Néhány éve az amerikai filmek tejesdobozain, az itthoni valóságban pedig fára rajzszögelt plakátokon találkozhattunk eltűnt emberek fényképeivel, illetve a felhívással: segítsünk megtalálni őket. A célra ma már nemzetközileg az internetet, azon belül a közösségi médiát, kiemelten a közel 1 milliárdos tagsággal rendelkező Facebookot használják.
Több mint 200 ezer meghívott felhasználóból közel 20 ezren csatlakoztak a Bándy Kata keresésére indított facebookos eseményhez. Bár a pécsi pszichológus holttestére végül otthonától néhány száz méterre találtak rá, nyilvánvalóan nem a facebookos megosztások miatt, az internetes segítség igénybe vétele olyannyira nem szokatlan, hogy néhány országban tudatosan használja a rendőrség a közösségi csatornákat is.
A működési elv pontosan az, mint az amerikai tejesdobozos kampányban: ha az emberek segítségét kérjük, érdemes olyan felületeket használni, melyekkel egyébként is gyakran találkoznak mindennapi tevékenységeik végzése közben - legyen az akár a reggeli, akár a lájkolás.
Miért éppen a Facebookon? És miért ne?
A Facebook nagy előnye, hogy a magyarországi internetezők jelentős része tag. A CheckFacebook adatai szerint július közepén már több mint 4 millió regisztrált magyar profil volt a világszerte 1 milliárd felé közelítő közösségi oldalon. Könnyen belátható, hogy ekkora tömeget - ha a profilok egy része kamu is - sehol máshol nem lehet elérni úgy, hogy a terjesztéshez csak a felhasználók jóindulata kell, a továbbosztás sem részükről, sem egy központi szerv részéről nem jár semmilyen költséggel.
Az erőfesztítés- és költségmentes terjesztés éppen annyira előny, mint amennyire hátrány. A problémát az jelentheti, amikor egy fiktív információ kezd el terjedni, akár egy minden formájában hoaxnak minősíthető ügyként, akár egy valódi esettel kapcsolatos félrevezető részletként.
Emiatt “akár hátrálthatta is a sok felesleges/téves bejelentés a rendőrök munkáját a szerdán holtan talált Bándy Kata ügyében” - írja blogjában Hernádi Levente. De akár segíthette is volna. Nehéz legalábbis elképzelni, hogy a kevesebb (netán semennyi) lakossági bejelentés potenciálisan hasznosabb a rendőrségnek, mint a több információ - még akkor is, ha ezek jelentős része félrevezető.
Az új-zélandi rendőrség például kifejezetten várja az internetes segítséget. A tavaly júliusban, kifejezetten az eltűnt személyekkel kapcsolatban tájékoztató Facebook-oldaluk mellett honlapjukon is várják az információkat, melyből tavaly 8 ezret kaptak.
A német rendőrség is Facebook-barát. Az alsó-szászországi hatóságok azután döntöttek a facebookozók segítségül hívásának intézményesített keretei mellett, hogy egy Hannoverben lezajlott tesztidőszakban a közösségi oldal hat bűnügyi nyomozásban és két eltűnt személy megtalálásában segített.
Tele a Facebook-fal
Az eltűntek keresése zavart is tud okozni a Facebookon, nem elsősorban a kutatásban, hanem az egyes felhasználók szintjén. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a közösségi oldal főoldalát megnyitva a falon minden második megosztás egy eltűnt személlyel kapcsolatos. Ez pedig több mint zavaró, hiszen bár mindenki szívesen segít másokon, alapvetően senki nem eltűnt emberek képeit nézegetni jár a Facebookra.
A mindennapi zavarokra megoldást jelenthet a Facebookon belüli központi helyek létrehozása. Az Egyesült Államokban jóval előrehaladottabb a közösségi média ilyen területen való felhasználása. Az eltűnt gyerekekkel foglalkozó, nevét egy 9 évesen elrabolt, később holtan talált amerikai kislányról kapó, Amber Alert kezdeményezés közel 90 ezer olyan felhasználót gyűjtött már maga köré Facebookon, akik a szervezet alkalmazásán keresztül államokra lebontva is követhetik a hasonló eseményeket, figyelhetik, hogy kinek van szüksége segítségre. Az eleinte rádiók és tévék bevonásával indult, most a Facebookon is szerveződő program 1996 és 2010 közti első 15 évéhez több mint 300 gyerek életének megmentését kötik.
A pécsi eset utóélete és tanulságai
A szomorúan véget érő pécsi keresés erejét látva a következő hetekben alighanem megszaporodik azok száma, akik a Facebookon próbálják majd megtalálni eltűnt családtagjukat, barátjukat. Illetve maguk a felhasználók is nagyobb késztetést éreznek majd arra, hogy megpróbáljanak még időben segíteni.
Bándy Kata keresésének fontos tanulsága, hogy a közösségi eseményt létrehozók a holttest megtalálása után sem hagyták magukra azokat, akik kattintásokkal próbáltak segíteni. “Rengeteg helyre felkerült/kikerült az eltűnésének híre és hogy keressük. Ezeket kellene leszedni/felgöngyölíteni, hogy sajnos már ne keressék tovább az emberek.”
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
