Az Envisat műholdat 2002 márciusában bocsátották fel, Európa legnagyobb, 8,2 tonnás, 10,5 méteres környezetkutató műholdjának küldetését öt évre tervezték, tíz korszerű mérőberendezésével folyamatosan adatokat gyűjtött az ózonréteget károsító gázokról, a levegő általános felmelegedéséről, az óceánok térségéről, a északi- és déli-sarki jégolvadásról, a trópusi esőerdők környezetéről. Ez volt az első műhold, amely a világ valamennyi térségére kiterjedő kiotói egyezmény betartásának ellenőrzésében is részt vett. Tíz év alatt több mint 50 ezerszer kerülte meg a Földet, 2,25 milliárd kilométert tett meg.
Az Envisat működése már kétszeresen meghaladta tervezett élettartamát, "nyugdíjazása már régen esedékes volt" - közölte szerdán az űrügynökség, hozzátéve, hogy még próbálkoznak a kapcsolat újrafelvételén, de nem sok reményt fűznek sikerességéhez.
A műhold 70 ország négyezer környezetkutató programját segítette adatokkal. Legutóbb az Antarktisz-félsziget egyik legnagyobb selfjegének drasztikus csökkenését mutatták ki felvételei alapján a szakemberek. Az ESSA jövőre tervezi a Sentinel nevű újgenerációs környezetkutató műholdak felbocsátását.
