iPhone-ról Androidra: egy platformszédelgő naplója
Androidos készülékről iOS-re - az iPhone-ra váltók történeteit talán gyakrabban olvashatjuk, mint ennek fordítottját. Pedig pozitív hozadéka is lehet egy ilyen váltásnak, még azoknak is, akik kezdetektől iPhone-használók. Szerzőnk az iPhone 5 helyett választott Samsung Galaxy Note 2 telefont.
Az első, ezüsthátú iPhone óta használom lelkesen az iOS-alapú telefonokat, de néhány hónap fontolgatás, és az iPhone 5 bejelentése után vettem egy nagy levegőt, és egy Samsung Galaxy Note 2 telefont – Androidra váltottam. Elsősorban a kíváncsiság hajtott ebbe az irányba, úgy éreztem, az iOS 6 nem tartalmaz elég izgalmas újítást. Persze a platformszédelgés nem áll messze tőlem, az iPhone előtt használtam már Symbian, Windows Mobile és BlackBerry alapú okostelefonokat is. Egyszóval kíváncsi vagyok, a felfedezés öröme talán fontosabb is, mint a stabil, simára csiszolt felhasználói élmény, amit eddig is nyújtott az iPhone nekem.
Két hét az alapokig
Talán két hét kellett, hogy legalább az alapokkal tisztába kerüljek. Alapvető kérdés például, hogy a telepített programok hol jelennek meg. Az iOS felülete egyszerű, az appok a következő szabad Home képernyő pozícióba kerülnek ikonként, míg a Samsung androidos felületén erre nincs szabály, bekerülhet a jobb alsó sarokban figyelő Apps katalógusba, ahonnan nekem kell behúzni egy megfelelő Home lapra, vagy a telepítő is létrehozhat valahol shortcutot. Az talán különösen vicces, hogy az első hívást alig tudtam felvenni (oldalra kell húzni a zöld ikont, a hívás elutasításához meg a pirosat, nem sima nyomás). A repülő üzemmód bekapcsolása is a Beállítások menü bejárását igényelte, bár később megtudtam, hogy a be/ki kapcsoló lenyomva tartásával bejön erre egy gyorskapcsoló.
Gombok mindenhol
A szoftveres felület mellett a hardverrel is ismerkedni kellett, ami nem feltétlen a gombok tudatos használata, hanem általában a véletlen megnyomás útján történt. Főleg ha a képernyő felső részében nyomogattam dolgokat, a tenyerem aljával rendszeresen megnyomtam a Menü és Vissza gombokat, amik a felületbe épített, érintésérzékeny, csak nyomásra felvillanó Kinder-meglepetésként érik az embert. Összességében sok is a gomb, meg szanaszét is van, jobb oldal, bal oldal, plusz alul: óvatosan kell markolni a telefont.
A gombokkal kapcsolatos az első telefont falhoz csapkodó élményem is. Váratlanul előjött a képernyő jobb szélén egy fül. A füllel elő tudtam húzni egy fiókot, ami újabb alkalmazás-ikonokat tartalmazott, meg a jobb szélen tudtam fel-le húzkodni, de eltüntetni képtelen voltam. Végül egy újraindítással sikerült csak megszabadulni tőle, de aztán, mint egy kellemetlen pattanás, újra előbújt rejtekhelyéről. Végül egy cikkben megtaláltam a megoldást, a Vissza gomb hosszan lenyomásával lehet a fület előhúzni és elrakni, és a funkciója arról szól, hogy a képernyőt kettéosztva két alkalmazást is lehet futtatni a telefonon egyszerre. Az elmúlt egy hónapban nem kerültem olyan élethelyzetbe, ahol két alkalmazást szerettem volna látni a telefonomon, és még most is kicsit összerezzenek, mikor véletlen előhúzom a fület.
