szerző:
techline.hu

A vállalatvezetők válaszaiból kiderül, ki hogyan vészelte át a válságot, milyen lépéseket tett ellene, és milyennek...

A vállalatvezetők válaszaiból kiderül, ki hogyan vészelte át a válságot, milyen lépéseket tett ellene, és milyennek látja cége jövőjét – tágabb értelemben az IT- és kommunikációs piac jövőbeni kilátásait.

Kérdéseink a következők voltak:
1. Hogyan érintette a válság az ön cégét?
2. Mikor kezdték el valóban érezni?
3. Mit tettek ellene, illetve milyen kitörési pontokat látnak a közeljövőben?
4. „Jóslatként”: ön szerint meddig fog tartani a válság?

Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója

1. 2009-ben, amikor a magyar üzletiszoftver-piac mérete legalább 8-10 százalékkal csökkent, az árbevételünk növekedett, így 2 százalékkal növelni is tudtuk piaci részesedésünket a szegmensben. A szoftverértékesítés növekedésének oka abban keresendő, hogy olyan hatékonyságnövelő szoftvermegoldásokat (köztük például ügyfélkapcsolat-menedzsment, beszerzési-döntéstámogatás) tudtunk biztosítani a vállalatoknak, amelyekre a válság jelezte időben igen nagy szükségük volt.

2. Az informatikai beruházások elhalasztása, törlése 2008 őszétől már visszatérő jelenség volt. 2009 elejétől pedig kifejezetten általános volt a hazai vállalatoktól érkező telefon, hogy a megállapodott projektet, az utolsó pontig áttárgyalt szerződés aláírását, az egyébként betervezett fejlesztést most nem tudják elindítani a beruházások azonnali és teljes befagyasztása miatt. Ekkor éreztük meg, hogy a válság átlépte az országhatárt, és az itteni szoftverpiacot sem fogja érintetlenül hagyni.

3. Az SAP is globális költségstopot hirdetett, ami nemzetközi és magyar pozíciók megszüntetését vonta maga után. 2009-ben és 2010-ben hazánkban, a cégek változó igényeivel összhangban, jelentős keresletnövekedést regisztráltunk a különböző üzletiintelligencia-eszközök terén. Ezek a megoldások támogatják az aktuális adatokra épülő elemzést, ellenőrzést, aminek a segítségével jobb és gyorsabb döntéseket tudnak hozni a vállalatok.

4. A válság, azaz a csökkenés szerintem 2009 telén véget ért, most stagnálás és alig érzékelhető növekedés zajlik hazánkban. A magyar IT-szektor 2011-ben egyértelmű növekedési pályára áll, ami a szektoron belüli munkavállalói létszámok bővülésével jár majd. Ám egy kérdés még a válság elmúltával is ott lebeg szinte mindenki előtt: mit tanultunk belőle?

dr. Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója

1. A gazdasági válság hatására a mobilpiacon is visszaesés volt tapasztalható, igaz, jóval kisebb mértékben, mint a többi ágazatban. Azt azonban nem mondanám, hogy nem érezzük meg. Szinte minden családban van több mobil, sokan a céges telefon mellett saját előfizetést is fenntartanak, és a gazdasági visszaesés minden területen kifejti negatív hatását. Amikor a munkanélküliség nő, a gazdasági aktivitás csökken, akkor az nyilván nálunk is érezhető, szinte minden elbocsátott ember mínusz egy felhasználó. A piac elemzése azt mutatja, hogy cégünk jól reagált a válságra, versenytársainkkal összehasonlítva jó eredményeket értünk el, elégedetten hátradőlni azonban nincs okunk.

2. A mobiltávközlés igazi „commodity” ágazat, így akár a gazdaság indikátoraként is tekinthetünk rá. 2008 végén tapasztaltuk már, hogy ügyfeleink szokásai – mind a vásárlások, mind pedig a felhasználás tekintetében – megváltoztak. A szokásos karácsonyi csúcs felülírta némileg a válság okozta megtorpanást, de tisztában voltunk azzal, hogy a karácsonyi időszakot követő lelassulás tartósabb lesz, mint a korábbi években. A mobiltávközlés az alap- és a luxusszolgáltatás között billeg, és bár nincs drasztikus visszaesés, de sokan elhalasztják például a készülékek cseréjét, és olyanok is vannak, akik visszaadják telefonjukat.

