Baba, a Tisza-parti város állatkertéjének lámakancája január 2-án hozta világra kicsinyét - közölte Veprik Róbert igazgató. A szegedi nőstény láma évente, januárban vagy februárban szokott elleni. A vemhességi időszak hossza általában 11 hónap. Az évenkénti ellés úgy történhet meg, hogy a lámakanca már a csikója megszületése utáni napokban párzásra kész, amit a csődör természetesen ki is használ. Most sem történt másként, így jövő télen újra várható csikó születése.

Szegedi Vadaspark / Endrédi Lajos

Baba és lányai mellett az új kisláma rövidesen látható lesz a vadaspark dél-amerikai részének kifutójában. A szegedi állatkert egyik különlegessége, hogy az óvilági kétpúpú teve mellett valamennyi dél-amerikai tevefélét bemutatja, a lámát, annak ősét, a guanakót, a vikunyát és háziasított változatát, az alpakát is.

A közönség kedvenc állatai szélsőséges időjárású napokon is láthatók, hiszen - a tevefélékre általánosan jellemzően - rendkívül szívósak, jól viselik az ilyesfajta viszontagságokat.

A Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában háziállatként tartott lámát az indiánok tenyésztették ki a guanakóból teherhordónak. Emellett húsát, gyapját, bőrét is hasznosítják, valamint faggyújából gyertyát készítenek, szárított trágyáját eltüzelik. A lámákat általában kétévente nyírják, egy állat 3-3,5 kilogramm gyapjút ad, amelyből ruhákat, kötöttárut, szőtteseket, szőnyegeket és kötelet készítenek.

Szegedi Vadaspark / Endrédi Lajos

A láma rendkívül szívós, a szomjazást is jól tűri, ezért ideális teherhordó az Andok kopár vidékén. A 120-150 kilogrammos állatok 45-60 kiló terhet cipelve naponta 25 kilométert is meg tudnak tenni.