szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mióta az Oracle kilépett az OpenOffice.org mögül, nagy a zavar a Microsoft Office ingyenes alternatívája körül. Egy csapat önkéntes a maga módján tisztázná a helyzetet a LibreOffice-szal.

A ComScore Tech Metrix (TM) adatai szerint több mint egymilliárd PC-n van telepítve a Microsoft Office valamilyen változata, sőt mostanra versenybe szállt az asztali MS Office-t kiegészítő Office Web Apps is. A felhasználók a Microsoft irodai szoftvercsomagot használják a leggyakrabban otthon, az irodákban, az egyetemen – annyira elterjedt, hogy sokan nem is tudták, létezik más irodai program is. Pedig igény van rá, hiszen előfordulhat, hogy valaki nem akarja vagy nem tudja az MS Office-t megvásárolni. Már 1985-ben több mint 25 milliót adott el a StarOffice-ból az akkor 16 éves német diák, Marco Börries világszerte – emlékeztet a Spiegel.

Marco Börries cégét, a Star Divisiont 1999 augusztusában vette meg a Sun Microsystems, ez után lett a neve is OpenOffice, aminek egy verzióját ingyenesen elérhetővé tették. Csakhogy amikor 2010 januárjában az amerikai vállalat, az Oracle bekebelezte a Sunt, megkérdőjeleződött a szabad szoftver sorsa is. Az Oracle vezérigazgatója, Larry Ellison nem igazán tudott mit kezdeni a projekttel. Gyötrelmesen lassú döntéshozatali folyamatot követően 2011 júniusában továbbadta az OpenOffice.org programot az Apache Software Foundationnek.

LibreOffice

Közben 2010 szeptemberében szabad szoftver-fejlesztők belevágtak a LibreOffice projektbe, mert úgy látták, holtpontra jutottak az OpenOffice.orggal és valós alternatívát szerettek volna kínálni. Az OpenOffice utolsó stabil verziójából, a 3.2.1-ből kiirtottak félmillió feleslegesnek ítélt sort, amire már szerintük nem volt szükség.

A LibreOffice most szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció, grafika és adatbázis programcsomagot kínál. A szoftver jelenlegi elérhető változata a 3.4-es, és egyelőre asztali gépeken és laptopokon lehet használni, a táblagépekre szánt változat 2012 végén vagy 2013 elején érkezik.

De mi lett az eredeti programmal? A pletykákkal szemben nem tették parkolópályára: az OpenOffice.org egyik tanácsadója, Christian Grobmeier azt mondta a Spiegelnek, jelenleg 70 fejlesztő dolgozik a projekten. Munkájukat önkéntesek is segítik, a cél, hogy leporolják és egy új licencformában újra elérhetővé tegyék. Azt azonban Christian Grobmeier sem tudta megmondani, mikortól lehet majd használni az új verziót.

Van más is

A LibreOffice persze nem az egyetlen megoldás: mára már közismert, hogy az adatainkért cserébe a Google Dokumentumokkal online hozhatunk létre és oszthatunk meg dokumentumokat, táblázatokat, prezentációkat és rajzokat. Emellett ötmillió felhasználónak elég a Zoho - a Google-nél két nagyságrenddel kisebb, feltörekvő indiai cég - szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és a prezentációkészítő programja. Emellett rengeteg olyan szolgáltatást kínálnak, amit más olcsón nem, viszont ami elég lehet otthonra vagy egy kkv-nak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Örülhetnek a Microsoft részvényesei

Növelte nyereségét és bevételét a Microsoft amerikai szoftvergyártó óriáscég pénzügyi éve első negyedében, a profit megfelelt a szakértők szerény várakozásainak.

MTI Tech

A Yahoora fáj a foga a Microsoftnak

A Microsoft három évvel az első sikertelen próbálkozás után ismét a Yahoo felvásárlását fontolgatja - jelentette csütörtökön a Reuters hírügynökség.

hvg.hu Tech

Egy Xbox-ügyfél 500 milliárd dollárra perli a Microsoftot

Egyoldalúan megváltoztatta a Microsofttal kötött szerződését egy Xbox-tulajdonos, és most 500 milliárd dollárra pereli a céget. Arra szeretné felhívni a figyelmet, hogyan járnak el a nagyvállalatok az ügyfeleikkel szemben.