szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Vegetáriánusnak bizonyulhat Ausztrália legnagyobb húsevő dinoszaurusza, legalábbis ezt állítják a Queenslandi Egyetem kutatói, akik az őshüllő nyomait elemezték a Lark Quarry lelőhelyen. A kutatásról a Cretaceous Research című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A Queensland szövetségi állam nyugati részén található Lark Quarry a világ egyetlen olyan lelőhelye, ahol a fejvesztve menekülő dinoszauruszok hagyták hátra nyomaikat. Kilencvenötmillió évvel ezelőtt 150-170 apró, két lábon közlekedő dinoszaurusz gyülekezett egy erdei tó partján, hogy szomját oltsa - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. 

Az eddigi feltételezések szerint egy nagytestű ragadozó theropoda, akkora, mint a Tirannosaurus rex, vagy az Allosaurus fragilus, riaszthatta meg a kis dinoszauruszokat, amelyek pánikszerűen elrohantak. E néhány hátborzongató perc emlékét több mint 3300 fosszilizálódott lábnyom őrzi. A helyszínen talált nagy lábnyomokat tartották az egyetlen bizonyítéknak arra nézve, hogy Ausztráliát egykoron nagytestű húsevő dinoszauruszok népesítették be. A Queenslandi Egyetem paleontológusai viszont úgy vélik, hogy szó sincs semmiféle nagytestű ragadozóról, sokkal valószínűbb, hogy Muttaburrasaurus, a növényevő ornithopoda hagyta a helyszínen lábnyomait. 

                                                                              Videó Lark Quarryből

"Nagyon nehéz megkülönböztetni egy növényevő ornithopoda és egy ragadozó theropoda háromujjú lábnyomát" - hangsúlyozta a kutatást irányító Anthony Romilio, aki munkatársaival részletesen elemezte a Lark Quarryben található mind a tizenegy lábnyomot, majd összehasonlította azokat a világ különböző tájain talált theropoda- és ornithopoda-lábnyomokkal. 

"Az elemzés egyértelműen igazolta, hogy a lábnyomok egy nagy ornithopodától származnak, amelynek csípőmagassága 2,5 méter körüli lehetett A karmok lenyomata arról tanúskodik, hogy a dinoszauruszcsoport legprimitívebb képviselőinek egyikéről van szó. A Lark Quarry lelőhely korából és elhelyezkedéséből kiindulva úgy véljük, hogy a Muttaburrasaurus langdonihoz hasonlatos dinoszaurusz hagyhatta hátra e nyomokat" - vélekedett Anthony Romilio.    

Azt nem lehet tudni, hogy egy hatalmas növényevő puszta látványa, mint amilyen a Muttaburrasaurus volt, elég volt az apró dinoszauruszok megfutamításához. A rejtélyt a kutatók további vizsgálatok során remélik megfejteni. 

A Muttaburrasaurus testhossza 7-9 méter, tömege megközelítőleg 1-4 tonna lehetett. Feltehetően képes volt két és négy lábon való járásra is. A hátsó lábának három középső ujja összenőtt, a lábujjain pataszerű karmok voltak, a mellső lábain pedig 15 centiméter hosszú hüvelykujjal rendelkezett. Az állcsont elülső része tompa, csőrszerű, a felső részén a száj és a szemek között egy hosszú duzzanat helyezkedett el. Az állkapocs izmai szokatlanul erősek voltak, a koponya hátsó részén levő izomtapadási pontok jóval mélyebben helyezkedtek el, mint a többi ornithopodánál.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!