szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Manapság újra napirendre került a csendőrség témája: a Jobbik által irányított Tiszavasváriban helyi rendelettel igyekeznek alátámasztani a csendőrségnek nevezett szervezet tevékenységét. Mementó-sorozatunkban ezért felidézünk egy parlamenti vitát, amelyben a két világháború közötti csendőrségről volt szó.

1931. május 13-án a belügyminisztérium költségvetéséről tárgyalt a Nemzetgyűlés alsóháza, a képviselőház, az ellenzéki szociáldemokraták pedig hevesen bírálták a belügyminisztert. Ekkoriban a tárcát Scitovszky Béla irányította. Ő a Bethlen-kormány utolsó belügyminisztere volt, annak a kabinetnek volt tehát tagja, amely tíz éven át kormányozta Magyarországot, és amely éppen pár hónappal később, még 1931-ben fog belebukni a súlyosbodó világgazdasági válságba.

A szocdemek szóvá tették a túlkapásokat

A Horthy-rendszerben a belügyi szerveket folyamatosan építették ki a Monarchia összeomlása és az 1918-as őszirózsás forradalom, illetve a Tanácsköztársaság bukása utáni káoszt követően. Scitovszky Béla nevéhez például az idegenrendészet létrehozása, az erkölcsrendészet szabályozása és a belügyi rádiózás megteremtése fűződött, de a már korábban újra felállított csendőrség és rendőrség megerősítésében is komoly szerepet játszott.

A Scitovszky-család

Scitovszky Béla 1926-tól 1931-ig irányította a belügyi tárcát, de már 1922-től a Nemzetgyűlés elnöke volt négy évig, tehát meghatározó személyiség volt az úgynevezett bethleni-konszolidáció idején. Scitovszky testvére, Tibor pár hónapig, 1924-25 fordulóján külügyminiszter volt a Bethlen-kormányban, a család tehát a Horthy-korszak elején tényleg jelentős befolyással rendelkezett. Scitovszky Tibor fia, aki nevét már Scitovsky-nak írta Amerikában, később világhírű közgazdász lett. A lengyel eredetű család nemességét Scitovszky János szerezte, aki esztergomi érsek volt a XIX. században.

A csendőrséget hevesen bírálták azonban ekkoriban az ellenzéki szociáldemokraták, akik a Parlamentben szóvá is tették a testület túlkapásait. Így amikor 1931. május 13-án a képviselőház a belügyi tárca költségvetéséről tárgyalt, a Pesti Hírlap másnap tudósított a vitáról.

Ekkor a szociáldemokrata párti (MSZDP) képviselő, Kéthly Anna szólalt fel a Nemzetgyűlésben. (Kéthly 1956 későbbi, legendás forradalmi vezetője, akit a nyilasok és a nácik a második világháború alatt hiába kerestek, és Rákosiék idején több évig börtönben ült, 1956 után pedig emigrációba kényszerült.)

Elszíjazták a hatodik gyerekével elvetélt nőt

Kéthly 1931-es felszólalásában elmondta, hogy Jászárokszálláson egy munkanélküli kubikos felesége hatodik gyermekét várva elvetélt. Az orvos följelentette, mire egy csendőrőrmester derékszíjjal megverte. Látleletet egyik orvos sem volt hajlandó a betegről fölvenni. A házaspárt pedig megfenyegették, hogy ha feljelentést tesznek, akkor vége az életüknek.

Ekkor szólt közbe Várnai Dániel (MSZDP): „Ilyenekkel van tele a csendőrség.” Ezt a megjegyzést a Parlament ülésén óriási felháborodás kísérte a jobboldalon, a Pesti Hírlap tudósítása szerint. A levezető elnök ezért Várnait rögtön rendre is utasította.

"Brutálisan bánnak a falu népével"

A szintén MSZDP-s Esztergályos János is hozzászólt a vitához: szerinte a csendőrök brutálisan bánnak a falu népével. Felszólította a minisztert, hogy akadályozza meg „ezeket a gazságokat”. Erre ismét nagy felháborodás tört ki a Parlament jobboldalán. A levezető elnök pedig figyelmeztette Esztergályost, hogy ha tovább folytatja a sértegetéseit, megvonja tőle a szót.

Kéthly Anna és Peyer Károly a Parlamentben
©

Válaszul Scitovszky Béla belügyminiszter azt mondta: „Ez idő óta éles támadások hangzanak el a baloldalról a csendőrség és a rendőrség ellen.” Erre bekiabáltak neki a baloldalról: „Csak bátorítsa a csendőröket!” Scitovszky azonban folytatta: „Éveken át másról sem interpelláltak, mint ennek a kiváló rendfenntartó intézménynek állítólagos túlkapásairól.” Ha ilyenek történtek, a megtorló intézkedéseket mindig megtette – állította a miniszter. Ezt azonban még a Bethlen miniszterelnökkel tíz évvel korábban paktumot kötő, mérsékelt szociáldemokrata vezető, Peyer Károly sem bírta hallgatni. Peyer közbevetette: „Egyetlen esetben sem.”

Scitovszky válaszul így fogalmazott: „Egyoldalú beállításokra nem vagyok hajlandó intézkedni.” A képviselőház természetesen ezután engedelmesen, „részleteiben is megszavazta a belügyi tárca költségvetését” – adta tudtul a Pesti Hírlap.