Vadnyugati alkalmazásbolt
A harmadik fontos terület, amivel aztán tényleg a Vadnyugaton éreztem magam, az androidos piactér. Az alkalmazásokat, játékokat a Google Play webes felületén, vagy a telefonon futó Play appban tudjuk letölteni, megvásárolni, egészen jól használható felületen. Nagyon vonzó megoldás, hogy a telefon regisztrációja után a webes felületről ráküldhetjük a telefonra az appokat egy pillanat alatt, semmiféle szinkronizáció nem kell hozzá. A piactér jelzi is, hogy az adott alkalmazás kompatibilis-e a telefonunkkal. Hogy miért Vadnyugat? Az iOS App Store megoldással szemben a Google semmiféle ellenőrzést, szűrést nem végez a boltban. Jogi vagy egyéb problémák kapcsán persze leszedik az alkalmazást a boltból. Ez egyrészt rengeteg szabadságot adhat nekünk felhasználóknak, hogy amit csak akarunk, telepítsünk a telefonra. Ugyanakkor az a tapasztalatom, különösen játékok terén, hogy a szoftverek jelentős része már el sem indul, lefagy, vagy hibásan működik a bolt szerint kompatibilis telefonon.
Androidos szórakozás, apró meglepetésekkel
Azt is hozzá kell tenni, hogy az összes érdemi alkalmazás, ami nekem a mindennapi munkához és szórakozáshoz kell, és használtam iOS-en, elérhető és működik Android alapon is. Jegyzetelésre minden platformon az Evernote appot használom, rendben működik a Note 2-n is. Olvasásra az Amazon Kindle alkalmazását, ami még erősebb is, mint az iOS változat, mivel ezen a platformon szabad a boltot is integrálni az appba. Az aktuális letöltött könyveim listája alatt így megjelenhetnek az Amazon releváns ajánlásai is. A Deezer, ami végre egy itthon is legálisan használható zene-streaming szolgáltatás, szintén egyenrangú az iOS változattal, adatforgalom-kímélő módon még otthon a wifin is le tudjuk tölteni a zenéket a gyorstárba, és útközben forgalom nélkül hallgathatjuk. Az összes általam használt közösségi háló, mint a Facebook, a Foursquare és az Instagram is rendszeresen frissített alkalmazásokkal van jelen ezen a platformon is. A képregényeimet online boltban szoktam beszerezni, és teljesen jól működik a Comixology olvasója, egész élvezhető a kockákat léptető, zoomolt nézet a Note 2 képernyőjén. Korábban a hétvégi reggeli és kávé mellé gyakran vettem elő a Flipboard magazin jellegű hírfolyam olvasóját iPaden, az app remekül megy Android alapon is, és az egykezes olvasás még jobban is passzol a kávéhoz, mint az iPad egyensúlyozása. Még a gitárhangoló appom megfelelőjét is hamar megtaláltam a Play boltban.
Aztán ott vannak az apró, kellemes meglepetések, amikre nem számítottam. Az új ötletek, amit annyira hiányolok az iOS-ből. Például fülhallgatót csatlakoztatva előpattan egy új Home képernyő, amire kirakhatom a hallgatós alkalmazások vezérlőpaneljeit, így egyrészt hamarabb indíthatom a tartalmat, amit szeretnék fogyasztani, másrészt nem kell a többi képernyőn helyet foglalnia ezeknek a widgeteknek. Az első közös utazásunkon is meglepett a telefon egy Roaming képernyővel, ami a helyi időt és az otthoni időt is egymás mellett mutatta, és a helyi időjárást is megjelenítette.
A Google Now is a kellemes meglepetés kategóriába tartozik nálam. Habár a hangvezérlés szolgáltatást sosem használom, az app kis segítőkész, előre gondolkodó asszisztensként kínált kártyái gyakran jókor jönnek. Például a külföldi út során azonnal feldobta az árfolyamokat, de itthon a Google-ön címre keresve azonnal jelzi a forgalmi helyzetet, és a várható út hosszát. Az iOS versenytárs Sirit nem volt lehetőségem használni, de a Google Now a Notification képernyőbe integrálva máris hasznosabb, előre gondolkodó, proaktív kis app az aktiválást, hangparancsot váró Sirivel szemben. Ha már a figyelmeztető képernyőről beszélgetünk – mostanra ez a nézet az iOS felületbe is bekerült, de a wifit, GPS-t, rezgést, egyéb dolgokat szabályozó gombsorral és a Now kártyákkal az Android még mindig lépéselőnyben van.
