adatvédelmi törvénnyel, miközben egy percig sem aggódnak, hogy mit osztanak meg magukról az interneten. A fiatalok többsége pedig nem ismeri fel, hogy mivel jár a közösségi oldalakon zajló kommunikáció. Egy egyetemistákból álló csoport a témával kapcsolatos előadással próbálja meg felhívni a figyelmet az adatvédelmi kérdések érzékeny pontjaira.

A Jövőképp! Fiatalok Magyarországért! Egyesület meghívására a Műszaki Egyetemen tartott előadást dr. Székely Iván társadalmi informatikus Kukkoló társadalom – avagy mit lát a Mikulás a virtuális ablakunkból címmel. A nyilvánosság és tikosság határait kutató szakember a folyamatos megfigyeléssel együtt élő társadalom (Surveillance Society) jelenségét járta körül, feltárva annak okait, bemutatva példáit, illetve a társadalom tagjainak fejében élő illúziókat.

„Mielőtt a tanár úr megkezdené az előadást, egy gyors észrevételt szeretnék megosztani a jelenlévőkkel” – mondta bevezetőjében Gulyás Gábor, a Jövőképp egyesület munkatársa. „A bejáratnál megkértük a hallgatóság tagjait, hogy egy papírra írják fel a nevüket és az e-mail címüket. Természetesen nem célunk ezzel visszaélni, azonban az igen beszédes, hogy a jelenlévők közül senki sem kérdezte meg, hogy milyen célt szolgál az adatgyűjtés és mindenki tulajdonképpen gondolkodás nélkül írta fel a nevét-címét.”

Google Street View autó amszterdami bevetésen - nem kérik a hozzájárulásunkat
©

„Szeretném körüljárni a már említett kukkoló társadalom mögött húzódó okokat, illetve felvázolni a jelenség - vagyis, hogy mindig, mindenkit meg kell figyelni - mögött álló társadalomképet” - kezdte előadását Székely Iván. „Elsőként magát a jelenséget érdemes megvizsgálni, vagyis, hogy ki figyel meg kit, és milyen körülmények között.”

Nagy Testvér helyett kistestvérek

A társadalmi informatikus szerint jellemzően az erősebb fél figyeli meg a gyengébbeket, bár az erőviszonyok az adott hatalmi láncban betöltött pozíciótól függően változhatnak. Az orwelli Nagy Testvér fogalma napjainkra átalakult, egyetlen központi hatalom helyett ma már a „kistestvérek” korát éljük, vagyis sok kisebb hatalmi góc, kisebb információs monopólium figyeli meg mindennapi életünket, szokásainkat, cselekedeteinket.

„A megfigyelés esetén tehát információs aszimmetriát tapasztalhatunk, a megfigyelő jellemzően az erősebb fél” – magyarázta a szakember. „Fontos azonban, hogy körülhatároljuk a megfigyelés jellemzőit: ez általában egy titokban – vagy nem átlátható körülmények között – zajló tevékenység, amelyhez nem kérik a megfigyelt hozzájárulását. A megfigyelés emellett nem azonos magával az észleléssel, mint ahogy nem azonos az átláthatósággal, a transzparenciával, illetve magával a nyilvánossággal sem.”

A kukkoló társadalom elemeiként az előadó olyan példákat említett, mint például a Google StreetView szolgáltatásához a felvételeket elkészítő kamerás autók, biztonsági kamerák, automatikus arcfelismerő rendszerek, illetve a különböző célok eléréséhez készített felhasználói, vagy vásárlói profilok. De itt említhetjük az internetes adatforgalomban közlekedő adatcsomagok beható vizsgálatát végző deep packet inspection módszerét, a különböző helyfüggő szolgáltatásokat (LBS), a számítógépre a tulajdonos tudta nélkül települő kémprogramokat és a „webpoloskákat” (web bug), vagyis a weboldalakra telepített, jellemzően 1 pixelnyi elemeket, amelyek a felhasználók navigációját hivatottak követni.


A Creative Commons licensz által non-profit célokra felhasznáható film a készítők hozzájárulásával jelent meg a hvg.hu-n

„Fontos leszögezni, hogy a megfigyelés nem egyértelműen jó vagy rossz” - szögezte le Székely Iván. Ha egy szolgáltató megfigyelheti a fogyasztási mintáinkat, olyan termékeket, szolgáltatásokat ajánlhat a figyelmünkbe, amelyekre valóban szükségünk lehet, amelyekre akár szívesen áldoznánk pénzt, szemben az irreleváns és igen zavaró reklámokkal. Természetesen előfordulhatnak „káros mellékhatások”.