3. A válság egyben lehetőség is. Nagyon hamar világossá vált, hogy új piaci területeken kell kitörési pontokat keresnünk. Egyfelől széles közönség számára tettünk elérhetővé olyan szolgáltatásokat, amelyeket korábban csak kiemelt ügyfeleink engedtek meg maguknak. A mobilinternet területén is új felhasználói csoportokat értünk el, és ez a lakossági piacon ellensúlyozni tudja a válság okozta kiesést. A vállalati ügyfeleinknek pedig olyan megoldásokat kínálunk, amivel ők is jobban szembe tudnak nézni a válsággal.

4. Már most is vannak biztató jelek, ugyanakkor felhőtlen optimizmusra nincs ok. A legfontosabb feladat, hogy megtartsuk rugalmasságunkat, és minden helyzetben a lehető leghatékonyabb megoldással álljunk elő.

Csáki Zoltán, a C.Enter.hu kft. tulajdonosa

1. Az informatikai iparágat elég keményen megfogta a válság, több okból is. A termékek 99 százalékát Európából vagy Kínából importáljuk (leginkább Kínából), dollár vagy euró elszámolási alapokon. A kínai termékek dollár elszámolása egyik pillanatról a másikra 165–185 Ft/USD árfolyamról (2008. nyár) 215–225 Ft/USD árfolyamra került. Vagyis az IT-piacot – és azon belül cégünket – nemcsak partnereink költségcsökkentése, hanem az árak jelentős emelkedése is sújtotta. Mindezek mellett a „W-félelem” még mindig ott kísért – bevallom, engem is foglalkoztat. A kisebb cégek jelentős része aligha vészel át egy újabb, hasonló erejű zuhanást.

2. 2008 szeptemberétől azonnali hatások jelentkeztek. Cégünk elsősorban vállalati ügyfeleket szolgál ki, amelyek a folyó kiadásokban az IT-beruházásokat és a szinten tartást az elsők között vágták meg.

3. A bevételek és ezzel a realizálható eredmény csökkenésének ellensúlyozására mi is leépítésre kényszerültünk: az adminisztratív feladatokat szerveztük át, és ott építettünk le. 2008 őszétől pedig treasury keretszerződést kötöttünk a bankunkkal, és azóta – bár későn kezdtük –, folyamatosan ki tudjuk küszöbölni az árfolyam nagymértékű volatilitását.

4. Ha nem „örülhetünk” egy W-válságnak, akkor 2011-től már fellendülés várható az egész világon, így lassan követő gazdaságként hazánkban is. Ha belecsúszunk még egy lefelé menő ágba, akkor könnyen elképzelhető, hogy csak 2013-tól indulhat meg az érdemi növekedés. Véleményem szerint ezen a téren a közgazdászoknak sincs kellő tapasztalatuk, ugyanis olyan mértékű ellenintézkedéseket, mint amilyeneket az utóbbi egy-két évben láthattunk a világ vezető kormányaitól, még soha nem próbáltunk, nincs kellő tapasztalatunk.

Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója

1. 2008 közepén már egyértelműen látszott, hogy a válság nem kerüli el az IT-szektort, azon belül pedig a szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégeket sem. A Microsoftot valószínűleg azért érte a lehető legkisebb megrázkódtatás, mert a válságra nem beszűküléssel, hanem ügyfeleink helyzetének megértésével, az adott helyzetre igazított új megoldásokkal válaszoltunk. A költség-haszon alapú összehasonlító-elemzések egyértelműen kimutatják, hogy a korszerű informatikai rendszerek üzembe állításának megtérülése már rövid- vagy középtávon is jelentkezik, az első pillanattól érezhető a költségek csökkenése, a hatékonyság növelése, avagy az új beruházással lehetővé tett innováció, megnövekedett versenyképesség haszna.

