Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
Az amerikai elnök gratulált a két országnak, amelyek egyelőre nem erősítették meg a hírt.
Feltehetően a kínai kormányfő hétvégi budapesti látogatása nyomán vált érdekessé az a neten keringő magyar röplap (ha hiteles példányról van szó), amely 1956 őszén, a forradalom és szabadságharc idején keletkezhetett. Eszerint Kína a magyarokat támogatta 1956-ban a Szovjetunióval szemben. De vajon tényleg támogattak minket?
„Üdvözöljük a Kínai Népköztársaságot! Míg a Szovjetúnió fasiszta ellenforradalomnak bélyegzi függetlenségi harcunkat, Kína imperialista agressziónak tekinti a szovjet haderő beavatkozását a magyarországi forradalomba. Kína mellettünk!” - ezzel a szöveggel terjed a mikroblogokon egy 56-os röplap, amelyet a bélyegző szerint az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek, és amely a rajta olvasható kézírás szerint 1956. november 3-ai.
A röplap feltétlenül érdekes történelmi kuriózum, kár, hogy minimális igazság van benne. Kína ugyanis nem állt Magyarország mellett 1956 novemberében, és korántsem ítélte el a Szovjetunió katonai beavatkozását. Igaz ugyan, hogy korábban, október 23. után néhány nappal még engedékenyebbek voltak. Október 28-án a Moszkvában tárgyaló kínai delegáció, amelyet Liu Sao-csi vezetett, még arról állapodott meg Hruscsovval és Molotovval, a szovjet vezetőkkel, hogy kivonják a szovjet csapatokat Budapestről, ha ezt a budapesti kormány kéri.
Ám Hruscsovot - Huszár Tibor Kádár Jánosról szóló életrajza szerint – 1956. október 30-án már arról tájékoztatták, hogy a kínaiak álláspontja gyökeres fordulatot vett. A budapesti kínai nagykövetségről érkezett jelzések Mao Ce-tungot, a kínai pártvezért arra ösztökélték, hogy megváltoztassa véleményét, és új utasításokat adjon a Moszkvában lévő pekingi delegációnak. A Kínai Kommunista Párt (KKP) politikai bizottsága azonnal összeült, és megállapította, hogy a „magyar válság a budapesti lázadások radikalizálódó követeléseinek nyomán szovjetellenesből kommunistaellenesbe fordult”. Ebből jól látszik, hogy mi idegesítette jobban a kínaiakat akkoriban: a Moszkva-ellenes jelszavak kevésbé, viszont a kommunizmus magyarországi bukását már nem nézték volna jó szemmel.
A KKP ezért utasította a Moszkvában lévő küldöttségét: „azonnal lépjenek kapcsolatba a szovjet pártvezetéssel és a KKP KB-jának nevében határozottan ellenezzék a szovjet csapatok kivonását”. (A KB a központi bizottság rövidítése volt ekkoriban.)
A kínai fordulat nagyban hozzájárult ahhoz a történészek szerint, hogy a szovjeteknél is a keményvonalasok erősödjenek meg. A kínai párthatározat tehát döntően hozzájárult a novemberi szovjet katonai beavatkozáshoz, szó sem volt tehát november 3-ára arról, hogy „Kína mellettünk”, a szabadságharcosok mellett állt volna.
Az amerikai elnök gratulált a két országnak, amelyek egyelőre nem erősítették meg a hírt.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.