„Ezeket én valójában a fő hatásoknak tekintem” - tette hozzá az előadó. „Ilyen abszolút etikátlan és véleményem szerint törvénytelen gyakorlat az úgynevezett dinamikus árazás. Ez annyit jelent, hogy ha felkeresek egy online boltot, és eddig figyelték a felhasználói szokásaimat, amelyből profilt építettek, előfordulhat, hogy ha egy terméknél a statisztikák szerint van rá esély, hogy megvegyem, akkor a rendszer automatikusan magasabb árat jelenít meg a képernyőmön. Ugyanakkor egy másik felhasználó - akinek a vásárlási mintái eltérőek - ugyanazt a terméket látva kisebb összeget lát majd. Ez diszkriminációt eredményez, hiszen nem azonos versenyhelyzetben zajlik a vásárlás. Vagyis hatalmi eltolódást tapasztalhatunk.”

A társadalmi informatikus szerint hasonló - az Egyesült Államokban már néhány éve, Európában pedig mostanában megjelenő - probléma az identitáslopás (identity theft), amely annyit jelent, hogy az interneten már viszonylag alacsony összegért megvehetőek mások személyes adatai, névvel, címmel, akár hitelkártya- vagy folyószámlaszámmal együtt.

Hasonlóan komoly problémát jelenthet a már említett profilépítés, illetve ennek eredményeként a szakember által társadalmi osztályozásnak (social sorting) nevezett jelenség, amikor egy helyen - például egy bevásárlóközpontban - a kamerák és biztonsági őrök segítségével hamar kiszúrják, ha olyasvalaki lép be az épületbe, aki külső jegyei alapján nem illik az átlagos vásárlókról készült profilba. A jelenségre sajnos Magyarországon is van példa, az egyik drogérialánc nevével például külön csoport is alakult a Facebookon, ahol a tagok azt találgatták, vajon miért lehet, hogy minden ok nélkül, folyamatosan követi őket a biztonsági őr.

[[ Oldaltörés (Szubmisszív társadalom vagyunk) ]]

Székely Iván szerint a háttérben természetesen hatalmi és üzleti érdekek húzódnak meg. Ennek egyik káros hatásaként a gondolatrendőrség gyökereit jelentő „új büntetéstant” (New Penology) nevezte meg.

„Ez a fajta megközelítés nem a hagyományos devianciakezelésen alapul, csupán egy dolgot tart szem előtt, a bűnelkövetés valószínűségét” - magyarázta a szakember. „Vagyis mindenkire potenciális gyilkosként vagy éppen adócsalóként tekintenek, akiket kizárólag a lebukástól való félelem tart vissza a bűnelkövetéstől. De ugyanitt említhetném az 'aktuárius társadalom' vízióját, vagyis egy olyan rendszert, ahol mindent a statisztikai valószínűségek és rizikófaktorok határoznak meg.”

Az előadó illúziónak nevezte, hogy a technológia megoldja a társadalmi problémákat, példaként a térfigyelő kamerák és a bűncselekmények kapcsolatát emelte ki. „Ez csak tüneti kezelés, a technika sohasem oldja meg a társadalmi problémákat, legfeljebb átstrukturálja azokat, miközben újakat teremt a régiek helyett. A technológia nem semleges.”

A térfigyelő kamerák csak az első lépést jelentik
©

A társadalmi informatikus szerint a megfigyelést végzők jellemzően azzal érvelnek, hogy az adatvédelem sokba kerül, ezért rontja az üzletet, illetve olyan versenyelőnyt eredményez annak hiánya, amely rendkívül értékes lehet a profitorientált cégek számára. „Szerencsésebb lenne legális csatornákon keresztül folytatni a versenyt” - tette hozzá. „Természetesen bármikor használható érv a terrorizmus elleni fellépés is. De itt említhetnénk a rendszerváltás előtti újságírói szakzsargonból ismert 'vörös farok' módszeréhez - amikor a cikkek, publicisztikák végére odakanyarított, ideológával átitatott néhány mondattal a kommunista rendszerben is lehetett foglalkozni érzékenyebb témákkal - hasonló 'adatvédelmi farok1 használatát, vagyis, hogy a saját arculatukra ügyelő cégek olyan kijelentéseket tesznek, mint 'az adatvédelmi követelmények figyelembevételével', majd ettől függetlenül a már korábban említett gyakorlatokhoz folyamodnak. De hasonló a politikában alkalmazott 'policy laundering', vagyis a politikusok módszere, amikor igyekeznek másra hárítani a felelősséget: 'mi nem folyamodnánk ilyen eszközökhöz, de a NATO megköveteli'.”

