Mobilközpontú. Ha egyetlen szóval kell összefoglalni, akkor talán ezt a kifejezést találhatjuk, ami minden vonatkozó vállalat minden koncepciójára igaz. Az okos ajtótól az okos klímán át az intelligens világítástechnikai megoldásokig mindenhez az okostelefon a kulcs, amiből lassan mindenkinél van egy. Bár az egyre inkább mindenki elképzelésévé váló “minden mindennel össze van kapcsolva” elv megengedi azt is, hogy például az okostévéről vezérelhessük a robotporszívót, az okostelefon sokkal kézreállóbb távirányítónak látszik: nem csak egy másik szoba, hanem akár egy másik városrész vagy éppen másik ország távlatából is kapcsolatban lehetünk eszközeinkkel.
A telefont helyezte középpontba például az LG is az idei CES-en, háztartási- és szórakoztatóelektronikai ipar legnagyobb seregszemléjén. A dél-koreai vállalat az okos háztartási eszközök elterjesztésének egyik titkát az emberi léptékben látja. A kék után zöld gombokat nyomogatni, majd egy számsort bepötyögni szerintük nem sok mindenki szeret, legalábbis kevésbé népszerű mobilos tevékenység, mint a barátokkal üzengetni a telefonon. Éppen ezért az LG úgy képzeli: miért ne chatelnénk a légkondícionáló berendezésünkkel vagy a porszívónkkal?
Az LG példájában élve körüzenetet küldhetünk mobilunkról háztartási gépeinknek: “Sziasztok, most elutazik a család hét napra!”, azok pedig értelmezni tudják ezt. Míg a mosogatógép jó utat kíván, a gáztűzhely pedig már előre is hiányérzetét fejezi ki a családnak, a hűtő kicsit racionalistább megközelítéssel visszakérdez: átkapcsoljon-e vakáció módba? Ha azt válaszoljuk neki, hogy igen, akkor a hűtő feltételezi, hogy az egyhetes nyaralás idejére nem pakoltuk tele a polcait, a megszokottnál kevesebb energiabedobással működik, ami alacsonyabb energiafogyasztást jelent. Azon kívül, hogy éppen beszélgetünk a hűtőszekrényünkkel, az is jól jelzi az intelligenciát, hogy a nyaralásunkról a neki küldött szöveges üzenetünkből értesülő hűtőszekrény tisztában van vele, hogy a fagyasztóban valószínűleg ilyenkor is tárolunk dolgokat, így onnan nem von el energiát.
LG Home Chat és hűtőszekrény
AFP / Robyn Beck
Persze nem kell ahhoz nyaralni menni, hogy értelme legyen a csevegésnek: a porszívónak megüzenhetjük, hogy takarítson ki, a sütőnek pedig azt, hogy az eredetileg tervezett öt óra helyett ma csak hétre érünk haza, így elég lesz hatkor elkezdeni sütni a bekészített húst. Vagy a boltban elbizonytalanodva megkérdezhetjük a HomeChaten lógó hűtőnktől: hány doboz tej van még otthon?
Az LG szerint a rendszer lényege a természetes nyelv használatában van: a vásárlók akkor szeretik majd használni az intelligens otthoni megoldásokat, ha nem egyre bonyolultabb gépeknek egyre összetettebb parancsokat kiadó felhasználóknak érzik majd magukat, hanem az otthoni berendezéseikkel társalgó embernek.
Nem csak a berendezés, maga a ház is lehet okos
Az LG januárban bemutatott rendszerébe első körben hűtőt, sütőt, mosógépet és robotporszívót vontak be, de egy okos otthon ennél a pár háztartási eszköznél, sőt még az elektronikai óriások hagyományos termékpalettájánál is jóval többről szól. A háztartási kivitelben (és áron) ma elérhető megoldások között találunk intelligens világítástechnikát (beltérit és kültérit egyaránt), fűtő rendszereket, okos légkondícionálót, okostévét, okossütőt, netre csatlakozó hűtőszekrényt, hangunkra figyelő játékkonzolt, telefonról ellenőrizhető kamera- és riasztórendszert, ajtót és zárat, sőt még mobilról vezérelhető öntözőrendszert is.
