A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A ComScore Tech Metrix (TM) adatai szerint több mint egymilliárd PC-n van telepítve a Microsoft Office valamilyen változata, sőt mostanra versenybe szállt az asztali MS Office-t kiegészítő Office Web Apps is. A felhasználók a Microsoft irodai szoftvercsomagot használják a leggyakrabban otthon, az irodákban, az egyetemen – annyira elterjedt, hogy sokan nem is tudták, létezik más irodai program is. Pedig igény van rá, hiszen előfordulhat, hogy valaki nem akarja vagy nem tudja az MS Office-t megvásárolni. Már 1985-ben több mint 25 milliót adott el a StarOffice-ból az akkor 16 éves német diák, Marco Börries világszerte – emlékeztet a Spiegel.
Marco Börries cégét, a Star Divisiont 1999 augusztusában vette meg a Sun Microsystems, ez után lett a neve is OpenOffice, aminek egy verzióját ingyenesen elérhetővé tették. Csakhogy amikor 2010 januárjában az amerikai vállalat, az Oracle bekebelezte a Sunt, megkérdőjeleződött a szabad szoftver sorsa is. Az Oracle vezérigazgatója, Larry Ellison nem igazán tudott mit kezdeni a projekttel. Gyötrelmesen lassú döntéshozatali folyamatot követően 2011 júniusában továbbadta az OpenOffice.org programot az Apache Software Foundationnek.
LibreOffice
Közben 2010 szeptemberében szabad szoftver-fejlesztők belevágtak a LibreOffice projektbe, mert úgy látták, holtpontra jutottak az OpenOffice.orggal és valós alternatívát szerettek volna kínálni. Az OpenOffice utolsó stabil verziójából, a 3.2.1-ből kiirtottak félmillió feleslegesnek ítélt sort, amire már szerintük nem volt szükség.
A LibreOffice most szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció, grafika és adatbázis programcsomagot kínál. A szoftver jelenlegi elérhető változata a 3.4-es, és egyelőre asztali gépeken és laptopokon lehet használni, a táblagépekre szánt változat 2012 végén vagy 2013 elején érkezik.
De mi lett az eredeti programmal? A pletykákkal szemben nem tették parkolópályára: az OpenOffice.org egyik tanácsadója, Christian Grobmeier azt mondta a Spiegelnek, jelenleg 70 fejlesztő dolgozik a projekten. Munkájukat önkéntesek is segítik, a cél, hogy leporolják és egy új licencformában újra elérhetővé tegyék. Azt azonban Christian Grobmeier sem tudta megmondani, mikortól lehet majd használni az új verziót.
Van más is
A LibreOffice persze nem az egyetlen megoldás: mára már közismert, hogy az adatainkért cserébe a Google Dokumentumokkal online hozhatunk létre és oszthatunk meg dokumentumokat, táblázatokat, prezentációkat és rajzokat. Emellett ötmillió felhasználónak elég a Zoho - a Google-nél két nagyságrenddel kisebb, feltörekvő indiai cég - szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és a prezentációkészítő programja. Emellett rengeteg olyan szolgáltatást kínálnak, amit más olcsón nem, viszont ami elég lehet otthonra vagy egy kkv-nak.
