Az aszály miatt pusztulhatott a maja civilizáció

Számos okkal magyarázzák az időszámításunk előtti 2000 és az. i.sz. 1546 között élt maja civilizáció bukását. Eddig azonban számos tudós egyetértett abban, hogy a "bűnös" a vetéseket elpusztító aszály lehetett.A mexikói yucatáni Tudományos Kutató Központ és a nagy-britanniai Southamptoni Egyetem szerint viszont az aszály következtében mindössze 25-40 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége a korábbi időszakokhoz képest. A kisebb esőmennyiség azonban nem tudta pótolni az elpárolgó állóvizeket."Az adatok arra engednek következtetni, hogy (a kevesebb csapadék) fő oka a nyári viharok számának csökkenése volt" - hangsúlyozta Eelco Rohling, a tanulmány egyik társszerzője.Most először próbálta meg egy tanulmány pontosan megállapítani a csapadékmennyiség csökkentését i. sz. 800 és 950-ig tartó időszak alatt, ami időben megfelel a Yucatán-félszigeten, valamint a mai Belize, Guatemala, Honduras és Salvador területének egy részén vagy egészén honos civilizáció hanyatlásának.A kutatók szerint még a szerény csapadékcsökkenés is súlyos problémákat okozhatott a vízellátásban. "A nyár volt az az évszak, amikor mezőgazdasággal foglalkoztak, és a vizek regenerálódtak" például a Yucatán-félszigeten, ahol egyetlen folyam sem halad át."A társadalmi felfordulások és egyes városok elhagyása feltehetően az ismétlődő aszályok okozta súlyos vízhiány következményei voltak"- írják a szerzők. Egyben figyelmeztetnek: ez a jelenség nem csak a Yucatán-félsziget sajátja. Minden olyan térségben megtalálható, ahol nagyfokú a párolgás.