A ház felokosításában gyakorlatilag korlátlanok a lehetőségek, de legtöbben nem egy komplett rendszert vásárolnak, hanem egy-egy szempontból kezdik intelligensebbé tenni otthonukat. Ehhez egyébként néhány százezer forint is elég. “A lakás bizonyos funkcióit, jellemzően a világítást és fényerőszabályozást inteligenssé tévő alaprendszer a telepítéssel együtt nagyjából 200 ezer forintból kihozható” – mondja Kiss Olivér, az ELKO EP magyarországi leányvállalatának igazgatója, aki szerint a szűk keresztmetszetet nem is a pénz, hanem az információhiány jelenti.
Pedig a már ma is elérhető intelligens megoldások könnyen belátható előnyökkel járnak. Az egyik legjobb példa erre az alapvetően biztonsági feladatot ellátó intelligens riasztórendszer használata. Itt, a hagyományos megoldásokkal ellentétben, ha beütjük a távozásunkat jelentő kódot, nem csak a biztonsági funkciók élesednek, hanem a ház is készenléti módba áll. A rendszer áramtalanítja az előre beállított áramköröket – így garantáltan nem marad bekapcsolva sem a veszélyes vasaló, sem a feleslegesen fogyasztó tévé –, vagy például csökkenti a fűtés intenzitását. Az intelligens riasztó példájánál maradva, az sem utolsó szempont, hogy a hardver többcélúan hasznosítható. “Van olyan, biztonsági rendszerrel már rendelkező ügyfelünk, aki azt szerette volna, ha a ház minden helyiségében hallgathatja háttérzeneként a számítógépen elindított felvételeket. A rendszer kialakításához nem kellett új érzékelőket elhelyeznünk, hiszen a riasztóhoz szükséges mozgásérzékelők – amik egy hagyományos megoldásnál semmire nem jók, ha a tulajdonos otthon van – alkalmasak erre is: az intelligens ház a mozgásérzékelők adatai alapján kapcsolgatja a hangfalakat, így a zene emberi beavatkozás nélkül is mindig abban a szobában szól, ahol a tulajdonos éppen tartózkodik” – mesélte Kiss Olivér. Az ilyesmi megoldások nem csak az új hardver beépítésének költségét spórolják meg a tulajdonosnak, hanem hosszabb távon, energiamegtakarításra is jók, hiszen csak akkor van bekapcsolva egy hangszóró, amikor van is valaki, aki hallgatja.
Közelít a növekedési küszöb
Az épületautomatizálási szakember szerint az elmúlt években a hazai piac csak minimális bővülést mutatott, de 4-5 éven belül elérkezhet az a küszöb, ami után megugranak a vonatkozó otthoni fejlesztések. “Míg két éve egy-egy kiállításon azt is magyarázni kellett az embereknek, hogy mit jelent az intelligens otthon, mára legtöbb látogató már csak az okosítás pontos lehetőségei iránt érdeklődik.”
Dave VanderWaal bemutatója
AFP / Robyn Beck
A bővülési potenciál egy kelet- és egy nyugat-európai példát összevetve látható: míg a cseh piacon az újépítésű házak alig 5 százalékába került valamilyen szintű intelligens rendszer, addig a pár évvel előttü(n)k járó Németországban ez az arány 40 százaléknál is magasabb.
A trendet figyelve egyáltalán nincs tehát messze az idő, amikor nem csak telefonunkról, hanem házunkról és háztartási tárgyainkról is elsüthetjük majd a vicces megjegyzést: lassan okosabbak, mint mi. Az pedig mindenképpen jó hír, hogy az otthonokosításhoz ma már nem óriási tőke, csak némi utánaolvasás szükséges.
Ha ez a cikk érdekes volt, hasonlókért lájkolja a hvg.hu Tech rovatának Facebook-oldalát.
