A római korban a százezer lakosú Palmüra a kelet-nyugati kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja volt, ám a tudósok sokáig nem értették, hogy miként boldogult ilyen sok ember a sivatagban, és hogyan biztosította a város az élelem- és vízellátást – a rejtélyt norvég és szír kutatók fejtették meg.
A Bergeni Egyetem kutatói szír kollégáikkal nem magát a Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre lévő romvárost, hanem a tágabb környékét vizsgálták és műholdfelvételek alapján rengeteg római kori majorság, falu maradványait sikerült azonosítaniuk – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A legérdekesebb felfedezéseik a kétezer éves víztározók és ciszternák voltak, amelyek az esővíz gyűjtésére szolgáltak. A római korban Palmüra térsége még nem sivatagosodott el, hanem füves sztyeppe volt. Bár az éghajlat száraz volt, az időnként lezúduló csapadékot a fű gyökérzetének köszönhetően nem tudta azonnal elnyelni a talaj.
A tározókban, ciszternákban összegyűjtött esővíznek köszönhetően tudták élelemmel ellátni a környező falvak a várost. A földművelők jó kapcsolatokat ápoltak a beduinokkal is, megengedve nekik a legeltetést a nyári hónapokban, a kecskék, birkák ürüléke viszont megtrágyázta földjeiket.
"Tanulságos számunkra Palmüra példája, hiszen a növekvő népesség ellátásához egyre több földre van szükség. Ha kétezer éve termővé tudták tenni a földet egy száraz régióban, nekünk is sikerül a 21. századi korszerű eszközök segítségével megművelni a sivatagot" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Christian Meyer, a Bergeni Egyetem professzora.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
