Tévék százezrei sötétülhetnek el jövőre

„Kicsit el vagyunk késve, nyugodtabb lennék, ha előbbre tartanánk” – adott hangot aggodalmának Vasváriné Menyhárt Éva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az Antenna Hungária (AH) által a műsorszórás digitális átállásáról szervezett októberi konferencián. A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős államtitkár szerint már a vízcsapból is az átállásnak kellene folynia. Márpedig Sugár Mihály, a Bell Research vezető tanácsadója által a konferencián ismertetett nyári felmérés szerint a lakosság 37 százaléka még nem is hallott az évekkel ezelőtt beharangozott digitális átállásról. A helyzet tehát nem sokat javult tavaly óta, amikor a Nemzeti Hírközlési Hatóság (ma már Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) őszi jelentése szerint a lakosság 39 százaléka nem tudott arról, hogy a kezdetektől fogva használatos analóg műsorszórás meg fog szűnni.

Horváth Szabolcs

 Márpedig a lakosság megfelelő tájékoztatása a digitális átállás sikerének egyik sarkalatos pontja, hiszen a becslések szerint most 800 ezer háztartás tévézik úgy, hogy nem néz mást, mint a tető- vagy szobaantennával szabadon fogható analóg földfelszíni sugárzású műsorokat, illetve – kisebb részük – ingyenesen elérhető műholdas adásokat. Az antennával tévézőket az analóg műsorszórás egy év múlva várható lekapcsolása gyakorlatilag megfosztja a magyar csatornák élvezetétől, ha nem készülnek föl idejében. Ehhez vagy a meglévő tévéjükhöz kell digidobozt (nemzetközi nevén set-top-boxot, azaz a digitális adás vételéhez szükséges jelátalakítót) venniük, vagy a tévéjüket kell olyanra cserélniük, amelybe eleve beszereltek ilyen dekódert. Megoldás persze az is, ha előfizetnek valamelyik csomagra kábeltévés, műholdas vagy IPTV-szolgáltatónál.

Horváth Szabolcs

 Technikai akadálya már nincs a digitális átállásnak, hiszen az egyetlen ilyen műsorszóró, az AH az ütemterv szerint halad: a digitális tévéadókat fogni képes lakosság aránya decemberre eléri a 95 százalékot – mondta a HVG kérdésére Tóth András, a cég kommunikációs vezetője. A MinDig TV nevű digitális szolgáltatás immár nem is teljesen ismeretlen az antennával tévézők körében: most több mint 125 ezer – a jövő év első negyedévére várhatóan már kétszázezer – háztartás használja. A hagyományos módon szabadon fogható három országos programhoz képest a MinDig TV hetet sugároz ingyenesen, további tízet előfizetéssel. Egyre több a MinDig TV-matricás (vagyis a magyarországi normának megfelelő) digidoboz, és beépített dekóderrel is egyre több tévékészüléket árulnak a boltok – mondja Tóth. Ilyen tévéből szeptember végéig már több mint 380 ezret adtak el. Ahogyan várható volt, az átállás közeledtével a digidobozok átlagára csökkent – tavaly óta csaknem 40 százalékkal –, és az AH-nál arra számítanak, hogy az év végére a legolcsóbbak már tízezer forint alatt kaphatók lesznek.

 Abban azonban érezhetően le vagyunk maradva a lekapcsolás előtt Nyugat-Európában szokásos helyzethez képest, hogy kevesebben tudnak a digitális átállásról – derül ki az AH megbízására a Budapesti Corvinus Egyetem által az idén nyáron készített szakértői tanulmányból. Nagy-Britanniában három évig tartottak az előkészületek, és az intenzív ismertető kampányba bevonták az önkormányzatokat, iskolákat és civil szervezeteket, amelyek önkéntesei házról házra járva tájékoztatták az embereket – érzékelteti a különbségeket Szántó Zoltán, az egyetem digitális átállással foglalkozó szakértői munkacsoportjának vezetője. A brit példa szerint a civil szféra támogatása abban játszhat komoly szerepet, hogy megtalálják a tájékozatlan vagy pénztelen rászorulókat.