Amerikai ezredes szervezte újjá a csendőrséget

De nézzük, mi a véleménye a történésznek a csendőrségről. Püski Levente A Horthy-rendszer című munkájában azt írja, hogy a rendfenntartást a Monarchia idején a városokban a rendőrség, vidéken pedig a csendőrség végezte. Püski szerint az 1920-as években „kézenfekvőnek tűnt hozzájuk visszanyúlni”. 1919/20 fordulóján azonban a gyakorlati megvalósítás súlyos akadályokba ütközött.

„A román hatóságok folyamatosan akadályozták bármiféle magyar rendfenntartó alakulat létrehozását. A Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság végül egészen szokatlan módon arra kényszerült, hogy a szervezés irányításával Yates amerikai ezredest bízza meg, s részben neki köszönhető, hogy 1919. november elején már 4000 fős csendőri és rendőri állomány működött, igaz, többnyire fegyverzet nélkül.”

Félig belügyi, félig katonai irányítás alatt állt a csendőrség

Püski szerint a csendőrség és a rendőrség létszámát később az 1922-es VII. törvénycikk 12-12 ezer főben határozta meg. A rendőrség a belügyminisztérium alá tartozott 1920/21-től, addig a csendőrség felügyeletét megosztották a belügy és a honvédelmi tárca között. A személyi és kiképzési ügyekben a hadügyi tárca volt illetékes. Püski szerint a „csendőrség különleges helyzete részben azzal függött össze, hogy egyfajta fedőszervek tekintették, amely felhasználható a trianoni béke előírásainak kijátszásánál”.

Püski azt is megállapítja: „Idővel különösen a csendőrség vívott ki magának kétes hírnevet azzal, hogy parlamenti választások idején rendkívül szolgálatkészen segítette a kormánypártot támogató helyi közigazgatási szerveket." A csendőrség élén egy szűk testület, a mintegy 20 fős csendőrfelügyelőség állt. Ennek a vezetője mindig hivatásos katona volt.

1928 - Pilisvörösvári bányászok sztrájkja. Munkások éhségfelvonulását a csendőrök megállítják.
©

Az 1931-es botrány

A csendőrséget 1931 őszén hatalmas botrány rázta meg: akkori főfelügyelőjét, Schill Árpádot letartóztatták, mert részt vett a Vannay-féle szélsőjobboldali puccsista szervezkedésben. Hozzátehetjük ehhez: a világgazdasági válság súlyosbodása miatt Magyarország pénzügyi tartalékai rendkívüli módon lecsökkentek 1931-re, ebbe a Bethlen-kormány még abban az évben bele is bukott. A hatalomra kerülő Károlyi Gyula pedig statáriumot hirdetett a biatorbágyi vasúti merénylet után.

A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején a terület-visszacsatolások és a háborús helyzet után ismét növelték a csendőrség és rendőrség létszámát: az addigi 12-12 helyett 14-14 ezer fősre nőttek e szervezetek. 1938-40-től a katonai vezetés - Püski szerint - sikerrel törekedett arra, hogy "súlyát a belső karhatalmi tevékenység terén is növelje, s ennek részeként a határőrséget – határvadász elnevezéssel – beolvasztották a honvédségbe, a csendőrség felügyelete és irányítása pedig a közvetlenül a honvédelmi minisztériumhoz került".

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1931: megbukik a választáson Al Capone embere

„Big Bill”, Al Capone bizalmasa megbukott a chicagói polgármester-választáson – adta hírül nyolcadik oldalas főcímében 1931. április 9-én, csütörtökön a Pesti Hírlap. William Hale Thompson, azaz „Big Bill” valóban azzal írta be magát az amerikai történelembe, hogy a valaha volt legkorruptabb politikusok közé tartozott. Halála után, 1944-ben például 1,5 millió dollár készpénzt találtak nála. (A dollár 1944-ben összehasonlíthatatlanul erősebb pénz volt, mint manapság.)

Szegő Iván Miklós Tech

Kik buktatták el a Rothschildokat 1931-ben? – egy magyar teória

A nyolcvan évvel ezelőtti közép-európai pénzügyi válság kirobbanását és a bécsi Creditanstalt bukását vizsgálva érdekes értesülésre bukkantunk a Pesti Hírlap egyik 1931-es számában. Az elméletet - mely szerint kapcsolat lehet a bécsi Rothschild-bank krízisének súlyosbodása és a német-osztrák vámunió francia megtorpedózása között - azonban felemásan ítélik meg ma is.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: Rothschildék óriásbankja elbukik, beüt a krach Magyarországon

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1931. május közepén jelentette be fizetésképtelenségét a legnagyobb osztrák pénzintézet, a Monarchia szinte összes utódállamában jelentős érdekeltségekkel rendelkező Creditanstalt. A Rothschildok bankjának bukása pusztító hatással volt az egész kelet-közép-európai gazdaságra, köztük Magyarországra is, ahol hamarosan az akkor éppen tízéves fennállását ünneplő Bethlen-kormánynak is le kellett mondania.

Félrefordítás volt, hogy magyar légitársaság indítana közvetlen járatot Mongóliába

Félrefordítás volt, hogy magyar légitársaság indítana közvetlen járatot Mongóliába

Palkovics László felmentett két miniszteri biztost

Palkovics László felmentett két miniszteri biztost

Eltűnt az SZFE Facebook-oldaláról a Pesti TV „libsiző” riportja

Eltűnt az SZFE Facebook-oldaláról a Pesti TV „libsiző” riportja