A magyarok nagyobb részének növekedett a Facebook-aktivitása az elmúlt egy évben annak ellenére is, hogy többségük attól fél, személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek. A közösségi oldal népszerűsége az 50 év fölöttiek körében növekedett a leglátványosabban, a 19-29 évesek pedig sokszor a függőség egyes tüneteivel szembesülnek - derül ki abból a nem reprezentatív, de 31 ezer internetező szokásait felmérő online kérdőíves kutatásból, amelyet az AegonDirekt végzett.
A felmérésben megkérdezett 31,185 ember fele (50,3%) válaszolt úgy, hogy naponta többször is használja a közösségi oldalt, és a kutatásban résztvevő internetezők mindössze 2,9 százaléka jelölte meg azt a választ, hogy nem regisztrálta magát az oldalon, vagy soha nem használja azt.
A felmérés szerint az elmúlt egy évben a felhasználók aktivitása is növekedett: az összes megkérdezett 56 százaléka gyakrabban használja a Facebookot, mint egy évvel ezelőtt, s csupán a válaszadók 6,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy manapság már ritkábban lép be a legnépszerűbb közösségi oldalra. Míg a 19-29 éves korosztály tagjai közül a megkérdezettek 51,3 százaléka aktívabb, az életkor emelkedésével egyre nagyobb lesz ez a szám: a 30-39 évesek 54,5 százaléka, a 40-49 éves korosztály 57,1 százaléka, az 50 fölöttiek pedig 60,6 százaléka tölt el több időt facebookozással mostanában, mint egy évvel ezelőtt.
A függőség egyes tünetei jelentkeznek sokaknál
A kutatásban megkérdezett 31,185 fő közül minden harmadik –a 19-29 éveseknek pedig 41,9 százaléka – válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érezte-e már dühösnek vagy feszültnek magát azért, mert valami miatt nem tudott hozzáférni a Facebookhoz. Ez lehet a függőség egyik jele, amely a kutatás szerint inkább a nőkre jellemző: a megkérdezett hölgyek 38,6 százaléka, míg a férfiak csak 26,8 százaléka számolt be hasonlóról.
Ugyanakkor érdekes az is, hogy a kutatás szerint 10-ből 4-en – a fiatalok közül 10-ből 5-en – szokták gyakran, vagy néha úgy érezni, hogy a Facebook használata hátráltatja őket a napi – például munkahelyi, iskolai, otthoni, vagy egyéb – feladataik elvégzésében.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