Az analóg lekapcsolásig az AH több milliárd forintot költ tájékoztatásra, de az európai tapasztalatok alapján célszerűnek tartaná, ha más érintett cégek és a kormány együttműködésével országos információs kampány is zajlana. A kormány egyelőre adós a támogatási rendszer kidolgozásával is, márpedig állami segítség nélkül az érintett háztartások közül becslések szerint 200-300 ezer valószínűleg képtelen az átállásra – magyarázza Szántó. A Corvinus kutatói 2008-ban e kört vizsgálva megállapították, hogy sokan vidéken laknak, jelentős részük idős vagy alacsony jövedelmű. Más kérdés, hogy nagyjából minden tizedik antennás tévéző éppen a módosabb kategóriába tartozik.

 A rászorulók sem lehetnek másodrendű állampolgárok, időben fel kell készíteni őket, és segítséget kell adni nekik. A most még legalább 10-15 ezer forintos digidobozok beszerzése is anyagi megterhelés számukra, pláne hogy minden készülékhez szükség lesz egyre. Az új, már beépített dekóderes tévék ára most legalább 80 ezer forint. Ugyanakkor ez a réteg az átlagosnál jóval többet, naponta több mint négy órát tévézik. Többségüknek a szórakozás és a tájékozódás legfontosabb formáját a szabadon fogható adások jelentik – hangsúlyozza Szántó, egyúttal azzal a példával is szolgálva, hogy az Egyesült Államokban állami támogatásként 40 dolláros (több mint 8 ezer forintos) kuponokat osztottak ki a 2009-es átállás zökkenőmentessé tételéhez, így sikerült szinte nullára csökkenteni a lemaradók számát.

A magyarországi digitális átállásról szóló törvény értelmében a támogatási programot az analóg sugárzás lekapcsolásának végső napja előtt legalább három hónappal kell megindítani, de a nemzetközi tapasztalatok alapján inkább fél évre volna szükség, előtte pedig megfelelő felmérésekre. Most, amikor egy év van hátra, szakértők és piaci szereplők tudomása szerint még sehol sem tart ez a munka. Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapzártánkig nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, a médiahatóság pedig túl korainak találta a HVG érdeklődését.

 Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a 2011-es költségvetés tervezetében hárommilliárd forintot irányoztak elő a digitális átállással kapcsolatos kiadásokra. Szántó szerint a rászorultsági elvet érvényesítő célzott támogatás esetén ez az összeg akár elég is lehet. Ez történetesen éppen annyi pénz, amennyiből 300 ezer családnak lehetne venni egy-egy 10 ezer forintos digidobozt.

Lassabb, körültekintőbb átállás biztonságosabb lenne – állítják egyes szakértők. A Corvinus munkacsoportja három forgatókönyvet mérlegelt: a 2011 közepén esedékes „túl korai” verziót, az „erőltetett ütemű”, 2011 végén megvalósítandót, valamint a „jól előkészített”, 2012 közepére időzített, de akár 2013 közepéig tolódó átrendezést. A 2011-es átállás előnye, hogy az EU-nak ebben a régiójában Magyarország elsők között digitalizálódna. Az esetleg elhúzódó, netán sikertelen átállás nagy hátránya az a többletköltség lenne, hogy a kelleténél hosszabb ideig kellene párhuzamosan analóg és digitális módon is sugározni a közszolgálati televíziók műsorait. Szántó szerint a társadalom szempontjából biztonságosabb volna a körültekintőbb, lassabb átalakítás. Ez nem járna nagy presztízsveszteséggel, hiszen Lengyelország és Románia után nemrég Bulgária is úgy döntött, hogy a tervezettnél évekkel később, 2015-ben kapcsolja le az analóg adásokat. Az okok hasonlóak: nincs rá elég pénz, nem megfelelő szintű a tájékoztatás, és nem oldották meg a rászorulók támogatását.

Az AH szerint tartható a céldátum, ha a kormány idejében meghozza a döntéseket. A cég szerint a törvényi határidőknek megfelelően kétlépcsősre tervezett átállás – vagyis az, hogy 2011. június 30-án a szabadon fogható két kereskedelmi televíziót, december 31-én pedig a közszolgálati m1 csatornát kapcsolnák le országszerte – „biztonsági hálót” jelent azoknak, akik jövő június után is analóg adásokat vesznek. Nekik így az utolsó fél évben egyetlen csatornájuk még megmaradna. Vannak azonban szakértők, akik szerint az akkor hátralévő hat hónapban már rohamtempóra lesz szükség a rászoruló tíz-, netán százezrek digitális tévézésének megszervezéséhez.

MÁRK EDINA