2. Mivel a Microsoft megoldásai a gazdaság minden metszetében megtalálhatók, ezért a piac reakcióit első kézből éreztük. A krízis először 2008 októberében a kisvállalkozások IT-beruházásainak drasztikus visszaesésében mutatkozott meg, ami érthető, hiszen éppen az a szegmens a legérzékenyebb. A közepes méretű vállalkozások néhány hónappal később, a nagyvállalati szektor pedig újabb néhány hónap múlva jelezte, hogy újragondolják, újraszámolják bővítési-korszerűsítési terveiket. A válság végét ugyanilyen sorrendben jelzi a piac: a kisvállalkozóktól már tavaly decemberben is élénk megrendelés-állományt regisztráltunk. Már érzékelhető a közepes méretű vállalkozásoktól érkező érdeklődés növekedése is – ezekből a jelekből megjósolható, hogy rövid időn belül a nagyvállalatok is megkezdik elhalasztott IT-beruházásaik megvalósítását.

3. Mivel a válság nem az IT-szektorból, hanem a pénzügyi világból indult, csakis a gyors és helyes döntések eredményeként lehetett minimalizálni a kellemetlen hatásokat. Adekvát döntések azonban csak akkor hozhatók, ha a cég helyzetét percre készen ismerjük, és rendelkezésre állnak a gyors döntéseket támogató szoftvereszközök, például integrált vállalatirányítási és kockázatelemző rendszerek. A túlélésben, illetve a kitörésben meghatározó szerepet kaphat az informatika, azon belül is a felhő-számítástechnika.

4. Véleményem szerint már túljutottunk a mélyponton. Meggyőződésem, hogy azok a vállalatok lesznek a túlélők, amelyek menedzsmentje az eddigieknél is jobban támaszkodik az IT-re. Régi igazság, hogy a megfelelően tervezett és kivitelezett IT-beruházások többszörösen megtérülnek. Viszont az üzleti igények is egyre inkább a dinamikusan változó gazdaságra keresnek prompt válaszokat, amiért az IT-megoldások számítási felhőbe költözése fel fog gyorsulni.

György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója

1. Július végén zártuk a pénzügyi évet, és – annak ellenére, hogy az elmúlt időszakot életünk legkomolyabb gazdasági kihívásaként éltük meg – nemzetközi szinten is stabil eredményekről számoltunk be, sikerült megőriznünk nyereségünk jelentős részét.

2. 2008 őszét megelőzően, mielőtt még a gazdasági válságról szólt minden világszerte, a Cisco már lépéseket tett egy kedvezőtlenebb gazdasági környezetre való felkészülés jegyében. Mivel a Cisco pénzügyi éve augusztusban zárul, így a legkedvezőtlenebb időszak első fele még a 2009-es pénzügyi év végére, míg a másik fele már a 2010-es pénzügyi év első felére esett – összességében tehát ez a két pénzügyi évünk kevésbé mutatott visszaesést, összehasonlítva más, a naptári év szerint működő vállalatokkal. Bár látszólag ez csak játék a számokkal, tőzsdei cégként a befektetők számára ez is egy fontos szempont, sok más mellett.

3. Megvizsgáltuk kiadásainkat, és hoztunk néhány gyors döntést. Ezek közé tartozott az, hogy csökkentettük utazási költségeinket, és helyette egyre inkább kihasználjuk a web 2.0 technológiák adta lehetőségeket. A belső megbeszélésekhez, képzésekhez, de az ügyfelekkel való együttműködéshez is saját technológiánkat, a WebEx webes együttműködéses platformot és a TelePresence virtuális tárgyalót használjuk. Másrészről pedig a cég még nagyobb hangsúlyt fektet az innovációra olyan területeken, mint a video-, a virtualizációs és csoportmunka-technológiák, de említhetném az energiagazdálkodást is. Ez utóbbival teljesen új piacokat célzunk meg: a Smart Grid stratégiával a hálózatok és az internet működési elveit alkalmazva szeretnénk hatékonyabbá és intelligensebbé tenni az energiaelosztást.

4. Bízunk benne, hogy véget ért a válság, bár óvatosnak kell lennünk, hiszen a korábbi példákból ismerjük a válságok természetét. Egy fontos következtetést már biztosan le lehet vonni: a következő időszakban a stratégiai, hosszú távú beruházások helyett előtérbe kerülnek azok a beruházások – elsősorban a kormányzati projektek esetében, a hármas deficit gyors csökkentése érdekében –, amelyek megtérülése egyértelműen és rövidtávon is kimutathatók.

