szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Amerikai asztrofizikusok két haldokló csillagból, úgynevezett fehér törpékből álló rendszert fedeztek fel, amelynek tagjai, ha egyszer összeütköznek, új csillagnak adhatnak életet.

A fehér törpék a csillagfejlődés egyik végállapota. Egy csillag magjában a hélium fúziója után szén és oxigén marad vissza. Ha a csillag tömege 1,43 Nap-tömeg alatti, a szénatommagok között újabb fúziós reakciók nem indulnak be, a csillagban többé nem zajlik energiatermelés. Az égitest összehúzódik, eközben külső rétegeit planetáris köd formájában ledobja. A fehér törpék évmilliárdok alatt kihűlnek, és fekete törpékké válnak. A Harvard-Smithonian asztrofizikai központ kutatói által felfedezett bináris (kettős) rendszerben két fehér törpe kering egymás körül a Cet-csillagképben, 7800 fényévnyire a Földtől - olvasható a  Space.com  csillagászati hírportálon.

Az SDSSJ010657.39-100003.3 katalógusjelű rendszernek csupán az egyik tagja látható, társa létezését gravitációs hatása alapján észlelték. A látható fehér törpe Napunk tömegének 17 százalékával rendelkezik, míg kísérője 43 százalékával. A csillagászok véleménye szerint mindkettő héliumból áll. A két fehér törpe "mindössze" 225 ezer kilométerre kering egymás körül, ez kevesebb mint a Földet a Holdtól elválasztó távolság. Óránként 1,6 millió kilométeres sebességgel keringenek, azaz 39 perc alatt járják végig pályájukat, ez az eddig ismert leggyorsabban keringő páros.

A tudósok feltételezése szerint "alig" 37 millió év múlva a két fehér törpe összeütközik. Két fehér törpe "összeborulása" szupernóva-robbanást okozhat, de csak abban az esetben, ha a két égitest össztömege a Nap tömegének 140 százalékát teszi ki. A most felfedezett kettős rendszer nem elég "súlyos", hogy szupernóvává váljon, ám elég "vaskos" ahhoz, hogy az összeütközés után fuzionálásra bírja a héliumatomokat. E nukleáris fúziónak köszönhetően az "összeolvadt" égitestek újból felragyoghatnak, mint a "normális" csillagok. Idővel természetesen az égitest lehűl, s fehér törpévé lényegül át.

"Galaxisunkban sok ilyen rendszer létezhet" - hangsúlyozta Mukremin Kilic csillagász, hozzátéve, hogy a Harvard-Smithonian asztrofizikai központ kutatói megkísérelnek más olyan fehér törpéket találni, amelyek közel vannak az összeütközéshez. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amelynek során a csillag ledobja a külső rétegét, hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telítve környezetét. A kidobott anyag általában gömbalakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por- vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!