szerző:
Balázs Zsuzsanna

A szalmonella mellett a gyors egymásutánban Ausztriában és idehaza is feltűnt listeria az egyik leggyakoribb, akár halált okozó ételbacilus.

„Aki vett ilyen terméket, és még nem fogyasztotta el, azonnal dobja ki. Ha már evett belőle, menjen orvoshoz, mert a lappangási idő 70 napig is eltarthat, és aztán már nem fogja tudni, mitől lett agyhártyagyulladása” – riogatott az utóbbi napokban számos magyarországi elektronikus postafiókban landolt levél, amely az egyik hazai élelmiszerboltláncban forgalmazott, listeriabaktériummal erősen fertőzött felvágottakra hívta fel a figyelmet. Bár az e-röpirat - melynek utóéletéről itt olvashatnak - nem mellőzte a világhálón rendszeresen keringő álhírek stílusjegyeit, a veszély ezúttal valós volt. A Real közérthálózat prominensei április derekán sajtóközleményben adták vásárlóik tudtára, hogy a náluk kapható vákuumfóliás felvágottak két fajtája is listeriabaktériummal szennyezett.

Kolbászkínálat
©

A szóban forgó bacilus közel sem fertőz olyan könnyen, mint azt a kéretlen levél címzettjei gondolhatták. A kórokozót antibiotikummal ki is lehet irtani. Ám ha az arra fogékonyak – krónikus betegek, várandósak, idősek – szervezetében szaporodásnak indul, az esetek negyedében-harmadában tüdő-, agyvelő- vagy agyhártyagyulladást okoz. Fertőzőképessége viszont nem túl nagy, a súlyos betegség kialakulásához több tízezer baktérium szükséges. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a listeria az élelmiszereken nem okoz látható elváltozást. Ráadásul e baktérium extrém körülmények között, például a hűtőszekrényben lévő ételekben is képes szaporodni.

Az élelmiszerbacilus Joseph Lister brit sebészről kapta a nevét, aki az anyák megmentőjével, Semmelweis Ignáccal együtt vonult be az orvostörténelembe – ő nem a kézmosás, hanem a sebészeti eszközök fertőtlenítésének fontosságára hívta fel kollégái figyelmét az 1860-as évek végén. A ma nevét viselő bacilust viszont csak 1926-ban fedezte fel Everitt Murray kanadai bakteriológus. A beteg nyulakból izolált, először Bacterium monocytogenesnek nevezett mikroorganizmust később Lister iránti tiszteletadásból keresztelték át. Sokáig úgy gondolták, hogy a listeria csak állatok között okoz – az esetek nagy részében nem túl súlyos – járványokat. A birkákban olykor a kergekórhoz hasonló tüneteket produkáló bacilussal Magyarországon először Sályi Gyula állatorvosi kórboncnok találkozott 1952-ben – hoz történeti adalékokat Karasszon Dénes állatorvos-professzor.

Bár a listeria olykor embereket is megbetegített, a bakteriológusok úgy hitték, hogy csak a fertőzött állatokkal közvetlenül érintkezőkre terjed át. Az 1980-as években azonban több amerikai nagyvárosban is járvány tört ki olyan helyeken, ahol a betegek zöme farmok közelében sem járt. Az egészségügyi hatóságoknak az 1980-as évek derekára sikerült kinyomozniuk, hogy fertőzött élelmiszerek – többnyire alig vagy egyáltalán nem hőkezelt tej és tejtermékek, nyersen fogyasztott töltelékes hentesáruk – is lehetnek kórokozó-hordozók.

Azóta az is kiderült, hogy a szalmonellabaktérium mellett a listeria az ételekben megbúvó leggyakoribb kórokozó. Egy hónappal a fertőzött magyar parizer előtt, március elején például a szomszédos Ausztriában keltett kisebb pánikot, hogy egyes lágysajtokban találtak belőle (HVG, 2010. március 6.).

A listeria-, valamint a szintén heveny gyomorrontást, hasmenést, hányást, magas lázat okozó szalmonellabaktériumok sokszor a nem kellően fertőtlenített gyártósorokról vagy a fertőzött üzemi alkalmazottak kezéről kerülnek az élelmiszerekbe. Bűnös lehet a húsüzemi spórolás is. A takarékoskodás jegyében ugyanis – meséli a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő élelmiszer-biztonsági szakember – sokszor csak az után kezdenek hozzá például a párizsi töltéséhez és tömbökké formázásához, hogy több tucat disznóvágás során összegyűjtögetik a csontokról lefarigcsált úgynevezett nyesedékhúst. Minél több állatból származik az alapanyag, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyik négylábú fertőzött volt.