Anders Jensen, a Telenor vezérigazgatója

1. Pénzügyi mutatóink tanúsága szerint a recesszió nem hagyta érintetlenül a Telenor Magyarországot sem. Úgy gondoljuk azonban, hogy minden piaci nehézség egyben kihívást is hordoz magában, amit a vállalatnak le kell győznie ahhoz, hogy bizonyítsa rugalmasságát, fokozza reagálókészségét, ésszerűsítse működését, és így megfelelő választ adhasson a változó piaci igényekre. Ezzel összhangban Telenorra cseréltük korábbi márkanevünket, a Pannont, és több új, merész termékkel jelentünk meg.

2. A válság hatása akkor mutatkozott meg vállalatunk számaiban, amikor elindult a háztartások fogyasztásának csökkenése, és ügyfeleink elkezdték lefaragni kiadásaikat, a mobilszolgáltatásokra fordított összeget is beleértve. Ahogy azonban már említettem, számunkra a válság hosszú távon inkább kihívást jelent, mint fenyegetést. A Telenor célja az, hogy felkészültek legyünk, és megfelelő pozícióval rendelkezzünk, amikor elindul a fellendülés.

3. Három fő növekedési területet azonosítottunk: alapmárkánkat, a Telenort, az azt támogató szegmentált márkastratégiát, illetve a mobilinternetet. Már most látjuk a jeleit annak, hogy ez a stratégia kezdi meghozni gyümölcsét. Mivel nem hiszünk az „egy kaptafára készült” megoldásokban, ezért többmárkás stratégiába fogtunk, így egyedi ajánlatokat tudunk kidolgozni a különböző célcsoportok igényeire.

4. Már látunk biztató jeleket a magyarországi gazdasági feltételek alakulásában, ám mindez nyilvánvalóan a globális környezettől is függ. Ami az iparágat illeti, a helyzet alakulása szorosan kötődik a magyar gazdaság kilábalásához, de úgy érezzük, hogy mi már készen állunk a növekedésre, és további izgalmas kezdeményezéseken dolgozunk.

Kocsis Ferenc, az Externet vezérigazgatója

1. A lakossági költésben a távközlés és az internet hátrébb került. Megnőtt a lemondások, csökkent az új megrendelések száma. Az új ügyfelekért folytatott verseny árversenyt generált, hatására a piaci árak tovább csökkentek, összességében tehát az internet-hozzáférésekből származó bevételeink csökkentek. Megnőtt a fizetési határidőt követő számlakiegyenlítések száma és mennyisége.

2. 2009 első negyedévében már lehetetlen volt nem észrevenni a válság cégünket érintő hatásait.

3. A működési költségek csökkentésével, a szervezet és a menedzsment átalakításával alkalmazkodtunk a megváltozott körülményekhez. A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztünk az ügyfélmegtartásra, az ügyfél-elégedettség növelésére. 2009 negyedik negyedévében bevezettük az Externet digitális tv (IPTV) szolgáltatatását, és ezzel a társaság triple play (internet-, tv-, telefon-) szolgáltatóvá lépett elő.

4. A globális gazdaság strukturális gondjai még fennállnak, ezek megoldása nélkül nincs kilábalás. 2011-et még a tisztulás évének tartom, érezhető javulás véleményem szerint 2012 előtt nem várható.

dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke

1. A válság hatásai „kiegyensúlyozottan” érték a Kürtöt. A pénzügyi szektornak nyújtott folyamatos fejlesztéseinket lemondták, ugyanakkor a nagyvállalatoknak fejlesztett preventív biztonsági technológiáink (korrelációs logelemzés és etikus hackelés) sokadvirágzásukat élik. Az adatmentésre nincs érezhető hatással a válság.

2. A pénzügyi szektor a válság első pillanatában meghozta szigorító intézkedéseit. Ők tudták, miről szól a történet.

3. A „válságtűrő” termékeink intenzív fejlesztése mellett elindultunk olyan földrajzi területekre, ahol a válság hatásai nem, vagy csak alig érezhetők: Omán, Kuvait, Katar…

4. A világgazdaság átrendeződési folyamatának első (meglepőnek tűnő) szakasza volt a válság. Az átrendeződés javában tart, de a jelen szakaszt már csak a vesztesek nevezik válságnak. A Kürt nem olyan nagy cég, hogy saját termékeink szorítsanak ki minket a piacról. Ha más el tudja adni termékét, akkor nekünk nem a nyavalygással kell foglalkoznunk, hanem a vevők által szerethetőbb szolgáltatás előállításával. Ez már nem válságstratégia, hanem egyszerűen csak stratégia.