Székely Iván a témával foglalkozó egyik nemzetközi kutatás, a GPD (Globalization of Personal Data) eredményére is kitért, melyből kiderül, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban hogyan viszonyul a problémakörhöz. A válaszadók körülbelül negyede ismeri a különböző megfigyelési technológiákat, sőt, harmaduk azt is észrevette, hogy a munkahelyén megfigyelik akár a levelezéseit, akár a látogatott internetes oldalakat.

Többségük azonban nem tesz ez ellen semmit, sőt, a profilírozást is elfogadják, és nem különösebben figyelnek arra, milyen személyes adatokat adnak meg. A többség szerint mindez nem befolyásolja a magánéletet. A számok nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy a magyar válaszadók 69 százalékának nincs problémája a profilírozással, ezzel a világ abszolút élmezőnyében vagyunk. Kiderült viszont, hogy a Magyarországon 1992 óta érvényben lévő adatvédelmi törvény szabályozásaival (mind a magánszférát, mind a közszférát illetően) a lakosság alig 15-18 százaléka van tisztában, míg például Brazíliában ez az arány 31-34 százalék, az Egyesült Államokban pedig közel 50 százalék. Székely Iván szerint ez azt jelenti: a magyar társadalom igen szubmisszív, könnyen elfogadjuk, ha egy külső hatalom kontrollálni próbál bennünket.

A megfigyeltséggel együtt kell élnünk
©

A Facebook-jelenség kapcsán sokakban felmerült a kérdés: jó-e az, ha különböző személyes adatainkat kiadjuk. Az előadó szerint a probléma ott van, hogy a felhasználók úgy gondolják, az információk, amelyeket megadnak, egy bizonyos körön belül maradnak, ám ez nem így van. Főleg a fiatalokra jellemző, hogy míg ők úgy érzik, csak a legszűkebb baráti körükkel kommunikálnak ilyen módon, valójában összes ismerősükkel, sőt, helytelen beállítások esetén akár ismeretlenekkel is megosztják még az intimebb információkat is. Ezzel egyébként egyetért a Magyar Nemzet pénteki számában nyilatkozó Rawelhoffer Antal nemzetbiztonsági szakértő is, aki úgy gondolja, léteznek olyan közösségi hálózatok, amelyeket kifejezetten a titkosszolgálatok hoztak létre.

Székely Iván szerint a megfigyeltség ellen - a tudatosítását leszámítva - semmit nem tudunk tenni, a személyes adatokra amennyire lehet, vigyáznunk kell. Abban bízik, hogy az oktatás, az informális tájékoztatás és a nevelés során talán a következő generáció belegondol, hogy milyen világban fogunk élni, és tagjainak nagyobb igénye lesz arra, hogy maga döntsön adatai sorsáról. Ezt a célt szolgálja a cikkben látható rövidfilm is, amely több hasonlóval együtt az Európai Bizottság által az adatvédelmi tudatosság erősítése érdekében meghirdetett BROAD-program (Broadening the Range Of Awareness in Data protection) keretében készült, és a Privátszférát Erősítő Technológiákkal foglalkozó PET-portálon ingyenesen megtekinthető. E portálon egyébként az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak a fenti témákról, illetve a legújabb adatvédelmi módszerekről is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két helyen is dugó alakult ki az M0-son baleset miatt

Két helyen is dugó alakult ki az M0-son baleset miatt

Kínában kismotor lesz a Harley-Davidson

Kínában kismotor lesz a Harley-Davidson

Több haláleset kellett ahhoz, hogy megtiltsák a gyerekek fenyítését Japánban

Több haláleset kellett ahhoz, hogy megtiltsák a gyerekek fenyítését Japánban

Máma is hasad tovább

Máma is hasad tovább

Több hullámban támad a zivatar, 2-3 centis jég is eshet

Több hullámban támad a zivatar, 2-3 centis jég is eshet

Fiatalok forradalma

Fiatalok forradalma