Az ételmérgezésekért leggyakrabban a szalmonella- és a listeriabaktériumok a felelősek: előbbi az Országos Epidemiológiai Központ jelentései szerint általában 7-8 ezer, utóbbi pedig 10-20 embert betegít meg Magyarországon évente. Mármint ennyien kerülnek vele orvoshoz. Sokan úgy esnek át a baktériumok miatti gyomorrontáson, hogy nem is tudják, mi okozta két-három napos hasmenésüket – például a nem elég körültekintően előkészített háztáji disznóvágások után. Ott egyebek mellett kockázatokat hordozhat a 3-4 óránál rövidebb ideig főzött disznósajt, az ahhoz használt alapanyag nagy része ugyanis a sertés fejéből származik, a jószágok mandulájában pedig állandó bérlő a szalmonellabaktérium. De akkor is kerülhetnek az ételekbe baktériumok, ha az éppen szétfejtett állat húsát nem lefertőtlenített asztalra teszik, vagy ha nem makulátlanul tiszta késekkel vágják apróbb darabokba. Az otthoni kolbászkészítés pedig különösen akkor lehet veszélyes, ha ízfokozás céljából vaddisznóhúst is kevernek a töltelékbe. Utóbbiban ugyanis előfordulhat a trichinella fonalféreg vagy annak lárvái. Az állatokban viszonylag enyhe lefolyású kórt előidéző élősködőnek különösen a lárvái veszélyesek: az emberben magas lázzal, izomfájdalommal, légzési nehézségekkel, majd néhány hét leforgása alatt halállal járó betegséget okozhatnak.

A leggyakoribb ételbacilus, a szalmonella egyébként már biológiai fegyverként is „bizonyított”. A második világháború során a japánok biológiai hadviselésre specializálódott, hírhedt 731-es egysége hadifoglyokon és gyanútlan civileken tesztelte, mennyire lenne – egyebek mellett – a szalmonellabaktérium is alkalmas az ellenség harcképtelenné tételére (becslések szerint 300 ezer ember halt bele e kísérletekbe). 1984-ben pedig az indiai származású önjelölt spirituális vezető, Bhagwan Shri Rajneesh – ismertebb nevén Osho – követői fertőztek meg gyanútlan amerikaiakat. Osho és hívei az Oregon állambeli Dalles városka mellett alapított kommunájukban éltek, és miután létszámuk több ezerre duzzadt, képviselőt kívántak indítani a helyi önkormányzati választáson. A győzelem bebiztosítása érdekében azt fundálták ki, hogy megfertőzik a kisváros „hitetlen” lakóit, ne tudjanak a szavazóurnákhoz járulni. A szalmonellatenyészeteket egy orvosilaboratórium-ellátó vállalattól szerezték be, majd módszeresen „elhintették” a helyi élelmiszerboltok és éttermek önkiszolgáló salátáspultjaiban feltálalt öntetekre. Mintegy 750-en fertőződtek meg, a hatósági orvosok hamar be is záratták az érintett éttermeket, a „hanyag” tulajdonosokat pedig megbírságolták. A fertőzés valódi okára csak évekkel később, véletlenül derült fény, miután az Osho-farm vezetőit, köztük a gurut is letartóztatták többtucatnyi egyéb bűncselekmény miatt. A kommuna jelöltjének egyébként a fertőzés árán sem sikerült diadalmaskodnia a választáson.

BALÁZS ZSUZSANNA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kijózanító kutatók: szabad-e sörre bort, whiskyre vodkát inni?

Kijózanító kutatók: szabad-e sörre bort, whiskyre vodkát inni?

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület elítéli az "aljas" Srí Lanka-i terrortámadást

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület elítéli az "aljas" Srí Lanka-i terrortámadást

A magyar munkavállaló azt a pénzt szereti, amit azonnal elkölthet

A magyar munkavállaló azt a pénzt szereti, amit azonnal elkölthet

Megbírságolták az egyik ukrán elnökjelöltet, miután szavazott

Megbírságolták az egyik ukrán elnökjelöltet, miután szavazott

Nyolc robbantás az összehangolt húsvéti merényletsorozatban

Nyolc robbantás az összehangolt húsvéti merényletsorozatban

Airsoft fegyverből lődözgettek járókelőkre szórakozásból autókázáskor

Airsoft fegyverből lődözgettek járókelőkre szórakozásból autókázáskor