Litauszki Róbert, a Synergon Informatika Nyrt. Vezérigazgatója

1. A válság hatásai az informatikai piacot sem kerülték el, így a Synergon számára is érezhető volt a piac ideiglenes beszűkülése mind az üzleti, mind a közszférában. Az árbevétel terén elmaradt növekedést a csoport a működési költségek csökkentésével és a válság által kevésbé érintett piaci szegmensekben rejlő lehetőségek fokozott kiaknázásával igyekezett kompenzálni.

2. Tavaly év elejétől már érezhető volt a beruházások visszafogottsága, és a Synergon az idén is lassan formálódó és nehezen konkretizálódó lehetőségekkel szembesült. Az üzleti piacon az IT-beruházásokat illetően továbbra is kivárást tapasztalunk: legfeljebb szinten tartó megrendelésekre kötnek szerződést a vállalatok. A közszférában szintén a piac ideiglenes beszűkülése tapasztalható, ami mögött a választások utáni szervezeti és személyi változások, és a költségvetési célok elérése érdekében tett rövidtávú intézkedések hatása húzódik meg.

3. A válság hatását ellensúlyozni hivatott jelentős költségcsökkentések természetesen a Synergon csoportnál sem maradtak el, azonban nem hagytuk figyelmen kívül azt sem, hogy a költségek lefaragása semmiképpen nem jelentheti a stratégiai célok feladását, az elérésükhöz szükséges erőforrások leépítését, akkor sem, ha ezzel rövidtávon jobb eredményesség érhető el. Meggyőződésünk, hogy a Synergon 2010. év elején megalkotott stratégiája már a jövő év elejétől érezhető eredményeket hozhat.

4. Sokan és sokféle forgatókönyvet jósoltak a válsággal kapcsolatban: V vagy W görbe, és még ki tudja, milyen jövőképet rajzoltak fel szakértők és nem szakértők egyaránt, ezekhez aligha tudnék újat hozzátenni. Ami az informatikai piacot illeti, az állami szektorban gyorsabb, és már a jövő év elejétől érezhető élénkülést várok, nem utolsósorban a rendelkezésre álló EU-források hatására, míg a versenyszférában a magyar vállalatok versenyképességét javító kormányzati intézkedések hatása lehet meghatározó.

Papp Péter, a Kancellár.hu vezérigazgatója

1. Sajnos előfordult olyan eset, hogy megkötött szerződést az ügyfél visszamondott, olyan is, hogy folyamatban levőt elhalasztott, olyan is hogy törölt.

2. A hatásokat igazából 2010 második negyedévében kezdtük el érezni, de ez a mi szakmánkban azért van, mert átlagosan 6 hónap egy projekt átfutási ideje.

3. Általános dolgokat tettünk: átvizsgáltunk minden kiadást, és csak a legszükségesebbekre költöttünk.

4. Szerintem 2011 negyedik negyedévében fog visszaállni normális kerékvágásba az IT-piac.

Poros Gábor, a Fujitsu Technology Solutions Kft. ügyvezető igazgatója

1. A Fujitsunál a gazdasági válság időben egybeesett egy intenzív átalakulási, akvizíciós és fejlesztési időszakkal. Anyavállalatunk 2008 őszén jelentette be elődcégünkben, a Fujitsu Siemens Computersben a Siemens 50 százalékos tulajdonrészének átvételét, és az európai leányvállalat teljes integrációját a Fujitsu globális csoportjába, amely folyamat 2009. március végével zárult le. Ez nem járt ugyan hirtelen és drasztikus változásokkal, de bizonyos hangsúlyeltolódások jelentkeztek tevékenységünkben, stratégiánkban és portfóliónkban, Magyarországon is.

2. Igazán 2009 első negyedévének vége felé kezdtük el érezni a válság hatását. Míg a nagyvállalatoknál már ezt megelőzően is érezhető volt a beruházások és fejlesztések visszafogása, a kis- és közepes vállalatok később reagáltak a válságra. A legtovább a lakossági piac tartott ki korábbi vásárlási elképzelései és szokásai mellett. Ebben a szegmensben 2009 második fele hozott nagyobb visszaesést, ami még most is tart.

