Az agyi szkennelést alkalmazó eredeti tanulmányban a University College London (UCL) munkatársai eltérést találtak a jobb agyfélteke fehérállományában és kapcsolataiban a pilóták és az átlagemberek között. Az még nem tisztázott, hogy a vadászpilóták így születtek, vagy kiképzésük, munkájuk eredményezte az agyi különbözőségeket.

A brit Királyi Légierő (RAF) vadászpilótáit arra képezik ki, hogy kis magasságban szuperszonikus sebességgel repüljenek, ami igen finom kontrollt igényel és hibázásra alig hagy lehetőséget. Sokan úgy vélik, ez a fegyelem az emberi kognitív teljesítőképesség határán van, ezért döntöttek úgy az UCL orvosai, hogy a vadászpilóták agyműködését tanulmányozzák.

A kutatócsoport tizenegy - Tornado típusú harci repülőgépet vezető - vadászpilóta, valamint kontrollszemélyek teljesítményét és agyműködését követte nyomon. A résztvevő pilóták két standard vizuális kognitív tesztet oldottak meg, eredményeiket pedig hasonló korú és nemű, egészséges nem pilótaként tevékenykedő emberek pontszámaival hasonlították össze. A vizsgálati alanyok agyának szerkezetét és aktivitását MRI-felvételeken tanulmányozták.

A vizuális tesztekkel azt ellenőrizték, milyen gyorsan és pontosan reagál valaki egy célpontra, miközben figyelmét elterelik. Az első tesztben jobban teljesítettek a pilóták, ám a másikban nagyjából hasonló eredményt értek el, mint a nem pilóták, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a kiemelkedő agyi teljesítmény speciális feladatokhoz kötődik. Mint Masud Husain és munkatársai megállapították, a vadászpilóták bizonyos feladatokban mutatott különleges teljesítményét agyuk jobb féltekéjének eltérő huzalozása magyarázhatja. A pilóták agyának szerkezete, valamint a kulcsfontosságú területek közti kapcsolatok jellege is másnak bizonyult az MRI-felvételeken, mint a többieké. Arra azonban nem tudnak választ adni a kutatók, hogy ez születésüktől van-e így, vagy pedig a kiképzés során formálódott ilyenné. A tanulmányt részletesen a Journal of Neuroscience című szakfolyóirat ismerteti.