Az ügynökség Envisat nevű műholdja által rögzített képek szerint a Larsen B jégself kiterjedése az 1995-ben mért 11 512 négyzetkilométerről mára 1670 négyzetkilométerre csökkent. A Larsen B egyike annak a három jégselfnek - a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömegeknek -, amely észak-déli irányban fut az Antarktisz-félsziget keleti oldalán.

1995 és 2002 között a jégself jelentős része feldarabolódott a jéghegy leválással járó számtalan borjadzás során. Egy évtizeddel ezelőtt pedig a maradék részének mintegy felét is elveszítette. A Larsen A jégtömeg 1995 januárjában töredezett szét. "A Larsen C jégself ez idáig masszívan tartotta magát, ám a legutóbbi műholdfelvételek a jégtakaró vékonyodását, illetve növekvő mértékű nyári olvadási szezont mutattak" - hangsúlyozta az Európai Űrügynökség (ESA) sajtóközleménye.

A Larsen B self

NASA

A kutatók szerint a selfjegek rendkívül érzékenyek a légköri hőmérséklet-változással szemben, és a melegebb óceáni áramlatok emellett könnyen "kivájhatják" őket alulról. Az Antarktisz-félsziget északi része mintegy 2,5 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést élt meg az elmúlt ötven évben, amely érték jóval magasabb a globális átlagnál.

"A mostani megfigyeléseink rendkívül hasznosak lehetnek a nyugati területek jóval kiterjedtebb jégtömegeinek jövőbeli viselkedésére irányuló méréseink szempontjából, amennyiben a melegedés tovább terjed dél felé" - húzta alá Helmut Rott, az ausztriai Innsbruck Egyetem professzora.