Munka
A munkavégzésben félelmeim ellenére nem történt visszalépés, szerencsére a beépített androidos levelező ugyanúgy problémamentesen csatlakozik a vállalati Exchange szerverhez, a céges naptáram remekül szinkronban van tartva az S Planner alkalmazással. Kicsit csúnyácska a naptár és a levelező is, de cserébe nem törölnek vadul naptári eseményeket, mint az iOS 6 bugjával ellátott telefonok. Míg iOS platformon nagyon értékeltem, hogy egy inbox nézetbe futottak be a céges és gmailról érkező leveleim, itt két külön alkalmazást kell erre használni, amik ráadásul teljesen máshogy néznek ki és működnek, de ennyi kompromisszum még belefér nálam. Munka fronton a jegyzetelés volt az egyik különösen vonzó képessége a Note 2 telefonomnak, rögtön be is vetettem az S Pen tollat egy ügyfeles tárgyaláson. Az S Note alkalmazás kicsit kaotikus, azóta sem találom arról a tárgyalásról a jegyzeteim, szóval jobb lesz, ha ezt kicsit begyakorlom előtte. Viszont a diagramokat segítő rajz-mód nagyon jól működik, és valahogy dinamikusabb, folyamatosabb érzete van a tárgyalásnak, mintha laptopra gépelnék a beszélgetés közben.
A nagy kérdés azért továbbra is nyitott: maradok vagy megyek?
Egyelőre egyetlen „showstopper” szintű, megoldatlan problémám van a telefonon, ez pedig az Audible alkalmazással jön elő rendszeresen. Sportolás, futás, illetve a mindennapi utazás közben podcastokat és hangoskönyveket szoktam hallgatni, alapvető funkció ez a telefonon nekem. Ehhez képest az Audible alkalmazás, ami az Amazon által működtetett hangoskönyvbolt anyagait szólaltatja meg, valamilyen oknál fogva menet közben rendszeresen leállítja a lejátszást. Érdekes módon csak mozgás közben jön ez elő, otthon a készüléket lefektetve nem észlelhető a hiba. Mindenféle mozgásvezérlést kikapcsoltam a Samsung S Motion paneljén, de a probléma nem szűnik meg.
Itt jön elő nekem legerősebben az iOS platform egységességének az előnye, hiszen ott egy gyártó csinálja a telefon hardvert, a hardver meghajtókat, az operációs rendszert, illetve működteti és ellenőrzi az alkalmazásboltot is. A fejlesztőknek az Androidhoz képest pedig nagyon kevés készüléken kell tesztelni az alkalmazást. Így Androidon a problémám adódhat a Samsung, az Audible, vagy a Google által készített operációs rendszer hibája miatt, sőt néhány fórumon azt is tippelték, hogy esetleg egy másik, hangrendszert használó alkalmazás is okozhatja a bajom. Ugyanakkor ha sikerül (esetleg egy frissítés után) ezt a problémát elhárítani, összességében nagyon jól elvagyok a telefonnal, és még mindig lelkesít az újdonság ereje, amit már nem nyújt az iOS nekem, hiába jön ki erősebb, jobb hardverrel az Apple. A mostani vezetőváltás, amelynek során az iOS is Jony Ive kezei alá került, azért izgalommal tölt el, hátha a telefonok is vérfrissítést kapnak.
Ha további cikkek is érdeklik a témában, lapozza fel a rovatunk támogatásával készített Smartphone & Tablet Plusz 2013 kiadványt, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál vagy megrendelhet a HVG ügyfélpontján.