3. A válság az informatikában is jobban előtérbe helyezett olyan technológiákat és módszereket, amelyek a válság nélkül valószínűleg lassabban nyertek volna teret. Ilyenek például a virtualizáció, általában a vállalati IT-t egyszerűsítő, konszolidáló technológiák, az energiatakarékos zöld technológiák iránti megnövekedett igény, az informatika szolgáltatás alapú használata vagy a felhőalapú számítástechnika iránti fokozottabb érdeklődés.

4. A világgazdasági folyamatok és a makrogazdaság terén nálam szakavatottabb véleményformálók is óvatosan fogalmaznak, én ezért nem szívesen bocsátkozom jóslatokba. Bízom abban, hogy valóban kifelé megyünk már a válságból, és nem lesz W- vagy fűrészeffektus. Azt gondolom azonban, hogy még ha vége is lesz a gazdasági válságnak, az egyes piacok – így például az informatikai piac – is csak egy hosszabb, elnyújtottabb időszak után éri el majd a gazdasági válság előtti méretet és szintet. Egyrészt a sokk után a vállalatok és a lakossági ügyfelek még egy ideig óvatosabbak lesznek költéseik terén, másrészt az ügyfelek meg is tanultak gazdaságosabban költeni, és ezt bizonyára nem adják fel.

Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója

1. Abban a szegmensben, ahol a Novell értékesíti a termékeit, talán kevésbé érezhetők a válság hatásai. A legtöbb vállalat és intézmény működésének alapfeltétele, hogy megfelelően működjön az informatikai rendszerük, és ehhez költséghatékony megoldásokat keresnek, illetve működésük hatékonyságának növelésére törekszenek. Ezek közé tartoznak a nyílt forráskódú technológiák, amelyek költséghatékony alternatívát jelentenek a mobileszközöktől az asztali munkaállomásokon át az adatközpontokig.

2. Véleményünk szerint a válságnak még nincs vége, a költségcsökkentési megoldások iránt folyamatosan van kereslet.

3. A biztonság a másik terület, amit prioritásként kezelnek a vállalatok a desktop védelmi rendszerektől kezdve az egypontos bejelentkezésen át a személyazonosság alapú biztonsági megoldásokig és a biztonsági előírások betartásáig.

4. Úgy gondolom, nem szerencsés jóslatokba bocsátkozni a jelenlegi gazdasági helyzetben. Vannak pozitív jelek, de a válságnak még nincs vége. Ami Magyarországot illeti, a hazai gazdaságot nagyon nehéz helyzetben érte a válság, ezért tovább is fog tartani, mint más országokban. Bízunk abban, hogy a kormány mielőbb megteszi a gazdaság felpörgetéséhez szükséges lépéseket.


Vahl Tamás, a Nav N Go Kft. ügyvezető igazgatója

1. A navigációs piac már 2008 elejétől konszolidációs folyamaton megy keresztül, így hozzánk már a válság előtt megjöttek a válság előhírnökei. Ebből fakadóan hamarabb kezdtünk azzal foglalkozni, hogy miképpen reagáljunk a csökkenő árbevételre, az alacsonyabb árakra. Ezt a folyamatot – a cég átstrukturálását – vittük tovább 2009-ben és 2010-ben is, miután kiderült, hogy nemcsak egy rövid konszolidációs időszakról, hanem a gazdasági válság okán még erősödő formában, de attól függetlenül is új piaci körülményekre kell berendezkednünk.

2. A mi területünkön – ahogy az 1. pontban írtam –, már 2008 során elindult a „válság”, így már az év első felében érezhető volt a hatás.

3. Gyakorlatilag minden kontinensen dolgozunk (kivéve az Antarktiszt, de ki tudja meddig…), így kihasználjuk azt, hogy a válság más és más formában érzékelhető a különböző piacainkon. Amíg a fejlettebb régiókban – Észak-Amerika, Európa – stagnáló vagy csökkenő piacokat látunk, addig Ázsiában és Dél-Amerikában új lehetőségek nyílnak meg. A belső szervezet további optimalizálása mellett – ami nem leépítést, hanem a belső folyamatok fejlesztését jelenti például – a kitörési pont a közvetlen autóipari beszállítás.

