A képeken a 450 millió fényévnyire lévő VV 340 (Arp 320) katalógusjelű galaxispár látható. A felvétel felső részében lévő VV340 északi részével fordul a kép alsó csücskében lévő VV340 déli része felé. A két spirálgalaxis évmilliók során olvad össze, pontosan aszerint a "forgatókönyv" szerint, mint ahogy a Tejútrendszer néhány milliárd év alatt egyesül az Andoméda-galaxissal - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. Mivel a VV 340 páros élénk infravörös fényben ragyog, az úgynevezett fényes infravörös galaxisokhoz sorolják.

A megfigyelések annak a fényes infravörös galaxisokat kutató programnak a keretében születtek, amely a Chandra röntgencsillagászati műhold, a Hubble-űrteleszkóp, az infravörös Spitzer-űrteleszkóp, az ulraibolya tartományban működő GALEX csillagászati műhold és földi telepítésű távcsövek adatait elemzi. A kutatás segíthet a csillagászoknak megérteni, hogy a fényes infravörös galaxisok miért bocsátanak ki ilyen nagy mennyiségben infravörös sugarakat. 

NASA

Ezek a galaxisok ugyanis néhány tucatszor, vagy akár több százszor nagyobb energiát bocsátanak ki, mint a "közönséges" csillagvárosok. Általában e galaxisok belsejében növekvő szupermasszív fekete lyukakkal, vagy rendkívül intenzív csillagképződéssel magyarázzák "energikusságukat". A NASA szerint a VV 340 északi részének megfigyelése a Spitzer űrteleszkóp segítségével azt mutatja, hogy ott valóban növekszik egy szupermasszív fekete lyuk, ugyanakkor ez az infravörös sugárzásnak csak a kis töredékéért felelős.

A Hubble és a GALEX adatai ugyanis arról tanúskodnak, hogy az ibolyántúli sugárzás és a rövid hullámhosszú tartományú fény a VV 340 déli részéből származik, ami arra utal, hogy itt rendkívül intenzív csillagképződés folyik. A NASA arra mutat rá, hogy a VV 340 egy olyan összeolvadó galaxispáros, amely az "egyedfejlődés" különböző "életszakaszaiban" van.