Sötétben minden kalmár egyforma

A kevéssé ismert Octopoteuthis deletron nevű mélytengeri kalmár tizennyolc évig tartó kutatása arra derített fényt, hogy a hímek ugyanolyan gyakran párosodnak azonos neműekkel, mint nőstényekkel.

  • MTI MTI
Sötétben minden kalmár egyforma

A kalmároknál a nemek közt olyan csekély az eltérés, és olyan ritka a fajtársakkal való találkozás, hogy a szerelmes hímek vagy nincsenek tudatában a  másik példány nemével, vagy egyszerűen nem érdekli őket - írják amerikai kutatók a Biology Letters című folyóiratban a The Daily Telegraph internetes kiadása ismertetése szerint. 

A kalmárok 400-800 méteres mélységekben élnek, ahol alig akad fény, így nem csoda, ha ez nem segíti őket a partnerek felismerésében. A kutatók vizsgálata alapján a kalmárok rövid életük során csak kevés ideig képesek szaporodni, így bármely útjukba kerülő partnerrel párosodnak, annak nemétől függetlenül. A találkozások általában rövidek, a válogatás nélküli párosodás így jobban hozzájárul a hím szaporodási sikeréhez, mint egy hosszan tartó udvarlás, vagy ha túlzottan válogatós lenne. 

A kaliforniai Monterey Bay Aquarium Kutatóintézet munkatársai 39 egyedet tanulmányoztak 1992 és 2010 között, hogy többet megtudjanak a Octopoteuthis deletron faj viselkedéséről. A 19 nőstényből tízen friss párzás nyomait találták, a húsz hímből kilencen úgyszintén. A jelek szerint a spermiumok elvesztegetésének kisebb a "költsége", mintha megtanulnák megkülönböztetni a nemeket és udvarlásba bonyolódnának, vagy mintha egyáltalán nem párosodnának - vélekedtek a kutatók. 

Az "élj gyorsan, halj meg fiatalon" stratégia számos kalmárra, polipra és hasonló fajra jellemző. A közelmúltban több mint ezer különböző állatfajnál figyelték meg kutatók azonos neműek párzását, többek között pingvineknél, delfineknél és főemlősöknél.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.