4. Valamikor a 2000-es évek közepén állították egyes „közgazdászok”, hogy már túlhaladott az az elmélet, amely szerint a gazdasági fejlődés ciklikus, és minden fellendülést visszaesés követ. Akkor már jó ideje tartott a fellendülés, szárnyaltak a tőzsdék, és mindenki a Kánaánban érezte (próbálta érezni) magát. Nyilvánvaló, hogy nem így lett, és most semmi másról nincs szó, csak arról az arányos (!) visszaesésről, amely az „aránytalan” növekedést követi. Ez hasonló módon tovább fog tartani.
A navigációs piacon a „válság” még körülbelül két-három évig tart. Addig újrarendeződnek a piacok, a szereplők, a feltételek. De nem gondolom, hogy soha többé nem lesz már válság…

Zsembery György, az Invitel Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese

1. A lakossági piacon, azaz a hagyományos telekommunikációs piacon lehetett megérezni a kereslet csökkenését, illetve az egyéb szükségletek – például lakáshitel-törlesztés, elektromos áram, fűtés – abszolút és relatív drágulása okozta vásárlás-visszafogást. Azonban ez nem újkeletű dolog, a csökkenés nemcsak Magyarországon, hanem Európa és a világ más országaiban is hasonló mértékű, és ezt megállítani nem fogjuk tudni, a cél a csökkenés lassítása.
A vállalati piacon pedig inkább másfajta racionalizálási megközelítést tapasztalunk: ügyfeleink továbbra is igénylik a szolgáltatásokat, de folyamatosan alternatív lehetőségeket keresve – sokszor új üzleti lehetőséget nyújtva számunkra elsősorban az informatikai infrastruktúra-üzemeltetés területén.

2. 2009 második felétől. A tavalyi az egyik legnehezebb év volt több cégnek, kevesen voltak képesek hozni a kitűzött célokat. De mi hoztuk, és összességében a körülményekhez képest jó évet zártunk, illetve stabilan őriztük eredményességünket.

3. A gazdasági recesszió a vállalati piacon új lehetőségeket nyitott meg számunkra, itt szeretnénk növekedni. Mindenekelőtt az ICT területén mozdulunk el a hagyományos távközlési szolgáltatásoktól az IT irányába. Úgy látjuk, hogy az adatszolgáltatás, a szerverkihelyezés és az IT-outsourcing piacai elképesztően gyorsan bővülnek; a világ a bérelhető, előfizethető informatikai megoldások felé tart.

4. Nem lehet tudni, mennyire vagyunk túl a nehezén Magyarországon. Ahogy nehéz azt is megjósolni, mivel sok tényezőtől függ, hogy milyen gyorsan áll talpra a gazdaság. Mi azt gondoljuk, hogy egy-másfél éven belül ismét megerősödhet a piac.

Így látják tehát a jelenlegi helyzetet, illetve a közeljövőt a hazai nagy IT cégek vezetői. Ha további trendek is érdeklik a számítástechnika és a kommunikáció világából, lapozza fel a techline.hu szakmai támogatásával készült IT Plusz 2011 kiadványt, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet itt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lökdösték őket, megpróbálták megakadályozni, hogy az MSZP-sek a Suzuki-gyárnál tüntessenek

Lökdösték őket, megpróbálták megakadályozni, hogy az MSZP-sek a Suzuki-gyárnál tüntessenek

Visszalépne Niedermüller a VII. kerületben, ha nem ő a legnépszerűbb ellenzéki jelölt

Visszalépne Niedermüller a VII. kerületben, ha nem ő a legnépszerűbb ellenzéki jelölt

Hajdúszoboszlón szétverték a frissen lerakott botlatóköveket

Hajdúszoboszlón szétverték a frissen lerakott botlatóköveket

Trump tagadja, hogy az ukrán elnökkel akart vizsgálatot indítani a Biden-család ellen

Trump tagadja, hogy az ukrán elnökkel akart vizsgálatot indítani a Biden-család ellen

Egy kockacukornyi ebből az anyagból 100 millió tonnát nyomna a Földön

Egy kockacukornyi ebből az anyagból 100 millió tonnát nyomna a Földön

Az M1 szerint 11-11-es döntetlent játszott a Fradi az Espanyol ellen

Az M1 szerint 11-11-es döntetlent játszott a Fradi az Espanyol ellen